Az EMNT által fenntartott Transylvanian Monitor összeszedte és kiadta a Romániában történt magyarellenes megnyilvánulásokat. Összesen 309 esetet rögzítettek.



– Jogerősen is kitiltották Szávay Istvánt, Magyarország jobbikos országgyűlési képviselőjét Romániából. Az indoklás szerint a Jobbik alelnöke veszélyezteti az ország közrendjét és közbiztonságát. Tavaly márciusban négy magyar állampolgárt tiltottak ki Romániából, köztük a Jobbik két országgyűlési képviselőjét, Szávay Istvánt és Zagyva György Gyulát, valamint Tyirityán Zsoltot, a Betyársereg tagját és Mikola Bélát, az Új Magyar Gárda tagját. A döntés szerint egy éven keresztül nem léphetnek Románia területére. 2015. január 31. 

– Zavarja a románok fórumát a nemzetközi hírlevél. Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma szerint elferdíti a valóságot és hamisan diszkriminációt kiált a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat. A magyarellenes román szervezetet a jogvédő szolgálat angol nyelvű nemzetközi hírlevele zavarja, amelyben hetente tájékoztatják a romániai és magyarországi nagykövetségek munkatársait, emberjogi szervezetek és külföldi politikai pártok képviselőit a székelyföldi, erdélyi magyarsággal szembeni visszaélésekről, jogtiprásokról. 2015. február 2. 

– A kormányhivatal szemét bántják a magyar szimbólumok, az aradi főgimnáziumba is belekötöttek. A Cosmin Pribac Arad megyei prefektus kézjegyével ellátott iratban a kormányhivatal arra kéri az önkormányzatot, a lehető legrövidebb időn belül tájékoztassa őket arról, hogy melyek azok a közterek, ahol a román zászló mellett (állandó jelleggel) más nemzetek zászlaja is felvonható. Egy másik, Ionuţ Bala városi rendőrkapitány és Valentin Burtă, a közrendészeti osztály vezetője által jegyzett leirat arra kéri az önkormányzatot, magyarázza meg, mit jelképez az a magyar nyelvű oklevél, mely bekeretezve függ Bognár Levente aradi alpolgármester irodájának bejáratánál, pontosabban a hivatal folyosójának falán. A két hivatalos átiratot Gheorghe Falcă aradi polgármester tárta a sajtó elé, mindkét dokumentum középpontjában magyar nemzeti érzületet sértő utalások szerepelnek. A kifüggesztett okirat az Atzél Péternek, Arad szabad királyi város egykori polgármesterének adományozott díszpolgári címről szóló oklevele, mely alatt egyébként a román nyelvű fordítás is megtalálható. 2015. február 3. 

– Értelmezhetetlennek és indokolatlannak tartja az RMDSZ a Legfelsőbb Bírói Tanács vizsgálódását Kelemen Hunor múlt szombaton elhangzott kijelentései miatt, amelyekkel a szövetségi elnök kiállt a börtönre ítélt Nagy Zsolt ártatlansága mellett. „Nem fogunk hallgatni, amikor valakit igazságtalanul börtönbe zárnak, amikor visszaállamosítás történik ebben az országban, akkor sem fogunk hallgatni, amikor egy politikusunkon a DNA egy olyan döntést kér számon, amelynek meghozatalában nem is vett részt. És akkor sem fogunk hallgatni, amikor terrorizmus vádjával vizsgálják az RMDSZ politikusát, és még akkor sem fogunk, amikor a himnusz eléneklése vagy a magyar nemzeti szimbólumok használata miatt tapasztalunk visszaéléseket” – nyilatkozta Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a sajtónak. 2015. február 3. 

– Két hónap elteltével sem kapott választ a Magyar Polgári Párt a november 29-i sepsiszentgyörgyi megmozduláson felolvasott és a kormánynak továbbított petícióra. A gyulafehérvári nyilatkozat betartását követelő dokumentumot a rendezvény után iktatták a prefektúrán, a törvény előírásai szerint a címzetteknek 30 napon belül kellett volna válaszolniuk. 2015. február 4. 

– Marosvásárhely polgármestere megtiltotta, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 10-én felvonulást szervezzen a székely vértanúk emlékművétől a város főteréig, és tiltakozó megmozdulást tartson a prefektusi hivatal előtt. Izsák Balázs, az SZNT elnöke kijelentette, hogy a gyülekezési jogot biztosító román törvény szerint a tiltakozó megmozdulások nem engedélykötelesek, a jogszabály csupán bejelentési kötelezettséget ír elő. A Székely szabadság napja elnevezésű rendezvényen az SZNT az 1852-ben felgöngyölített Habsburg-ellenes székely szervezkedés 1854. március 10-én kivégzett három vezetője – Török János, Gálfi Mihály és Horváth Károly – marosvásárhelyi emlékoszlopánál szervez 2004 óta megemlékezést. A 2013-as és 2014-es rendezvény felvonulással és a romániai régiók kialakítására vonatkozó romániai kormányzati elképzelések elleni tiltakozással végződött. A szervezők becslése szerint mind a 2013-as, mind a polgármester által szintén betiltott 2014-es felvonuláson tízezrek vettek részt. 2015. február 3. 

