Az Európai Parlament által megrendelt felmérésből kiderül, a GDP mintegy 15 százalékának (20 milliárd lej) megfelelő összeget veszít évente Románia a korrupció következtében. Összehasonlításképpen: 1 százalékos GDP ráfordítás is sokat javíthatna az oktatáson, vagy az egészségügyön.



A Krónika által idézett tanulmány szerint egyrészt közvetlen veszteségről van szó, ami például a közpénzek eltulajdonításának tudható be, vagy annak, hogy bizonyos, a közszférával kapcsolatos versenykiírásokat úgy fogalmaznak meg, hogy azokat kizárólag az államhoz közeli vállalkozások nyerhetnek meg.

Számolni kell ugyanakkor a közvetett forráskieséssel is: számos „jó szándékú” cég a korrupció miatt mond le arról, hogy részt vegyen egy liciten, emiatt a vállalkozói környezet veszít versenyképességéből, a gyenge minőségű, drágán elvégzett munkát, illetve szolgáltatásokat pedig végül a lakosság fizeti meg. Az Európai Unió korrupciós „fekete listáján” Bulgária, Horvátország és Lettország is szerepel, de Románia továbbra is „élen jár” az Országos Korrupcióellenes Ügyészségnek (DNA) az elmúlt időszakban végzett tevékenysége ellenére.

A felmérés szerint uniós szinten a jelenség okozta veszteség eléri az évi 179 milliárd eurót, és csak a közbeszerzések nyomán évente 5 milliárd euró „válik köddé”. Ebből a szempontból Románia és Lengyelország tűnik ki, a tanulmány ugyanis rámutat arra, hogy ebben a két államban nemcsak a helyi adófizetők pénze, hanem az EU-tól kapott támogatás egy részét is a korrupció emészti fel.

Az összeállításból kiderült, hogy a probléma nemcsak gazdasági jellegű, hanem szociális és politikai következményei is vannak, hiszen a korrupció nyomán virágzik a szervezett bűnözés, ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan nő az egyes társadalmi rétegek közötti szakadék, mivel egyes csoportok mások kárára gazdagszanak meg. Az Európai Parlament által megrendelt felmérés szerint megoldást jelentene például egy uniós szinte egységes online közbeszerzési rendszer létrehozása.

[Forrás: Krónika]
Impresszum