Az EMNT által fenntartott Transylvanian Monitor összeszedte és kiadta a Romániában történt magyarellenes megnyilvánulásokat. Összesen 309 esetet rögzítettek.



– Halálosan megfenyegették Tamás Sándort, a Kovásznai Megyei Tanács elnökét. Egy iași illetőségű román állampolgár a Facebook közösségi hálózaton azzal fenyegette meg Tamás Sándort, hogy amennyiben nem hagy fel Székelyföld autonómiájának követelésével, autóbaleset áldozata lehet. 2014. január 3. 

– A Románok Civil Fóruma nevű magyarellenes szervezet a „magyar szélsőséges megnyilvánulások” elleni fellépésre szólít fel. A szervezet felhívással fordulta román pártokhoz, hogy azok ne vállaljanak közös kormányzást a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel mindaddig, amíg az nem mond le „hungarista követeléseiről”. A fórum azt javasolja, hogy törvényi úton szabjanak gátat a magyar szélsőségesség jelenségének például azzal, hogy „akadályozzák meg azoknak a szélsőségeseknek a köztisztségekhez való hozzáférését, akik a tisztségekhez tartozó erőforrásokat az egységes és oszthatatlan szuverén román nemzetállam aláaknázására fordítják”. 2014. január 6. 

– Csíkszereda Polgármesteri Hivatala ellen több olyan per is folyik, amelyeket a városban elhelyezett kétnyelvű közlekedési táblák miatt indítottak azzal az indokkal, hogy azokon elöl szerepel a magyar megnevezés, utána pedig a román. Elsőként a rendőrség bírságolt, majd a kormánybiztosi hivatal is felszólította a polgármesteri hivatalt a táblák eltávolítására. Szintén pert helyezett kilátásba a Hargita megyei prefektus a csíkszeredai kétnyelvű utcanévtáblák miatt, amelyeken szintén a magyar megnevezések szerepelnek elöl. 2014. január 21. 

– Dumitru Marinescu, Kovászna megye prefektusa arra készül, hogy a román zászló kitűzésére kötelezze a magyar pártokat. A prefektus hamarosan mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), mind a Magyar Polgári Pártot (MPP), mind az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) levélben szólítja fel, hogy tegyenek eleget a törvényes előírásoknak, és tűzzék ki székházaikra a román nemzeti lobogót. Romániában a Ponta-kormány hatalomra lépése után 2012 nyarán indult zászlóháború a székelyföldi megyékben. A kormány helyi képviseletét ellátó prefektusok a székely és a magyar zászlók közintézményekről való eltávolítására szólították fel a polgármestereket, intézményvezetőket. Amennyiben ez nem történt meg, pereket indítottak, bírságokat szabtak ki. A megszorító intézkedések dacreakciót váltottak ki a Székelyföldön, és nagymértékben hozzájárultak a székely zászló elterjedéséhez. 2014. január 23.

– Eltávolították a székely zászlót a Kovászna megyei Uzon község polgármesteri hivataláról azt követően, hogy a Brassói Táblabíróság a napokban kikézbesítette a lobogó kitűzését törvénytelennek ítélő határozatát. A Brassói Táblabíróság tavaly szeptemberi, jogerős és visszavonhatatlan ítélete szerint az uzoni önkormányzat törvénytelenül tűzte ki a székely zászlót a községháza homlokzatára. A székely zászló miatt Codrin Munteanu, Kovászna megye korábbi prefektusa tett feljelentést. A magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült prefektus úgy fogalmazott: az uzoni községháza homlokzatára kitűzött lobogó „nem létező entitást szimbolizál”, továbbá szerinte a székely zászló „éppen annyira törvénytelen, mintha egy futballklub vagy autógyár zászlaját tennék ki a községházára, csak azért, mert a polgármester vagy a tanács tagjai kedvelik”. A Sepsiszéki Székely Tanács felháborodással vette tudomásul, hogy a polgármesternek még a jelentős, több tízezer lejes pénzbírságot is ki kell fizetnie. 2014. január 24.
 
– Az Adevărul bukaresti napilap Hogyan váltak a szélsőségesség terjesztőivé az erdélyi magyar történelmi egyházak címmel közölt terjedelmes cikket. A cikk szerzője szerint erre Tőkés László adta meg az alaphangot, aki továbbra is a romániai magyar templomok szószékét használja fel országa befeketítésére, és Erdély Romániától való elszakadására uszít. 2014. január 30. 

