A Nép Ügyvédje pénteken bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a Büntető törvénykönyvet és a Büntető perrendtartást módosító kormányrendelet ügyében.

Victor Ciorbea
Victor Ciorbea


Az Alkotmánybíróság egy pénteki közleményében megerősítette, hogy megkapta a Nép Ügyvédjének dokumentációját és február 7-ét szabta meg határidőnek, amíg az érintett felek benyújthatják álláspontjaikat. 

„Úgy döntöttem, alkotmányossági kifogást emelek a 2017/13-as sürgősségi kormányrendelet ellen" -mondta sajtónyilatkozatában Victor Ciorbea. 

Az ombudsman azt mondta, a sürgősségi rendelet teljes egészével szemben fogalmazott meg bírálatot. Azt is elmondta: a legfőbb ügyésztől csütörtök este kapott levél egyes részleteit beemelte az óvás szövegébe. „Tegnap este levelet kaptam a legfőbb ügyésztől, amelyben kér, hogy vizsgáljak meg néhány alkotmányellenességre vonatkozó észrevételt, amelyeket a Legfelső Ügyészség foglalt dokumentumba. Figyelembe vettem ezt a dokumentumot, egyes részleteit be is emeltem az óvás szövegébe” - mondta Ciorbea, hozzátéve, hogy a Főügyészség által megszövegezett teljes iratot csatolta az Alkotmánybírósághoz küldött óváshoz. 

A Nép Ügyvédje elmondta, indokolatlan volt a sürgősség, amellyel a Btk.-t módosító rendeletet elfogadta a kormány. 

„A kormány indoklásában az áll, hogy az egyik ok az Európai Unió direktíváinak gyakorlatba ültetése, de miután ezt leellenőriztem, kiderült, hogy 2018. április elseje ezen direktíva végrehajtásának határideje” - közölte Ciorbea. 

Az ombudsman szerint a hivatali visszaélés meghatározásának módosításával kapcsolatban is aggályok merülnek fel, mert a kormányrendelet a bűnvádi besorolást 200.000 lejnél nagyobb összegű vagy egyéb 'súlyos kár'okozásához köti, de nem határozza meg, mit ért a 'súlyos kár' fogalma alatt. 

Augustin Lazăr legfőbb ügyész csütörtökön kérte fel a nép ügyvédjét, hogy emeljen alkotmányossági kifogást a kormány által elfogadott, a Büntető törvénykönyveket módosító sürgősségi rendelet ellen. 

A legfőbb ügyész egy sor érvet emel ki a nép ügyvédjéhez címzett kérelmében. Megemlíti többek közt, hogy sérült az Alkotmány 115. cikkelyének 4. bekezdése, mely szerint a kormány rendkívüli és halaszthatatlan esetekben fogadhat el sürgősségi rendeleteket, de kötelessége megindokolni a sürgősség okát és a rendelet tartalmát. 

Augustin Lazăr szerint ugyanakkor az alaptörvény első cikkelyének 4. bekezdése is sérült, amely a három hatalmi ág - a törvényhozói, a végrehajtói és az igazságszolgáltatói - szétválasztásának és egyensúlyának elvét szögezi le. 

[Forrás: Agerpres]
Impresszum