Az EMNT által fenntartott Transylvanian Monitor összeszedte és kiadta a Romániában történt magyarellenes megnyilvánulásokat. Összesen 309 esetet rögzítettek.



– A marosvásárhelyi Transilvania repülőtér alkalmazottai durván rászóltak a magyarul beszélő utasokra, amiért azok nem románul beszéltek. 2014. május 16. 

– Magyarellenes feliratokat festettek a fehéregyházi Ispánkúton lévő Petőfi-domborműre. Az emlékművet az elmúlt években több alkalommal is megrongálták. A múlt évben az emlékmű talapzatára rögzített három bronztáblából kettőt kivágtak. 2014. május 19. 

– Băsescut román államfőt zavarja, ahogy a magyarok a nemzeti ünnepeiket megülik. „Elég gyakran járok Kovászna és Hargita megyében: az embereknek semmi kedvük a civakodásra, szeparatizmusra, elszigetelődésre. Ezt csak egyes politikusok erőltetik. Ez engem kevésbé aggaszt, azzal együtt, hogy néha zavarni szokott minket az, ahogyan a magyarok nemzeti ünnepeiket megülik” – mondta Traian Băsescu. 2014. május 18. 

– Románellenes tevékenységgel vádolta meg az RMDSZ-t Bogdan Diaconu, a magyar szervezettel koalícióban kormányzó Szociáldemokrata Párt parlamenti képviselője. A szélsőséges magyarellenessége miatt hírhedt honatya belső ellenségnek nevezte az RMDSZ-t, egyúttal azzal vádolta meg Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseinek támogatásával a határok megváltoztatására törekszik. Diaconu az RMDSZ-t is és az Erdélyi Magyar Néppártot is azzal vádolja, hogy Budapest utasításait hajtja végre, utóbbi kapcsán rosszallóan megjegyezve, hogy legutóbb a nagyváradi városháza dísztermében tartotta meg az autonómiakaraván-rendezvényét. 2014. május 21. 

– A brassói táblabíróság jogerős ítélete értelmében a kézdivásárhelyi városháza homlokzatáról és a főtéri Gábor Áron-szobor mellől is el kell távolítani a székely lobogókat, sőt, a polgármestert felszólították, hogy a „városháza” feliratot is tüntesse el az épületről. A városházára kitűzött székely lobogó miatt Codrin Munteanu volt prefektus kezdeményezett közigazgatási eljárást, majd utódja, a nemrég leváltott Dumitru Marinescu a tavaly március 15-én kitűzött két főtéri óriászászló miatt indított pert. A Kovászna Megyei Törvényszék idén márciusban alapfokon úgy döntött, mindhárom zászlót el kell távolítani, sőt a városháza-felirat ügyében is a prefektúrának adott igazat. A kézdivásárhelyi önkormányzat megfellebbezte a döntést, az utolsó óvási lehetőséget kihasználva élt a rendkívüli jogorvoslatot biztosító semmisségi panasszal is, de a május 7-ei halasztás után 14-én a fellebbezést visszautasította a bíróság. 2014. május 22. 

– A soviniszta Ceauşescu-diktatúra gyakorlatát idéző szociáldemokrata párti törvényjavaslatot fogadott el kedden hallgatólagosan a szenátus. A tervezet, amely a nemzeti jelképekről szóló törvényt módosítaná, mindennap kötelezővé tenné a román himnusz eléneklését az iskolákban. Egyúttal kötelezné a közintézményeket, művelődési intézményeket és iskolákat, hogy folyamatosan tűzzék ki a román zászlót. Megtiltaná egyúttal a románon kívül más zászlók kitűzését még a magánterületeken is. 2014. május 27. 

– A marosvásárhelyi táblabíróság semmisnek nyilvánította a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal által Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 5 kibocsátott, Nyírő József nevére szóló temetkezési engedélyt. A székely író Spanyolországból hazahozott földi maradványait jelenleg – meg nem erősített információk szerint – Budapesten őrzik. 2014. május 29. 