– Bogdan Diaconu törvénytervezetet szándékszik benyújtani, mely szerint feloszlatnák azokat a politikai MAGYARELLENES MEGNYILVÁNULÁSOK ROMÁNIÁBAN 2014–2016 között Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 2 szervezeteket, amelyek programja vagy tevékenysége megkérdőjelezi a román állam nemzeti és egységes jellegét, illetve az ország hivatalos nyelvét. Betiltás várna azokra a pártokra is, amelyek „gyalázzák” Romániát vagy szeparatizmusra biztatnak. A parlamenti képviselő kezdeményezése természetesen elsősorban a magyar politikai szervezetek ellen irányul. 2014. február 21. 

– Egy hét alatt négy emlékművet gyaláztak meg a Hargita megyei Gyergyószentmiklóson. Olajos folyadékkal öntötték le vasárnap éjszaka Fogarasy Mihály és Jakab Antal erdélyi római katolikus püspökök mellszobrát, illetve emléktábláját Gyergyószentmiklóson. Az eset alig egy héttel azután történt, hogy Kossuth Lajos és Fejér Dávid főorvos köztéri szobrait is leöntötték ismeretlenek. 2014. február 24. 

– A Bukaresti Steaua–Medgyesi Gaz Metan bajnoki labdarúgó mérkőzés során a fővárosi szurkolók magyarellenes rigmusokat kiabáltak. „Ki a magyarokkal az országból!” – harsogta hosszasan a román szurkolótábor. 2014. március 16. 

– Megbírságolták a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetés szervezőit és egyes részvevőit, 11 kihágásért összesen 36 ezer lej értékben szabtak ki bírságot. A Székely Szabadság Napja autonómiatüntetés végén a részvevők – a polgármester tiltása ellenére – Marosvásárhely főterére vonultak. A csendőrségi szóvivő akkor elismerte, hogy jelentősebb incidensek nélkül fejeződött be a bejelentett demonstráció, a kisebb összetűzések abból alakultak ki, hogy a főtérre vonuló tömeg helyenként megpróbált az úttesten haladni, ezt pedig a rendfenntartók megakadályozták. A dulakodásról készült videofelvételek nyomán azonban a román politikusok a „magyar szélsőségesek” példás megbüntetését követelték. Hétfőn a román belügyminisztérium közölte: négy magyar állampolgár – köztük a Jobbik két országgyűlési képviselője – egy évig nem léphet be Romániába. 2014. március 16. 

– Jóváhagyta a Vatra Românească Szövetség március 19-re meghirdetett, a város főterére tervezett tüntetésének megszervezését a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal illetékes bizottsága. A szélsőnacionalista román szervezet az egyik marosvásárhelyi napilapban március 15-én közzétett felhívása szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség „aberráns” követelései –közigazgatásbeli magyar nyelvhasználat, magyar tagozat a marosvásárhelyi orvosi egyetemen, a székely jelképek szabad használata – ellen akar tiltakozni, és azt követeli a miniszterelnöktől, hogy ne nevezzen ki RMDSZ-es prefektust a Maros megyei kormányhivatal élére. A tüntetést a Fekete Márciusként emlegetett, öt halálos áldozatot követelő 1990-es marosvásárhelyi etnikai összecsapások évfordulóján szervezi meg a Vatra Românească. 2014. március 17. 

– Traian Băsescu államfő udvariatlan gesztusnak minősítette, hogy több magyarországi politikus az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek támogatásáról beszélt a március 15-i ünnepségeken. A román szervezett bűnözésés terrorizmusellenes ügyészség közölte, hogy az alkotmányos rend elleni cselekmények gyanújával büntetőjogi eljárást indított olyan személyek ellen, akik a Jobbikot népszerűsítették Romániában. Băsescu román államelnök a Jobbik vezetőinek és tagjainak kitiltását kérte Romániából, a marosvásárhelyi autonómiatüntetésre hivatkozva. 2014. március 18. 

