Október 10-én a román fővárosban találkoztak az európai országok azon képviselői, akik a kisebbségi nyelvek védelmével foglalkoznak. Az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózathoz (European Language Equality Network – ELEN) csatlakozott kisebbségi szervezetek és intézmények képviselőinek célja, hogy az Európai Unió, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) figyelmét a kisebbségi nyelvek helyzetére felhívja, és ezen a területen azonos jogokat biztosítson az azt beszélők számára.



Az ELEN soros Küldöttgyűlésének házigazdái ezúttal a Makedón-aromán Tanács tagjai voltak, akik szintén tagjai a hálózatnak, és akik Dobrudzsában (Tulcea és környéke, valamint Bukarest) alkotnak nagyobb közösséget, de akiket a román kormány nem ismer el külön népcsoportként.
 
A bukaresti találkozón részt vettek a nagyobb nyelvterületet és közösséget képviselő skót, katalán, baszk, ír, gall és magyar nyelvek népszerűsítéséért dolgozó szervezetek munkatársai, akárcsak a kisebb nyelvcsoportokat képviselő asztúriai, galíciai, gael, galego, velszi, okszitán, aromán nyelvek képviselői is. A jelenlevő küldöttgyűlési tagok és meghívottak rendre beszámoltak tevékenységükről és vázolták jövőbeli terveiket is.
 
Az ELEN főtitkára, Davyth Hicks ismertetett egy sikeres európai uniós pályázati programot, melyet a mainz-i Johannes Gutenberg egyetemmel közösen valósítanak meg, s amelynek célja a kisebbségi regionális nyelveken elérhető internetes tartalmak növelése. Az egyetem partnersége mellett egy olaszországi nyelvi intézet is bekapcsolódott a programba. Az intézet képviselője, Claudia Soria az „egyenlőtlen digitális méltóság” kifejezést használta arra utalva, hogy a cél az, hogy mindenki a saját nyelvén tudjon internetes tartalmakat gyártani és használni.
 
Az ENSZ Oktatási, tudományos és kulturális szervezetéhez legutóbb egy jelentést készítettek a spanyol kormány kisebbségi nyelveket elutasító hozzáállásáról, jelenleg pedig Tangi Louarn alelnök egy hasonló jelentésen dolgozik a franciaországi gyakorlatot illetően. Az előbbi jelentés kapcsán kéréssel fordultak az Európai Bizottsághoz, hogy kötelezettségszegési eljárást kezdeményezzen Spanyolországgal szemben, mivel nem tartja be az alapvető emberi jogokat és az általa is elfogadott egyenlő nemzetiségekre vonatkozó chartát. Ferran Suay, az ELEN katalán alelnöke kiemelte, hogy a nyelvi diszkriminációt alapvető emberi jogi sérelemként kell kezelni, és így talán hamarabb eredményre jutnának az európai intézményeknél.
 
Paul Bilbao a baszk Kontseilua ernyőszervezet képviseletében többek közt ismertette egy európai közös nyilatkozat aláírásának tervét, melyet jövő évben egy Európai Nyelvi Sokszínűség Csúcstalálkozón írnának alá mindazok, akik ezt fontosnak tartják. Az eseményre jövő év decemberében Donostia városban kerül sor, mely 2016-ban Európa kulturális fővárosa címet hordozza.
 
Sándor Krisztina az EMNT ügyvezető elnöke beszámolt a jelenleg folyamatban levő perről, melyet a nagyváradi utcanévtáblák kihelyezése kapcsán indítottak a helyi önkormányzat ellen. Kiemelte, hogy bár a helyi közigazgatási törvény minden olyan településen kötelezővé teszi a kétnyelvű feliratok használatát, ahol a lakosság 20%-a más nemzetiséghez tartozik, ezt több megyében, megyeszékhelyeken egyáltalán nem vagy csak részben alkalmazzák. Kiemelte a nemzeti jelképek használata kapcsán nemrég született kedvező bírósági ítéleteket. Kolozsvár idei ifjúsági fővárosi címe kapcsán tájékoztatta az ELEN vezetőségét, hogy az európai uniós forrásból támogatott események többségét csak román és angol nyelven népszerűsítik. Az EMNT továbbra is kéri a magyar nyelv hivatalos nyelvként való elismerését, a cél pedig továbbra is az erdélyi autonómiaformák elérése. Végezetül felhívta a figyelmet az október 24-i, a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett székelyföldi határok kivilágítását célzó megmozdulásra.
 
A kisebb nyelvcsoportok képviselői arról számoltak be, hogy példaként az okszitán vagy a skót gael nyelv használata nagyfokú tudatosságot igényel, hiszen az iskolai oktatásból régen kikerült nyelvet nem minden esetben támogatja újrahonosítani az adott közösség, így annak elismertetéséért is küzdeni kell. Október 24-én Franciaországban több településen utcai tüntetést szerveznek az okszitán nyelvért. Észak-Írországban az ír gael nyelv népszerűsítéséért dolgozik egy aktív nyelvvédő szervezet, akik a közelmúltban Belfastban 10.000 fős utcai felvonulást szerveztek a nyelv hivatalos elismertetésére. A kelta nyelvek családjába tartozó hasonló nyelveket mára leginkább regionális szinten használják. Skóciában gall nyelven egyre több, gyermekeknek szóló foglalkozásokat, táborokat szerveznek, mert bár állami támogatást élvez az általános iskolákban a gall nyelv oktatása, ez csupán önálló tantárgyként szerepel, s nincs lehetőség a szélesebb körű használatára.
 
A katalán Ciemen civil szervezet képviselője, Maria Arenys Busquets beszámolt a katalán függetlenedési törekvésekről is, hozzátéve, hogy továbbra is bíznak abban, hogy elérik függetlenségüket.
 
Az ELEN Küldöttgyűlése támogató nyilatkozatot fogadott el az aromán közösség, valamint a franciaországi regionális nyelvek hivatalos elismerése érdekében. A Küldöttgyűlés tagjai ezt követően a Makedón-Aromán Tanács meghívására kulturális esten vettek részt.

[Forrás: közlemény]
Címkék: ELEN, Bukarest
Impresszum