– Tíz Hargita és Kovászna megyei román civil szervezet próbálja megakadályozni, hogy Sütő Andrásnak szobrot állítsanak Marosvásárhelyen. A tíz szervezet ugyanazt a tiltakozó szöveget terjesztette a Maros megyei döntéshozók elé. Peti András alpolgármester napirend előtti felszólalásában mély felháborodásának adott hangot, hogy olyan, más megyékben tevékenykedő román civil szervezetek lépnek fel Sütő András szobra ellen, amelyek képviselői nem ismerik sem Marosvásárhelyt, sem az írót és műveit. 2014. május 31. 

– A területi autonómia és „mindenféle szakadár törekvés” betiltásáról terjesztett törvénytervezetet hétfőn a bukaresti parlament elé Bogdan Diaconu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt parlamenti képviselője. A tervezet szerint tilos lenne ezeket az eszméket gyűléseken, rendezvényeken, vitákon, politikai vagy civil kezdeményezések révén népszerűsíteni. A jogszabály elfogadása esetén tilos lesz olyan zászlókat, egyéb jelképeket, plakátokat és feliratokat kifüggeszteni, amelyek területi autonómiát vagy bármiféle szakadár törekvést hirdetnek. A tiltást megszegő magánszemélyeket a törvény egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtaná, az ellene vétő szervezeteket pedig feloszlatná. A képviselő szerint Romániát erősödő szakadár törekvések fenyegetik, ezért olyan eszközökre van szüksége, amelyek megakadályozzák, hogy a területén működő és Magyarország támogatását élvező szervezetek a területi autonómia eszméjét terjesszék. Diaconu szerint a bukaresti kormánykoalícióban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség is Orbán Viktor szövetségesévé vált, átvette Budapest „szakadár nézeteit”, hiszen törvénytervezetet készül beterjeszteni a területi autonómiáról. Szerinte mindez Románia integritását veszélyezteti, törvénytervezetének elfogadása viszont lehetővé tenné ennek a veszélynek az elhárítását. Diaconu egy korábbi törvényjavaslatát márciusban nagy többséggel fogadta el a román szenátus, amelyben a képviselő olyan jogszabályt javasolt, amely megkönnyítené Tőkés László román állami kitüntetésének visszavonását arra hivatkozva, hogy az EP-képviselő az ország nemzetállami, egységes jellegét bíráló kijelentést tett. A jogszabály ügyében a képviselőháznak kell majd kimondania a döntő szót. 2014. június 2. 

– Cristian Bodea, a Nemzeti Liberális Párt szenátora nagyváradi sajtótájékoztatóján magyarellenes kijelentéseket tett. A szenátor kijelentette: „Nem értem, a romániai magyaroknak miért van hányingerük, ha a román nyelvet használják. Azokat pedig, akik nem akarnak megtanulni románul, felkérem, hogy költözzenek Magyarországra. Az RMDSZ politikusainak pedig évente kétszeri pszichológiai vizsgálatot írnék elő, hogy kezelhessék komplexusaikat, illetve a román nyelv használatával kapcsolatos frusztrációjukat. Az RMDSZ megengedi magának, hogy megsértse a román államot, és visszaéljen a románok türelmével.” 2014. június 4. 

– Sárga festékkel öntötték le Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nagyváradi szobrát, és román zászlót akasztottak rá. A városban nem először fordul elő szoborgyalázás, ezelőtt három évvel a Garasos híd emléktáblájáról feszítették le a magyar feliratos bronzplakettet, megrongálták Wagner Nándor szobrászművész emléktábláját és Czárán Gyula természetkutató köztéri szobrát is. 2014. június 13. 

– Ötszáz lejes büntetési jegyzőkönyvet állítottak ki Lungu-Csavar Csaba, a Kézdivásárhely Másképp internetes portál működtetője nevére a kézdivásárhelyi rendőrségen. Lungu-Csavar Csabát azért büntették meg, mert június 19-én jelen volt a főtéri parkban, ahol „törvénytelen akció végrehajtása céljából csoportot alakítva részt vett és támogatta Székelyföld zászlóinak felvonását közterületen, két zászlótartóra, a szükséges engedély nélkül, amivel megsértette a jogrendszert és az együttélési előírásokat” – áll a jegyzőkönyvben. A megyei rendőrség illetékes tisztje az 1991/31-es törvény megszegéséért idézte be Lungu-Csavart. 2014. július 9. 