– Mintegy 250 részvevő jelenlétében zajlott le Marosvásárhelyen az a demonstráció, amelyet a magyar nyelvnek a közigazgatásban való használata és a székely jelképek kifüggesztése elleni tiltakozásul hirdetett meg a Vatra Românească Szövetség az 1990. március 20-i események évfordulóján. A román nemzeti színű sálat és kokárdát viselő tüntetők az Avram Iancu-szobor előtti járdán, rendfenntartók gyűrűjében, zászlókat lengetve gyülekeztek, és „A román nyelv az egyedüli úr” feliratú óriástranszparenst emeltek a magasba. A felszólalók a „székelyföldi románok elnyomása”, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának létrehozása és a Maros megyei magyar prefektus kinevezése ellen emeltek szót. 2014. március 20. 

– Piros-sárga-kék festékkel fújták le több Szatmár megyei település helységnévtábláját. A Szatmárnémetiből Máramarosszigetre vezető országút menti községek – Batiz, Gombáspuszta, Sárközújlak és Avasfelsőfalu – helységnévtábláján festékszórókkal kizárólag a magyar elnevezést festették le. Az elmúlt hetekben gyarapodott a magyar feliratok ellen elkövetett vandál tettek száma. Ismeretlenek Kovászna város, illetve a Maros megyei Ákosfalva helységnévtábláján is lefestették a települések magyar nevét. Romániában a 2000-es évek elején kezdték el kihelyezni a magyar nyelvű feliratot is tartalmazó – kétvagy többnyelvű – helységnévtáblákat azokon a településeken, ahol az illető kisebbség vagy kisebbségek számaránya eléri a 20 százalékot. Az intézkedés fogadtatása nem volt felhőtlen, kezdetben gyakran előfordult, hogy lefestették a magyar feliratot. 2014. március 20. 

– Ismeretlenek piros-sárga-kékre festették le a kovásznai várostábla magyar feliratát, a mellette lévő székely kaput és a Kőrösi Csoma Sándor Líceum falának egy részét. Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 3 A kovásznai iskola az elmúlt egy évben több etnikai jellegű botrány helyszíne is volt: 2013 márciusában a trikolóros fejpánttal provokáló román diáklány szított feszültséget, míg idén március elején az iskolai egyenruha címerének székely jelképei keltettek feszültséget. 2014. március 20. 

– Az Új Jobboldal szélsőséges nacionalista román szervezet magyarellenes tüntetést szervezett Marosvásárhelyen. A tüntetés részvevői részéről magyarellenes bekiabálások hangzottak el: „Hargita és Kovászna román föld, Románia a románoké, aki nem szereti Romániában, menjen külföldre!” 2014. március 27. 

– A Maros megyei csendőrség 3000 lejes bírságról szóló büntető jegyzőkönyvet állított ki Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész nevére. A jegyzőkönyv szerint „március 10-én, Marosvásárhelyen erőszakra buzdított, kivont karddal hadonászott, veszélyeztette a közrendet”, személyazonosságát pedig videó-felvételek alapján állapították meg. A kézdivásárhelyi szobrászművész és tanár ügyvédet fogadott, ugyanis elmondása szerint bizonyíthatóan nem volt jelen Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napján. Véleménye szerinte azért került fel a karhatalom feketelistájára, mert a hagyományőrző 15. Székely Határőr Gyalogezred szakaszparancsnoka. 2014. március 27. 

– Traian Băsescu államelnök kijelentette, hogy aki autonómiát akar Romániában, az az ország alkotmányába és a román államba ütközik. „Az autonómia alkotmányellenes. Nem lehet tárgyalni róla, még akkor sem, ha az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén történt szavazás után most szelet fogott az etnikai alapú autonómia híveinek a vitorlája” – utalt az államfő az Európa Tanács (ET) kedden elfogadott határozatára. A Kalmár Ferenc KDNP-s képviselő által készített és a közgyűlés által elfogadott dokumentum kiáll a kisebbségi autonómiaformák mellett. Băsescu hozzátette: „Románia továbbra is egységes államként határozza meg önmagát, és bárki, aki autonómiát akar, a román alkotmányba és értelemszerűen a román államba ütközik.” 2014. április 14. 

– A Román Kulturális Alap által támogatott huszonhét kulturális rendezvény között egyetlen magyar jellegű sem található. Nem nyertek támogatást a Vásárhelyi Forgatag és annak mellékeseményei, a Maros Megyei Múzeum, a nagyváradi Szent László Napok, a sepsiszentgyörgyi Lajtha László Alapítvány és a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület sem. Hegedüs Csilla, a kulturális minisztérium nemrég kinevezett államtitkára közleményt adott ki, amelyben jogosnak véli az érintett pályázók felháborodását. 2014. április 14. 

