A román nemzeti jelképek nyilvános megsértését bűncselekménynek minősítő törvénymódosítást nyilvánított hallgatólagosan elfogadottnak a román szenátus, miután a házszabályban megszabott határidőn belül nem rendeztek szavazást a tervezetről a plénumban.



Az Agerpres állami hírügynökség sietett hozzátenni – mintegy mentegetve az újabb nacionalista túlkapást –, hogy a kérdésben a képviselőházé lesz a döntő szó. A büntető-törvénykönyv ez irányú módosítását még a tavaly lemondott szociáldemokrata Ponta-kormányt támogató pártok 37 törvényhozója kezdeményezte. Indoklásukban rámutatnak: az Európai Unió számos országában bűncselekmény a lobogó, nemzeti ünnep, himnusz vagy címer nyilvános megsértése, és Romániában is az volt 2014-ig, de az új Btk.-ba nem került be. Ezt a „joghézagot” akarják most felszámolni.

A tervezet Románia jelképeinek nyilvános megsértését egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná. A módosító javaslat nemcsak Románia címerével, zászlajával, himnuszával szemben tanúsított megvetést büntetné, hanem azokat is két évig terjedő börtönnel sújtaná, akik a hatósági jelvényekkel szemben tiszteletlenül viselkednek. A tervezet ugyanakkor más nemzetek, nemzeti közösségek vagy nemzetközi szervek jelképeire nem terjed ki.

A kétkamarás román parlamentben mindkét háznak el kell fogadnia a törvénytervezeteket ahhoz, hogy hatályba lépjenek. Ezeket témájuk alapján osztják el, és mindig a második házé a végső döntés. A jogalkotás felgyorsítása érdekében az első háznak nem kötelező szavaznia egy törvénytervezetről, ezért amennyiben erre nem kerített sort, fél év után hallgatólagosan elfogadott tervezetként küldi tovább a döntő háznak.

A nemzeti jelképek megsértését büntetni rendelő tervezetet nem azért fogadta el hallgatólagosan a szenátus, mert napirendre sem tűzték, ellenkezőleg: március közepén éles vita volt róla, amelynek nyomán további pontosításokat kérve visszaküldték a tervezetet a szakbizottságokhoz. Az ideológiailag meghatározatlan Nemzeti Liberális Párt szenátorai főleg a hatósági jelvények megsértését büntető „újítást” kifogásolták, mondván, hogy ennek alapján egy rosszindulatú feljelentő már azért is rács mögé juttathatja az embert, ha csúnyán néz az egyenruhás rendőrre.

Néhány hete egy a román nemzet vagy állam nyilvános gyalázását büntető törvénymódosítást is a parlament elé terjesztett hatvan szocialista honatya. Szerintük hiba volt törölni a Btk.-ból azokat a cikkelyeket, amelyek a nemzet- vagy országgyalázást, illetve a nemzeti jelképek megsértését bűncselekménnyé nyilvánították, mert így nem lehet megbüntetni egyes „más etnikumú” állampolgárokat (vagyis a magyarokat), akik „gyásznapnak tekintik Románia nemzeti ünnepét, szakadárokat dicsőítenek, az ország szívéből pedig elüldözik a még ott élő románokat”.
Bár hivatalosan nem mindig mondják ki, minden ilyen, rendszeresen felbukkanó „nemzetvédő” román kezdeményezésnek kifejezetten magyarellenes éle van, a kiszemelt célpont mindig az ország lakosságának immár alig 6-7 százalékát kitevő magyar nemzeti közösség.

Impresszum