– Lekerült hat zászló az RMDSZ erdőszentgyörgyi székházáról, amelynek homlokzatára tiltakozásképpen Egy az Isten felirattal ellátott gyászlobogót tűztek ki. Tavaly a makfalvi templomkertből került le a nemzetiszín lobogó, idén februárban a csíkfalvi községházáról távolították el a magyar feliratot, most pedig az erdőszentgyörgyi Rhédey Claudia térről hiányoznak a zászlók. Mintegy másfél éve folyamatosan támadások érik a Maros megyei kisváros főterén kihelyezett magyar vonatkozású jelképeket. Legutóbb a minden valószínűség szerint titkosszolgálati megbízásra ügyködő Dan Tănasă tett feljelentést az erdőszentgyörgyi RMDSZ-szervezet ellen, ezúttal újabb „hibás táblákat” fedezett fel a vasútállomás környékén egy reklám-, a központban egy turisztikai pannón, a helyi buszmegállókban pedig a tájékoztató táblákon szerepel elöl a magyar felirat. 2014. július 10. 

– A kolozsvári polgármesteri hivatalfellebbezést nyújt be a kétnyelvű, román és magyar helységnévtáblát lehetővé tevő bírósági ítélet ellen. Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 6 A hivatal szerint a román törvények nem teszik lehetővé Kolozsvár helységnevének magyar nyelven való kiírását is, mert a magyar kisebbség a városban nem éri el a 20 százalékot. A hatályos román törvény azokon a településeken írja elő kötelező jelleggel a hivatali kétnyelvűséget, ahol valamely kisebbség a lakosság legalább egyötödét teszi ki, de húszszázalékos kisebbségarány alatt sem tiltja az anyanyelvű feliratozást. 2014. július 17. 

– Mircea Dușă román védelmi miniszter a hadsereg legmagasabb kitüntetését adta át vasárnap a Hargita megyei Maroshévízen Ioan Selejannak, Székelyföld ortodox püspökének. A magyar többségű Kovászna és Hargita megye ortodox hitű románságának „szellemi vezetője gazdag miszsziós tevékenysége és a román hadsereg imázsépítésének a támogatása elismeréseként” kapta meg a legmagasabb katonai kitüntetést. 2014. július 20. 

– Fejenként 500 lejes pénzbírsággal sújtotta a Kovászna megyei rendőrség a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nyolc kézdivásárhelyi tagját, aki június 19-én reggel kitűzte a Gábor Áron-szobor mellé a két székely zászlót. A nyolc megbírságolt vármegyés közül Szőcs Zoltán, Szőcs Csongor és Mike Levente július 21-én fellebbezett, és a napokban a többiek is perbe hívják a megyei rendőrséget, mivel álláspontjuk szerint nem követtek el bűncselekményt. 2014. július 24.
 
– Magyarország a második legellenszenvesebb ország a románok számára Oroszország után – derült ki egy közvélemény-kutatásból. A megkérdezettek mintegy fele ítélte meg kedvezőtlenül Magyarországot. A 2013 márciusában az IRES közvélemény-kutató intézet által végzett hasonló felmérése szerint a románok leginkább Magyarországot tekintik hazájukkal szemben ellenséges országnak. Akkor a románok 41 százaléka tartotta Magyarországot ellenséges országnak, a második helyen Oroszország állt, amelyről 27 százalék nyilatkozott hasonlóan. 2014. július 31. 

– A nagyváradi helyi közrendészet felszólította Tőkés László európai parlamenti képviselőt, hogy nagyváradi irodájáról távolítsa el a székely zászlót. A közrendészet felszólítása szerint a székely zászló reklámcélokat szolgál, és engedély nélkül helyezték ki. (Később, 2015 novemberében a Bihar Megyei Törvényszék reklámhordozónak nyilvánította a székely zászlót.) 2014. augusztus 10. 

