Parázs vita alakult ki nemzetpolitikai kérdésekben csütörtökön az EMI-táborban, ahol a fideszes Kőszegi Zoltán, a jobbikos Szávay István, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor osztotta meg gondolatait a fősátorban népes közönség előtt.

Fotó: Itthon.ma
Fotó: Itthon.ma


A Fidesz országgyűlési képviselője, valamint a Néppárt elnöke nemzetpolitikai szempontból sikeresnek értékelte az elmúlt három esztendőt, számos előrelépést említettek, melyek az előző balliberális kormányzások alatt nem valósulhattak meg. Ennek ellenére elismerték, hogy sok tennivaló akad még e téren. A Jobbik országgyűlési képviselője ugyanakkor kemény bírálatokkal illette a kormány nemzet- és külpolitikáját, elismerve, hogy a kettős állampolgársági törvény sikertörténet.

 

Az elmúlt kormányzati ciklus legnagyobb nemzetpolitikai döntésének tartotta a kettős állampolgárságról szóló törvényt Kőszegi Zoltán Fideszes országgyűlési képviselő is, aki a nemzeti ügyekben történt előrelépések ellenére úgy fogalmazott: „nagyon sok tennivaló van még e téren, és sok dolgot kell még jóvátenni, bepótolni”. Beszámolt a magyar kormány brüsszeli csatáiról, melyek Magyarország megerősítéséért zajlanak. Egy erős Magyarország az összmagyarság hasznára válik. Kőszegi megjegyezte: pénzzel megtámogatott nemzetstratégiára van szükség.

 

Szávay István elmondta: nemzetpolitikában minden téren többet kellett volna tenni. A Jobbik, mint konstruktív ellenzéki párt a hiányosságokra hívja fel a figyelmet. A honosítás kapcsán felrótta, hogy miközben ukrán maffiozók kapnak magyar állampolgárságot, addig radikálisan gondolkodó magyaroktól, nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva megtagadják azt. Ugyanakkor kevesellte a Fidesz-kormány részéről a külhoni magyaroknak megítélt összeget is, mondván, a Jobbik ötszörösére kívánja emelni a pénzösszeget. Ezen a téren végül egymásra licitáltak a felek, de aztán egyöntetűen elismerték, hogy jelenleg rendkívül kevés az elszakított magyarságnak szánt pénz, amit feltétlenül növelni kell.

 

Szávay bírálta a magyar külpolitikát és diplomáciát is, hangsúlyozván: a magyar diplomácia számára jelenleg a jószomszédi viszony fontosabb, mint a határon túli magyarság. Az autonómia kapcsán megjegyezte, a Fidesz egy történelmi jelentőségű pillanatot szalasztott el, amikor a tusnádfürdői kijelentésekkel ellentétben mégis megszavazta feltétel nélkül Románia EU-s csatlakozását. Kisebb csörte alakult ki a Nemzeti Összetartozás Napja, valamint az erre az alkalomra megalkotott Barackfa-dal kapcsán. Szávay határozottan kijelentette: 1920. június 4. a magyarság számára nem lehet ünnepnap, az összetartozás napjának az év bármely napját jelölhették volna, most azonban olyan helyzet teremtődött, hogy sokan ünnepként élik meg Trianon gyászos napját. Kőszegi reagálásában úgy érvelt, hogy ideje túllépni a múlt sérelmein, és nem szabad folyton a sebeinket nyalogatni, meg kell találni az összefogás lehetőségét és a kapaszkodókat.

 

Toró T. Tibor több pontban foglalta össze az elmúlt három év nemzetpolitikai sikereit. Az erdélyi politikus hangsúlyozta a nemzeti összetartozás törvényének és annak üzenetének fontosságát. Jelentősnek ítélte Magyarország új alaptörvényének megalkotását, ami felelősséget visel a határokon túli magyarokért. Előrelépés, hogy hosszú szünet után újból összeült a Magyar Állandó Értekezlet, és ennek keretében született egy dokumentum a magyar politikai nemzetstratégiáról. Toró is sikertörténetnek nevezte a magyar állampolgárság kiterjesztését, hogy közjogi kapcsolat alakulhatott ki az elszakított nemzetrészek között. A szavazati jog is az összmagyar integrációt erősíti – mondta a Néppárt elnöke. Itt megjegyezte, hogy idővel remélhetőleg határon túli választókörzeteket is kialakítanak majd. Pillanatnyilag nagyon fontos, hogy a választásokhoz szükséges regisztráció sikeres legyen. Ugyanakkor fontos eredmény, hogy a Néppárt következetes kiállásának köszönhetően nem hunyt ki az autonómiaküzdelmek lángja, aminek sajnálatos módon erdélyi magyar politikai vezetők is örültek volna.

 

[Itthon.ma]

Impresszum