Mai nagyváradi sajtótájékoztatóján több aktuális témát is érintett Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Elöljáróban szólt pár olyan közelmúltbeli eseményről, amelyekben személyesen is érintett volt.



Irodájának szervezésében emlékeztek meg múlt pénteken a 125. éve született Olosz Lajosról, a költő nevét viselő nagyzeréndi irodalmi kör tagjainak és mentoruknak, Csanádi János nyug. magyartanárnak, közírónak és helytörténésznek a közreműködésével. Utóbbi a személyesség hitelességével szólt tűnt idők tanújaként a Partium nagy költőjéről, aki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka is volt, de 1960-ben lemondott e tisztségről, tiltakozásul az egyházára nehezedő diktatórikus nyomás ellen.


Október 1-jén Mága Zoltán hegedűművész és zenésztársai adtak nagysikerű jótékonysági koncertet a váradolaszi templomban, amely hangverseny egyben a magyar forradalmi emlékhónap zenei nyitányának is beillett. A világhírű előadó ötmillió forintnyi saját adománnyal támogatja az erdélyi hátrányos helyzetű iskolásokat, egymilliót a Krassó-Szörény megyei magyar szórványnak ajánlott fel, a 7500 lejnyi perselypénzt ugyanezen célra gyűjtötte az esemény szervezője, Tőkés László parlamenti irodája.


Az erdélyi képviselő megemlítette még, hogy hétfőn az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén felszólalt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc közelgő 60. évfordulója alkalmából, mondván: az Európai Közösség egyik legfőbb alapértéke a szabadság, méltó hát, hogy közös történelmünk egyik legkiemelkedőbb eseményeként emlékezzünk meg a magyar ’56-ról és azokról, akik életüket áldozták a szabadságért. „Az ő példájukat követve kell folytatnunk harcunkat minden elnyomó hatalom és totalitárius rezsim ellen” – emlékeztetett Tőkés László az európai törvényhozásban.


Az október 2-i magyar népszavazás kapcsán elmondta: nem úgy tevődik fel a kérdés, hogy sikeres vagy kudarcos volt-e a jogilag érvénytelen, de gyakorlatilag nagyon is sokat mondó eredménnyel zárult referendum. Egy olyan igaz ügyben mutatott páratlan egységet a határon inneni és túli magyarság, ami megérdemli a legteljesebb támogatást. Szinte előzménytelen nemzeti egység bontakozott ki az ország, a haza és népünk, közösségeink és családjaink, hagyományaink és értékeink védelmében – ezért is oly visszataszító a nemzetidegen elemek erősködése, amivel semmissé tennék a megnyilvánult népakaratot. Nem lehet gyurcsányi módra kétfelé sántikálni – mondta Tőkés László –, vagy a nemzettel, vagy ellenében lehet csak haladni.


Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként elmondta a sajtótájékoztatón: az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt derekasan kivette a részét mind a kvótareferendumon való mozgósításból, mind a szükséges felvilágosításból, mind pedig az erdélyi voksok begyűjtéséből. Munkatársai és hívei ezzel a határok fölötti magyar nemzetegyesítés nemes folyamatát segítették elő, tartalommal telítve a kettős állampolgárság intézményét.


A továbbiakban Tőkés László a közelgő parlamenti és egyházkerületi választásokról fejtette ki röviden véleményét, erről szólva külön Nyilatkozatot bocsátott ki. Ami a decemberi romániai törvényhozói választásokat illeti, kénytelen megállapítani: az országot gúzsba kötő mérhetetlen korrupció már most rájuk vetül. A felmérések a kétes figuráktól hemzsegő posztkommunista erők fölényét prognosztizálják, köztörvényes bűnözők és deklasszált elemek készülnek ismét beülni a törvényhozásba. Sajnos az RMDSZ is készül futtatni hitelüket vesztett, erodált, korrupciós ügyekben vergődő politikusokat, dacára a fennhangon hirdetett újratervezésnek és megújulásnak. De olyanok is nyüzsögnek a szervezetben, akik valóságos szálláscsinálói Erdélyben a balliberális, nemzetidegen magyarországi politikának. A folyamatosan csökkenő szavazatszám és erősödő közéleti passzivitás is arra intené a szövetség vezetőit és maradék tisztes tagságát, hogy nézzen szembe önmagával, és legalább most, az utolsó órában vizsgálja felül a jelöltlistáit – ne indítson hiteltelen embereket a választásokon, ne engedjen teret a Bihar-szindrómának. Mert ebben a megyében „igaz ugyan, hogy Kiss Sándor, a ’keresztapa’ sűrű méltatások közepette megyei elnöki tisztségéből visszavonult – a parlamenti jelöltlistákon azonban Szabó, Biró és Cseke személyében ugyanazokat a régi-új arcokat látjuk viszont” – mutatott rá Tőkés László, de újságírói kérdésre válaszolva az egész RMDSZ-es „káderpolitikát” megegyezőnek vélte azzal, ami a korrupcióval átszőtt román pártok folytatnak. Ezért is támogatná a maga részéről azt, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt induljon el a választásokon: alternatívát kell állítani a jelenlegi romlott politikai osztállyal szemben.


Ami az egyházkerületi választásokat illeti, Tőkés László elmondta: a mindmáig kellően fel nem tárt titkosszolgálati múlt vetül rá egyházaink életére (is). Szomorúan kellett konstatálnia az utóbbi időkben előkerült adatok alapján, hogy saját utódja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület élén egykor együttműködött a Securitatéval, s mégis újabb püspöki mandátumra pályázik, holott korábbi megválasztásakor írásban ígérte meg: visszavonul, amennyiben fény derülne titkolt múltjára. Az EP-képviselő egy füzetben összegyűjtve juttatta el a püspökválasztásban illetékesekhez és tette le a nyilvánosság asztalára a Csűry Istvánt terhelő, eddig előkerült dokumentumokat „Amennyiben bármikor kiderülne…” címmel, azzal a megjegyzéssel: hét éve vár hiába arra az egyházkerületi átvilágító bizottság, hogy az illetékes bukaresti hivatal kiadja a volt szalárdi lelkipásztor szekus dossziéját. Tőkés László elismerte: bírálatok és neheztelések kereszttüzében fogalmazza meg kritikáit, kéri számon egyeseken a múltjukat és cselekedeteiket, szorgalmazza rendületlenül a tisztulást, az igazi rendszerváltást, de másként nem tehet. „Az 1989-es Temesvár lelkipásztoraként, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnökeként, a romániai református egyház korábbi elöljárójaként felelősséggel tartozom mindazért, ami az erdélyi magyar politikai és egyházi életben történik.”

 

Impresszum