Juhos Gábor vasárnap délben érkezik Sepsiszentgyörgyre, itt a Gáll Lajos Futókör tagjai csatlakoznak hozzá. Aki nem szalad vele, székely zászlóval üdvözölheti útján. A minden székely széket érintő az autonómiáért zajló körmaraton Marosvásárhelyen zárul.

Faültetés Sepsibükszádon
Faültetés Sepsibükszádon


Csíkország és Háromszék határán péntek reggel rövid pihenőt tartott kísérőivel egyetemben Juhos Gábor, aki Székelyföld autonómiájáért vállalta az ötszáz kilométeres futást.  Elmondta: hisz abban, hogy eredménye is lesz ennek a nagy erőfeszítésnek, a pólóján található 2015-ös rajtszámmal azt akarja jelezni, hogy addig megvalósul a székelyek önrendelkezése. Sokan álltak mellé – Csíkdánfalvától egy egész osztálynyi diák szaladt vele együtt, és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester is lehúzott egy félmaratoni távot mellette –, és bár az erdélyi magyarok között tapasztalt széthúzás kicsit elbátortalanította, nem adja fel. Hiszen napról napra egyre kevesebb lefutnivalója marad, és az is jó jel, hogy pénteken mindhárom magyar párt tisztségviselői üdvözölték: Tusnádfürdőn az MPP-s Albert Tibor polgármester, a megyehatáron Toró T. Tibor EMNP-elnök, Sepsibükszádon pedig az RMDSZ-es Bács Márton Csaba polgármester. A tizenkét napos futás feléhez érkezett Juhos szerint a negyedik nap volt a legnehezebb: előzőleg a Nyárád mentén nem sok érdeklődést mutattak iránta, és amikor társa (Csató József) is feladta, nehéz volt folytatni. Amúgy nem volt negatív tapasztalata, mindenütt barátságos emberekkel találkozott, és a hatóságok sem zavarták – Marosvásárhelyen ugyan elég nagy rendőri figyelem övezte, de tovább már csak alkalomszerűen tűntek fel, „látták, hogy békés emberek vagyunk” - fogalmazott Juhos.

Juhos Gábor a Csíki Határ Fogadónál
Juhos Gábor a Csíki Határ Fogadónál


„Mindenütt igyekszem hangsúlyozni, hogy nem valaki ellen, hanem valamiért futok, és nincs miért haragudni, szerintem a románoknak is jó lenne az autonómia. Én nem politizálok otthon sem, idegen és érthetetlen nekem ez a pártoskodás, amit a magyarok között tapasztalok. Magyarországon megszoktam, de itt nem lenne szabad ennek a maroknyi közösségnek. A világ egyik pillanatról a másikra változik, ezért felkészülten kell várni a lehetőséget, és együtt kell lépni legalább azoknak, akik egy irányba akarnak húzni” – hangsúlyozta a Bihar megyei Székelyhídon született Juhos Gábor, aki szerint a maratoni futókat sokan őrültnek tartják, de ennek a sportnak is megvan a szépsége. És bár az orvosok évente három-négy maratoni távot fogadnak el egészségesnek, ő maga az idén már tízet lefutott, ehhez adódik a székelyföldi tizenkettő. Nem könnyű, de az, hogy van cél, feldobja az embert, szárnyakat ad. Általában naponta 5–10 kilométert szalad edzésként, most átlag 42 kilométert, egy maratoni távot teljesít – pénteken Újtusdnádtól Torjáig, szombaton Kézdivásárhely és Kovászna érintésével Barátosig mérték ezt ki –, de 49 kilométert is futott már.

Torja határában almalével fogadják Juhos Gábort
Torja határában almalével fogadják Juhos Gábort


Sepsibükszádon a polgármester mellett a falu római katolikus lelkésze, több helybeli tanár, tisztviselő és gyermek fogadta. Itt is elültetett egy fenyőfacsemetét azzal a jókívánsággal, hogy ennek árnyékában örvendezzünk majd az autonómiának. Péntek reggel szivárvány fogadta Tusnádfürdőn, „ez a remény jele” – mondta el a gyermekeknek, szemléletesen elmagyarázva az autonómia jelentését is. A közösen elmondott Miatyánk után hozzátette: a déli harangszó idején mindig megáll, és egy percet imádkozik, hogy sikerüljön az, amiért ő futással, mások más eszközökkel harcolnak. A gyermeksereg megígérte, hogy a következő napokban ők is megteszik ezt, és a vendég máris tovább indult Bálványos felé.

[3szek.ro nyomán]
Impresszum