– A nagyváradi szeméttelep válogató munkásai a szelektív hulladéktárolók tartalmát vizsgálva egy halom régi, zömmel az egykori magyar világból származó okmányra bukkantak egy szeméthalomból. Az 1800-as évek végétől egész az 1980-as évekig datált iratok között akadtak temetkezési engedélyek, születési bizonylatok, orvosi zárójelentések, de mint kiderült, monarchiabeli bírósági jegyzőkönyvek másolatai is a szemétdombra kerültek. 2014. augusztus 12. 

– A csíkkozmási iskolára kifüggesztett székely zászlót is kifogásolja a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert „civil aktivista”, Dan Tănasă. Hargita megye prefektusi hivatala átiratban kérte, távolítsák el az intézmény homlokzatáról az arany-kék zászlót. A székely lobogó eltávolítását a Marosvásárhelyi Ítélőtábla 2012. évi 269. számú ítéletére hivatkozva – amely szerint Hargita megye zászlajának kifüggesztése törvénytelen – kéri a prefektusi hivatal. 2014. augusztus 13. 

– Marius Popică kormánybiztos felszólította Thiesz János kovásznai polgármestert, hogy a városban lévő köztéri alkotásokon jelentessék meg román nyelven a feliratokat – a hír a notórius magyarellenes jelentgető, Dan Tanasă honlapján jelent meg. A városvezető elmondta, hogy Tanasă feljelentésében többek között Ignácz Rózsa, Gazdáné Olosz Ella, Erkel Ferenc neve szerepe. 2014. augusztus 14. 

– Ismeretlen tettes felmászott a Nyújtód központjában, a világháborús hősök templomtéren álló emlékművének bal oldalán lévő tartórúdjára, és egy éles tárggyal levágta az ott lengő székely zászlót. Ez az első alkalom, hogy a Kovászna megyei településen meggyalázták a székely jelképet, amelynek maradványai még napok múlva is láthatók voltak. 2014. augusztus 19. 

– Nacionalista, magyarellenes párt megalapítását jelentette be Bogdan Diaconu szociáldemokrata (PSD) képviselő. 2014. augusztus 21. 

– A nyelvi jogok tiszteletben tartását kéri számon Nagy Zsigmond, Maros megye új alprefektusa a kormányhivatal alárendeltségébe tartozó huszonöt intézménytől. A körlevélben helyzetjelentést kér az intézményen belüli jelenlegi állapotokról, illetve felszólítja az illetékeseket a 2001/215-ös közigazgatási törvény és a 2004/340es, a prefektus intézményére vonatkozó törvény tiszteletben tartására. 2014. augusztus 25. 

– Romániában lépésről lépésre, bírósági úton számolMonitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 7 ják fel az ezredfordulón politikai alkuk eredményeként kivívott kisebbségi jogokat. A legfrissebb példa erre a Legfelsőbb Bíróság márciusi döntése, amely az Active Watch értékelése szerint felülírja a közigazgatási törvény kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírásait, akárcsak a Románia által 2007-ben ratifikált Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját. 2014. augusztus 26. 

– Reklámzászlónak minősítette a nagyváradi polgármester és főépítész a Tőkés László parlamenti irodájára kifüggesztett székely zászlót. A nagyváradi Helyi Rendőrség, Nagyvárad polgármestere és főépítésze nevében szabálysértési jegyzőkönyvet állított ki, amelyben felszólítják Tőkés Lászlót, hogy egy héten belül „semmisítse meg” az irodája falán lobogó „reklámhordozót”, mivel nem engedélyeztették annak kitűzését. 2014. augusztus 26. 

– Szeptember 6-án, Kolozsvár főterén egy 150 méteres román zászlót fognak kifeszíteni egy nacionalista szervezet kezdeményezésére. Az esemény részét képezi a Trikolór Hónapjai nevű kezdeményezésnek, amelynek megszervezése a Marosfőn 12. alkalommal megtartott szabadegyetemen merült fel. 2014. augusztus 29.

[Forrás: Transylvanian Monitor]
Címkék: magyarellenes
Impresszum