Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint a romániai uszítás visszaüt, és felhívja az Európai Unió figyelmét arra, hogy az instabilitás tűzfészke a Kárpát-medencei magyarság megoldatlan helyzete, amit rendezni kell.



Egy politikai örvénybe került Traian Basescu államelnök. Az eddig erdélyi protektorátus vádjától mára lejutott az Erdély elleni magyar diktátum hajmeresztő vádjáig, ezáltal egy végeérhetetlen politikai licitet indukál, amelyben Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu, a Szociálliberális Unió társelnöke is kiveszi a részét - jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Tőkés László elmondta: egyikük büntetőeljárást akar indítani ellene, másikuk megvonná tőle a Románia Csillaga érdemrendet, az államfő román állampolgárságát kérdőjelezi meg, bűnbaknak kiáltva ki egy olyan belpolitikai játszmában, melyben nyilvánvaló, hogy a magyarság ügye csupán eszköz.

Ezzel az egész hűhóval a lényegről akarják elterelni a figyelmet, az egyéni és közösségi kisebbségi jogokról. A magyar autonómia itt a legfőbb tét. Románia katasztrofális gazdasági helyzetéről akarják elterelni a figyelmet – hangsúlyozta Tőkés László, megemlítve az IMF-től felvett újabb kölcsönt.

Értetlenségét fejezte ki Traian Basescu magatartása miatt, mondván, az államfő eddig jó kapcsolatokat ápolt mind vele, mind Orbán Viktor miniszterelnökkel. Traian Basescu egyébként tagja az Európai Néppártnak, és a többi közt a magyar voksokkal nyerte az elnökválasztást – emlékeztetett az EMNT elnöke.

Úgy vélte: az a mostani romániai diverziókeltés, uszítás és hangulatkeltés a visszájára fordulhat oly módon, hogy felhívja az Európai Unió figyelmét arra, az instabilitás tűzfészke nem Magyarország, hanem a Kárpát-medencei magyar közösségek megoldatlan helyzete, melyet mindenképp rendezni kell.

Zákonyi Botond, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója a műsorban arról beszélt: polgári kezdeményezés már meglévő szerződések módosítására irányulhat. Az alapjogi chartában vannak ugyan kisebbségi jogokra vonatkozó utalások, de az alapszerződésekben nincs az őshonos kisebbségekre vonatkozó passzus. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Parlamentben sokszor kimondták, a nemzeti kisebbségek kérdése tagállami belügy, nem közösségi kompetencia.

Szerinte az uborkaszezonnak is köszönhető, hogy hisztérikus reakciókat váltott ki a dél-tiroli autonómia kérdése. Ez esetben az egyik ország lemondott a határok megváltoztatásáról, a másik pedig elfogadta, hogy az ott élő kisebbség autonómiával rendelkezzen. A dél-tiroli németek helyzete 40 év alatt egyre jobb lett anélkül, hogy ez a két ország között konfliktushelyzetet idézett volna elő.

Álláspontja szerint meg kell erősíteni az önkormányzatokat. Ha kialakul közöttük egy olyan együttműködés, hogy autonóm módon tudják intézni az ügyeiket, elosztani a forrásokat, akkor létrejön egy olyan helyzet, amivel a többségnek is együtt kell élni – mondta Zákonyi Botond, aki reményét fejezte ki, hogy rövid időn belül előkerülnek majd olyan kérdések is, mint a szimbólumok használata, a kétnyelvűség.

Szólt arról is, nem csak magyar érdek, hogy a régióátalakítás ne a jelenleg tervezett formában valósuljon meg. Úgy vélte, van esély arra, hogy a magyarok partnereket találjanak, és ne egyedül képviseljék a regionális érdekeket ebben a kérdésben.

[Forrás: hirado.hu]
Impresszum