Mi a különbség táblaügyben Nagybánya és Kolozsvár között? Most már az, hogy Nagybányán magyar nyelven is kihelyezik a helységnévtáblát, Kolozsváron nem. És mi a közös a két városban? Hogy Nagybányán és Kolozsváron is az érdek diktál.



Az RMDSZ nagybányai önkormányzati képviselője Facebook-bejegyzésben jelentette be, hogy a város határába háromnyelvű (román, magyar, német) helységnévtáblákat fognak kihelyezni. A döntés hátterében, mint ahogy az  Kovács Richárd bejegyzéséből kiderült, nem feltétlenül a magyar közösség irányába táplált tisztelet áll: „Úgy véltük, egy olyan városnak, amely Európa kulturális fővárosa címre pályázik, kötelessége komolyan venni az itt élő kisebbségek jogait” – írta az RMDSZ önkormányzati képviselője (hogy miért nem vélik így több mint negyedszázada, az továbbra is rejtély). Az, hogy a magyar nyelvű felirat kihelyezése csak egy városok közötti versengésnek tudható be, nem meglepő. Legalább eredménynek nevezhető, hogy ha érdekből is, de ily módon elismerik az egykori magyar város múltját, szomorú jelenét. 

Szembeötlő viszont, hogy Kolozsvár magyar lakossága nem is reménykedhet hasonló gesztusban, annak ellenére, hogy az egyébként igen sajátosan (és majdnem minden esetben önkényesen) használt törvény ezt előírja. Emil Boc kolozsvári polgármesternek, aki mindenféle fesztiválok rendezésével kíván multikulturális színben tetszelegni, pontosan a város (immár lassan csak múltjának) szempontjából legfontosabb magyar kultúra idegen, zavaró és üldözendő. Ez is érdek, igaz, közelről sem „nemes”.

Varga Tímea Beáta

Impresszum