A Nemzeti Jogvédő Szolgálat Nagyvárad és Bánffyhunyad után erdélyi-székelyföldi emberi jogi monitorozó körútjának keretében Marosvásárhelyre és Kézdivásárhelyre is ellátogatott. Beszámolók:

A szolgálatos román hazugsággyár sem késlekedett, tüstént beindult. Sovinisztáék boszorkánykonyháján nagy lett a sürgés-forgás. A magyar és a román nép  együttélésének ellehetetlenítésében, a magyarság beolvasztását célzó és az egyenjogúságot az erdélyi magyaroktól megtagadók (például a magyarellenességét már többször kimutató Bogdan Diaconu, az Egyesült Románia Pártja vezetője, akinek nevéhez fűződik a román képviselőház által nemrég elfogadott diszkriminatív román nyelvtörvény) máris minősíthetetlen hangvételű és szóhasználatú sajtóförmedvényei megelőzték a nemzet szolgálatában érkező jogászokat és követelték Erdélybe való belépésük megakadályozását. 

Persze azért a csattanós és kemény magyar válaszok (és itt) ezúttal sem maradtak el. De a legcsattanósabb válasz az volt, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tényfeltáró csapata március 13-án a szűkölés ennek ellenére bejutott – bár azért, nem teljesen zökkenőmentesen – Erdély és Partium földjére.



Tervezett szakmai megbeszélésüket helyi jogvédőkkel, majd az azt követő több órás nyilvános fórumot jogsértettekkel, jogi aktivistákkal valamint a közösségük sorsa iránt érdeklődőkkel a székelyek fővárosában a Vártemplom gótikus termében tartották meg. 

Dr. Morvai Krisztina és dr. Gaudi-Nagy Tamás ismertették útjuk és a találkozó célját: a magyarság egyéni és közösségi jogainak érvényesítésének népszerűsítését, a székely-magyar közösség önrendelkezési küzdelmét gátló körülmények felderítését, a magyarellenes román hatósági intézkedések kivizsgálását és a jogokért való kiállás erősítését.

A csonka országból, sőt a tengerentúlról (Los Angelesben élő, Kézdivásárhelyről elszármazott ügyvéd, Jánossy Mária) érkezett jogászok szívmelengető jelenléte és hozzászólásai igazolták, hogy másutt, messze földön is figyelnek ránk, hogy nemcsak lélekben vannak velünk, és hogy mindenféle határoktól függetlenül egy a nemzet. 

A  megjelentek teljesen megtöltötték a rendezvény helyszínéül szolgáló termet, és a felszólalók érzelemdús, értelmes és egészséges gondolkodásról tanúskodó beszámolói és javaslatai bizonyítják, hogy Marosvásárhelyen a regnáló helyi és központi hatalom magyarüldözése, minden eddigi intézkedése, igyekezete és vágya ellenére sem haltak el a nemzet önvédelmi reflexei, sőt az egyre fokozódó hatalmi - nemcsak román  - elnyomástól, a megfélemlítésektől, a mindennapos jogtiprásoktól szenvedő, az emberi jogaitól megfosztott és emberi méltóságában folytonosan megalázott székely-magyar közösség tagjaiban nem tört meg a megmaradni akarás!

Ismertette szívós és eredményes jogvédő munkáját Szigeti Enikő, a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) elnöke , Barabás Miklós  tanár (kétnyelvű utcanévtáblák ügyéről), Árus Zsolt, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT)  gyergyói alelnöke, (blogja) és beszámolt közösségi, önrendelkezését folytatott munkájáról László György, az SZNT marosi elnöke és Szabó Nándor, a HVIM marosvásárhelyi vezetője. 

Mindannyian kiemelték, hogy egyetlen jogsértést sem szabad annyiban hagyni és a jogaival tisztában levő, azért kiállni kész és képes közösség ereje hatalmas eredményekre képes.

Szó esett természetesen a nemzetközi jogi standardok szerint is politikai fogolynak tekintendő, közel négy hónapja,  önkényesen és bizonyíték nélkül fogva tartott kézdivásárhelyi vármegyés Beke Istvánról és Szőcs Zoltánról: mindenki egységesen kiállt mellettük.