– Feloszlatná a nemzetgyalázásban vétkesnek talált szervezeteket, politikai pártokat Bogdan Diaconu román szociáldemokrata képviselő. A nacionalista politikus szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szélsőséges szervezet, és legszívesebben betiltaná. Törvénytervezete szerint nemzetgyalázásnak számítana „minden olyan cselekmény, nyilatkozat vagy tett, amely sérti vagy bántja a román népet, a román nemzetet, Románia államiságát”, valamint Románia szimbólumait. Nemzetgyalázó nyilatkozatért „2500 és 2500 lej közötti” bírságot róna ki, a nemzetgyalázás bűncselekményét pedig 6 hónaptól 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná. 2014. április 12. 

– A Székely Nemzeti Tanács elvárja, hogy a román kormány lépjen ki az Európai Unió bíróságán folyó perből, amellyel a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés bejegyzését szeretnék a kezdeményezők elérni. Románia, Szlovákia és Görögország a polgári kezdeményezés bejegyzését elutasító Európai Bizottság oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán kérte belépését a luxemburgi perbe. Kelemen Hunor romániai miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint a román kormány még 2013-ban, az RMDSZ kormányra lépése előtt fogadott el memorandumot a perbe való belépésről. 2014. április 12. 

– Megszavazta hétfőn a szenátus azt a törvénytervezetet, amely valamennyi romániai várost kötelez arra, hogy egyik utcáját a nemzeti ünnep történelmi dátumáról, 1918. december elsejéről nevezze el. A jogszabály ugyanakkor valamennyi megyeszékhely önkormányzatát arra kötelezi, hogy a nemzeti ünnepen hivatalos ceremónia keretében emlékezzen meg a „három román fejedelemség egyesüléséről”. 2014. április 13. 

– A Hargita és Brassó megye határán, a megyei út Petek és Homoródbene közti szakaszán található kijáratnál megrongálták a nemrégiben kicserélt, magyar feliratot is tartalmazó, megyehatárt jelző táblát. Az ismeretlen tettesek céltáblának használták az útszéli határjelzőt, feltehetőleg sörétes puskával lőttek rá. 2014. április 25. 

– Darabjaira törték azt a Maroshévízen található emléktáblát, amely a Baross Gábor minisztersége alatt épített, Erdélyt Moldvával összekötő országútnak állít emléket. Az 1998 augusztusában felavatott plakettet nem először rongálják meg a Hargita megyei városban, néhány éve is kitörtek belőle egy darabot, a tetteseket azonban azóta sem sikerült azonosítania a román rendőrségnek. 2014. április 24. 

– Bírósági döntés szerint Sepsiszentgyörgy polgármestere köteles eltávolítani a központi parkban levő székely zászlót. Egy brassói ítélőszék elutasította azt a fellebbezést, amelyet Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere nyújtott be egy háromszéki instancia ítélete ellen, amely kötelezi a polgármesteri hivatalt, hogy távolítsa el a székely zászlót a Sepsiszentgyörgyi központi parkból. 2014. április 26. 

– „Magyarország Romániával szemben ellenséges állam, az RMDSZ pedig szélsőséges párt, ezért meg kell akadályozni, hogy bejusson az Európai Parlamentbe”. Ezt Bogdan Diaconu, az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője jelentette ki, az európai parlamenti választásokra célozva. 2014. május 7. 

– Számos bukaresti sajtóorgánum tiltakozott amiatt, hogy a többségében magyarok lakta Székelyföld nevével azonos kiadványt is – a Székelyföld folyóiratot – támogatásban részesítette a román kulturális minisztérium. Norica Nicolai liberális EP-képviselő szerint „a Székelyföld olyan folyóirat, amely teret enged az RMDSZ választási anyagainak és üzeneteinek. Minden tiszteletem a magyar nemzetiségű román állampolgároké, viszont politikai propagandának tartok minden kísérletet, amely az ország határaitól próbál különválasztani régiókat. A hasonló üzenetet promoveáló szervezet vagy kiadvány egyértelműen túllép a törvényes kereteken, mivel a román állam széthullását szorgalmazza” – állapítja meg a politikus, akit a Nemzeti Liberális Párt (PNL) listavezetőként indít a május 25-i EP-választásokon. 2014. május 8. 

[Forrás: Transylvanian Monitor]
Impresszum