Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettesnek írt nyílt levelében felhívja a figyelmet, hogy nem fogják tudni figyelmen kívül hagyni az egy tömbben élő 700 ezer székely akaratát. A nyílt levél alább olvasható.

Izsák Balázs
Izsák Balázs


Nyílt levél Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes úrnak!

Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr!

Az utóbbi időben ön többször is kijelentette, hogy a „régió-átalakítás nem etnikai kritériumok szerint fog végbemenni, hanem fejlesztési szempontok szerint.” Figyelmesen elolvasva a jelenleg hatályos jogszabályt bárki megértheti az Ön szavainak igazi értelmét. A 2/1968 számú törvény 3. cikke értelmében a „megye városokból és falvakból tevődik össze - amelyek az ország területi-közigazgatási megszervezésének alapegységei – a földrajzi, gazdasági társadalmi-politikai, etnikai körülményeknek és a lakosság kulturális kapcsolatainak és hagyományainak a figyelembe vételével.” Ezzel a törvénnyel összhangban jött létre a magyar többségű Hargita és Kovászna megye, Ön pedig azt ígéri most nekünk, hogy Románia jövendő közigazgatási térképén nem lesz magyar többségű tartomány.  

Következésképp azokat a kritériumokat, amelyeket az 1968-as közigazgatási reform figyelembe vett, az Ön kormánya a régió-átalakítás során elveti, holott ezt még Nicolae Ceausescu sem merte megtenni. És tudja Ön, hogy miért nem merte megtenni? Mert a törvény idézett előírása és általában a kisebbségvédelem 1945 és 1989 között Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaira épült, kezdve azokkal, amelyeket a Szövetséges és Társult Hatalmakkal megkötött békeszerződés tartalmazott, folytatva azokkal, amelyeket Románia ENSZ tagállamként, illetve a Helsinki Záróokmány aláírásával vállalt.

Ön gyakran utal a szakértői jelentésre, amely épp az Ön kedve szerint és az Ön rendelésére sorol érveket, elfeledve, hogy korábban már volt egy szakértői testület Románia alkotmányos közigazgatási reformjának előkészítésére, amely Stanomir bizottság néven vált ismertté. Abból a jelentésből idézek:   

„Minden közigazgatási átszervezést célzó érőfeszítésnek kötelező módon tekintettel kell lennie a nemzeti kisebbségeket érintő dimenziókra. Annál inkább, mivel fontos, hogy egy ilyen erőfeszítésnek másodlagos kihatásai legyenek ezen nemzeti kisebbségek önazonosságára: ez minden közigazgatási átszervezésnek rendkívül érzékeny pontja, mivel a korábbi közigazgatási átszervezéseket is jellemezte. Ebből a szempontból egyes nemzetközi jogszabályokat figyelembe kell venni:

- A Regionális és kisebbségi nyelvek európai Chartáját, amelyet Románia a 282/2007 számú törvénnyel ratifikált, és amely a 7 cikkében (célok és elvek) kimondja: A Felek a regionális vagy kisebbségi nyelvek vonatkozásában azokon a területeken, ahol ezeket a nyelveket használják, mindegyik nyelv helyzetének megfelelően politikájukat, jogalkotásukat és gyakorlatukat az alábbi célokra és elvekre alapozzák: .. b. minden egyes regionális vagy kisebbségi nyelv földrajzi körzetének tiszteletben tartása oly módon, hogy a fennálló vagy később létesítendő közigazgatási felosztás ne képezze regionális vagy kisebbség nyelv támogatásának akadályát;

- hasonló módon a 33/1995 számú törvénnyel ratifikált Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről a 16. cikkében kimondja: A Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken a lakosság arányát megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, melyek a jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből származnak.

- egy sajátos kérdést vet fel a 199/1997 számú törvénnyel ratifikált Helyi Autonómia Európai Chartájának 5. cikke, amely a területi-közigazgatási egységek határainak a védelmét szabályozza, és amelynek megfelelően „nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül.”

Idézek a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződésből:

„A Szerződő Felek, az általános integrációs politikájuk megvalósítását célzó intézkedéseket nem érintve, tartózkodni fognak a kisebbséghez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és védelmezni fogják ezen személyeket bármilyen cselekedettel szemben, ami az ilyen asszimilációra irányul. Tartózkodnak továbbá az olyan intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakosságának arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák e személyeknek az ezen cikk (1) bekezdésében felsorolt nemzetközi standardokból és normákból következő jogait és szabadságjogait.„

Az elmondottakból világosan kiderül, hogy a régiósítás kérdése kisebbségi jogokat érint, és ezáltal nemzetközi együttműködés tárgya és Európai biztonságpolitikai kérdés is egyben!

Szeretném felhívni a figyelmét tisztelt Miniszterelnök-helyettes úr, hogy a nemzetközi jog normáit jóhiszeműen kell értelmezni és a nemzetközi közösség tagjai által vállalt kötelezettségeket jóhiszeműen kell teljesíteni, megkerülő praktikák vagy burkolt célokat követő értelmezések nélkül. Tudatában vagyok annak, nehéz megérteni, de még nehezebb elfogadni ezt az elvet, egy olyan országban, ahol még a népszámlálási eredményeket is rosszhiszeműen megváltoztatják. De Önnek is tudatában kellenie, hogy nem fogják tudni figyelmen kívül hagyni az egy tömbben élő 700.000 székely akaratát, akik nem értenek egyet a kormány régiósítási tervével, és akik kifejezték azt az akaratukat, hogy Székelyföld legyen önálló közigazgatási régió.

Végül megismétlem ez alkalommal is Miniszterelnök Úrhoz tavaly, ugyanezen tárgyban írott levelemben foglaltakat: a megyéknél nagyobb közigazgatási egységeket létrehozó reformnak tekintettel kell lennie a helyi közösségek akaratára, és nem lehet régióhatárokat kijelölni az érintett közösségek népszavazás útján történő konzultálása nélkül. Mi székelyek, Székelyföld többségi lakói nem fogunk megszavazni egyetlen olyan tervezetet sem, amely Székelyföldet szétdarabolná, vagy egy nagyobb közigazgatási egységbe tagolná.     

Végül biztosítom Önt, hogy mi székelyek nem fogjuk engedni szülőföldünket a hozzánemértés és a gyűlölet prédájává tenni, ha kell a polgári engedetlenség eszközével is élni fogunk, hogy Székelyföld egységét megőrizzük.

[Forrás: sznt.ro]
Címkék: Izsák Balázs, SZNT
Impresszum