Köszönet minden fáradságot nem kímélő, helyi, közeli és messzi földről érkezett nemzetének elkötelezett jogász szakembernek, jogi aktivistának, minden őszinte, jóakaratú résztvevőnek, és végül de nem utolsósorban a rendezvény házigazdájának Eötvös József református tiszteletes úrnak, hogy ez a hiánypótló, nagyon fontos és tartalmas találkozó létrejöhetett! 

Isten áldása legyen mindannyiuk önzetlen hozzájárulásán, munkáján, küzdelmén!

[Osváth Attila]

Morvai és Gaudi kézdivásárhelyi fóruma a székely önrendelkezésről, politikai foglyokról és a székelyek jogvédő szolgálatról

Március 13-án Nagyváradon kezdődött és március 19-én ér véget az az emberi jogvédő körút, melyet a Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Gábor Áron-díjas ügyvezetője és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogászai, szakértői, médiamunkatársai alkotta küldöttség tett Erdélyben, illetve a Székelyföldön. Szerda este Kézdivásárhelyen jártak.

Útjuk célja a székely-magyar közösség önrendelkezési küzdelmét, illetve egyéni és közösségi jogai érvényesülését gátló körülmények felderítése, a magyarellenes román hatósági intézkedések kivizsgálása és a jogokért való kiállás erősítése volt. A misszió végén széles körben terjesztendő emberi jogi jelentést és tényfeltáró dokumentumfilmet mutatnak be. Két helyszínen – Marosvásárhelyen és Kézdivásárhelyen – nyilvános lakossági fórumot, illetve több erdélyi településen zártkörű szakmai megbeszélést tartottak jogvédőkkel, jogsértettekkel és autonomistákkal. A román titkosszolgálat és a központi román média is figyelemmel kísérte a körutat. Bogdan Diaconu parlamenti képviselő, a szélsőségesen magyarellenes Egyesült Románia Párt elnöke egyenesen azt kérte a hatóságoktól, hogy Morvai Krisztinát ne engedjék be az országba.



Szerda este a Vigadó színháztermében megtartott közel három és fél órás lakossági fórumon mintegy százötvenen vettek részt. A találkozó kezdetén a szervezők hat olyan videofelvételt vetítettek le, amelyeken Morvai Krisztina szólalt fel az Európai Parlamentben a székelység autonómiatörekvései és a „kézdivásárhelyi terroristák” ügyében. „Ceauşescu meghalt, a kommunizmus összeomlott Romániában, de a megfélemlítettség, a kiszolgáltatottság és jogfosztás megmaradt, ezért nekünk, a csonka Magyarországon élőknek kötelességünk feltárni a határon túli testvéreinket ért jogsértéseket” – jelentette ki Morvai Krisztina, aki meglepetésének adott hangot annak kapcsán, hogy tapasztalata szerint több erdélyi nagyvárosban az ott élő magyarok nem élnek a törvény biztosította nyelvi jogainkkal.

Gaudi-Nagy Tamás a több európai államban jól működő autonómiaformákra hívta fel a hallgatóság figyelmét, amitől az illető állam sokszínűbb és gazdagabb lett. „A székelységnek joga van szabadon használni nemzeti szimbólumait és anyanyelvét, és ahhoz is joga van, hogy saját sorsáról döntsön” – hangsúlyozta. A Jobbik listáin a korábbi ciklusban országgyűlési képviselői mandátumhoz jutott Gaudi-Nagy Tamás azzal a javaslattal állt elő, hogy Kézdivásárhelyen is alakítsanak magyar jogászokból álló jogvédő segélyszolgálatot.

A jogászokkal együtt látogatott szülővárosába a jelenleg Los Angelesben élő, emigrációs kérdésekre szakosodott Jánossy Mária ügyvéd is. Arról beszélt, hogy az amerikai városban számos nemzetiség él együtt, mindenik szabadon használhatja zászlaját, az állami hivatalokban is szabadon használhatják anyanyelvüket, és ettől az Amerikai Egyesült Államok nem omlott össze.

Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke székely zászlóval, Tóth Bálint, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi szóvivője pedig Székelyföld térképével ajándékoz­ta meg a két jogvédőt. A lakossági fórum második felében Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás a hallgatóság kérdéseire válaszolt, majd a jelenlevők közösen elénekelték a magyar és a székely himnuszt.

[Háromszék – Iochom István]
Impresszum