A körmöcbányai (Kremnica, Felvidék-Szlovákia) civilek támogatásukról biztosították a verespataki bányaberuházás ellen tiltakozókat. Körmöcbánya Verespatakhoz hasonló harcban áll 8 éve, egy vállalat szeretne aranybányát nyitni a település mellett, a kitermeléshez cianidos technológiát alkalmaznának.




A körmöcbányai arany

A kanadai tőzsdén bejegyzett Tourigan Gold vállalat a szlovák állami szerveknél aranybánya nyitását kezdeményezte Körmöcbánya mellett. A bányanyitás ellen civil szerveződés indult Kremnica nad zlato – Körmöcbánya az aranynál is többet ér néven.

A szervezetet helyi állampolgárok alapították. Az egyesület civil, nonprofit szervezet, amely tevékenységét politikai pártoktól és gazdasági szervezetektől függetlenül végzi. Célja a bányanyitási projekt (Kremnica Gold Rt. – mely a Tourigan Gold Corporation leányvállalata – Körmöcbánya arany projekt) egyes szakaszainak véleményezése, továbbá részvétel a döntési folyamatban és az ellenvélemények képviselete.

Az aránytalanul nagy méretű külszíni kitermelés a történelmi műemlék-együttes, a híres bányaváros és a gyönyörű turisztikai értéket képviselő települések közvetlen közelében az idegenforgalom fejlesztésének végét és ezáltal a város gazdasági hanyatlását eredményezné. 

A külszíni bánya megnyitásának kockázatai és hátrányai:

1. A Sturec-hegy mellett hatalmas, 250–300 méter mély és ugyanekkora átmérőjű kráter keletkezne; naponta 4 tonna robbanóanyagot használnának fel, mely hatására megsérülne a környező völgyek és az ott található házak statikája.

2. A kőzetek szállítása: naponta 12 800 tonnát utaztatnának, óriási, 90 tonnás teherautókkal a feldolgozó üzembe, ez a por- és hangterhelés értékének rendkívüli növekedését jelentené (a szilikátos por okozza a bányászok tipikus szilikózisát).

3. A kőzetek sós ciánnal (0,03 milligramm cián feloldva 1 liter vízben képes megölni egy halat, 50 milligramm egy gyermeket) történő lúgozása következtében hatalmas mennyiségű cianidos zagy keletkezik, megteremtve ezáltal a környezeti katasztrófa lehetőségét. Katasztrófa esetén a természet elárasztása, a felszíni és földalatti vizek, az emberi populáció és fauna megmérgezése következne be, mint ahogy ez megtörtént Romániában, Magyarországon, Csehországban és Kirgíziában.

4. Körmöcbánya és Lucska (Lúcka) között gigantikus bányameddő-halom alakulna ki (10 év alatt 19–30 millió tonna meddő kőzet), a zagytározóban óriási mennyiségű üledék rakódna le (10 év alatt 15 millió tonna üledék). Összehasonlításképpen a Garamszentkereszt mellett található „vörös” tározó 9 millió tonna szennyvíziszapot tartalmaz. Mindez túlzott környezeti megterhelést és a kulturális-történelmi emlékek értékének csökkenését jelentené a kitermelés környezetében.

5. A bányászat hatására Körmöcbányán és környékén megszűnne az idegenforgalom, aminek következtében elvesztenék állásaikat az ágazat (szállodák, éttermek, üzletek, fürdő, szolgáltatások, sportlétesítmények) dolgozói. Többen válnának munkanélkülivé, mint ahányan a bányában munkához jutnának.

6. A beruházó eleinte 100, újabban 600 munkahelyet ígér, ami irreális, mivel elsősorban magasan képzett bányászati szakemberekre lesz szükség. Körmöcbánya, Lúcky és a környező települések pénzügyileg szinte nem nyernének semmit (a bérleti díjak jelentéktelenek). Az állam a kitermelt arany 3–5 százalékát, vagyis szánalmas alamizsnát kapna, a bányavállalat sokmilliárd koronát keresne az üzleten. A körmöcbányai régióban csökkennének az ingatlanárak. 

Összegezve: a bánya projekt a lakosság szempontjából gazdaságilag is teljesen előnytelen.

[Forrás: facebook, Lelegzet.hu, Tóth Emilia]

Impresszum