– A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat szerint antidemokratikus, hogy nem lehet népszavazás Székelyföldön. Demokratikus elvet sért az, hogy a prefektusok akadályozzák a régiós szintű népszavazások megszervezését, a román állam pedig adminisztratív eszközökkel és az alkotmányra való hivatkozással lehetetleníti el a regionális népszavazás kezdeményezéseit, holott a referendumon való konzultáció alapvető demokratikus elv. A Kovászna megyei prefektúra annak ellenére akadályozta meg a referendum megszervezését Székelyföld önálló fejlesztési Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 11 régióvá alakításáról, hogy ennek támogatására több mint 170 ezer támogató aláírást gyűlt össze. Arra is felhívják a nemzetközi közvélemény figyelmét, hogy Romániában a magyar páciensek és betegek nem jutnak hozzá anyanyelvükön a gyógyszerekkel kapcsolatos információkhoz. 2015. február 5. 

– Kolozsvár: a bíró jóindulatától függhet a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése. Miután a kolozsvári Polgármesteri Hivatal Ceaușescu-idézettel érvelt a kétnyelvű helységnévtáblák ellen, most a külügyminisztériumtól kért tanácsot ebben az ügyben. A European Committee Human Rights Hungarians Central Europe Alapítvány által indított és alapfokon tavaly július 11-én megnyert pernek csütörtökön lesz a fellebbviteli tárgyalása. 2015. február 4. 

– Levettette a bíróság a székely zászlót Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet Parkban. A bíróság jogerős határozata nyomán kénytelen volt bevonni a sepsiszentgyörgyi Erzsébet Parkban felállított óriási székely zászlót a Magyar Polgári Párt. A zászlót 2013. június 4-én vonták fel, nem sokkal ezt követően Dumitru Marinescu, az akkori Kovászna megyei prefektus a zászló levételére szólította fel a polgármesteri hivatalt, majd bíróságra vitte az ügyet. Marius Popică korábbi prefektus tavaly 5 ezer lejes bírságot is kirótt az MPP-re, mert a 2014-es Trianon-megemlékezésen a magyar himnuszt énekelték közterületen. 2015. február 4. 

– Jogerősen elutasította a bíróság a kolozsvári kétnyelvű helységnévtáblát. A Kolozsvári Táblabíróság jogerős ítéletben érvénytelenítette csütörtökön azt a korábbi törvényszéki ítéletet, mely magyar nyelvű helységnévtáblák kihelyezésére kötelezte a polgármesteri hivatalt. A táblabíróság úgy értékelte, hogy a Hollandiában bejegyzett Európai Magyar Emberjogi Alapítvány nem illetékes pereskedni a kolozsvári magyar feliratok ügyében. A Kolozs Megyei Törvényszék 2014 júliusában az alapítvány keresete alapján azt állapította meg, hogy Kolozsváron annak ellenére ki kell tenni a magyar feliratokat, hogy a város magyar lakosságának a számaránya alul marad a törvényben rögzített húsz százalékon. A legutóbbi népszámlálás szerint a kolozsvári a második legnagyobb magyar közösség Erdélyben a marosvásárhelyi után. A csaknem 50 ezer kolozsvári magyar azonban a város 310 ezres összlakossághoz viszonyítva csak 16 százalékot tesz ki. A városháza több ízben azzal hárította el a kétnyelvű feliratozásra vonatkozó magyar kéréseket, hogy a törvény nem kötelezi erre. 2015. február 5. 

– Dorin Florea szerint ha március 10-én mégis lesz felvonulás, az törvénytelen lesz. A marosvásárhelyi polgármester elismerte, hogy a rendezvények szervezőinek „egyébként joguk van megemlékezést tartani”, ennek ellenére ha megtartják, akkor az törvénytelen lesz, és ez esetben értesíteni fogja az illetékes hatóságokat. 2015. február 6. 

– Nem engedik bejegyezni a Cluj-Kolozsvár-Klausenburg egyesületet. Az egyesület megalakítását azok a civilek kezdeményezték, akik tavaly bejelentették, hogy népi kezdeményezéssel próbálnak törvényt terjeszteni a parlament elé Kolozsvár (Cluj) történelmi nevének hivatalos visszaállítása érdekében, azaz a Napoca névelem törlésére a város nevéből. 2015. február 7. 

– Valentin Bretfelean rendőrségi vezető szerint – aki egyébként a marosvásárhelyi köztéri rendezvényeket engedélyező bizottság elnöke is – külföldről támogatják a Székely szabadság napjára tervezett felvonulást. „Ahhoz, hogy ennyi embert idehozzanak Marosvásárhelyre, hogy kifizessék az autóbuszokat, hogy inni adjanak az embereknek útközben, hogy megérkezéskor elég részegek legyenek, finanszírozás szükséges” – mondta Bretfelean, aki szerint ő már régebben figyelmeztetett. 2015. február 9. 

– A sepsiszentgyörgyi bíróságon márciusban kezdődik a himnuszéneklésről szóló per tárgyalása. A bíróság március 9-re tűzte ki az első tárgyalási fordulót abban a perben, amit a polgári párt a prefektúra ellen indított a magyar himnusz elénekléséért kirótt 5000 lejes büntetés miatt. Az MPP háromszéki elnöke az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál is bepanaszolta a Kovászna megyei prefektúrát. 2015. február 10. 

– A kolozsvári polgármesteri hivatal megfellebbezte a kolozsvári törvényszék azon ítéletét, amely kötelezte az önkormányzatot, hogy függessze ki a város bejárataihoz a kétnyelvű helységtáblákat. Kolozsváron, a városi tanácsülésen, a Musai–Muszáj civil kezdeményező csoport képviselői és az RMDSZ tanácsosai a kétnyelvű helységnévtáblák miatt a polgármester szemére vetették, hogy „nem beszélhetünk multikulturalizmusról Kolozsváron akkor, amikor a polgármesteri hivatal megtámad egy olyan ítéletet, amely éppen a multikulturalizmust és a magyar nyelvhasználatát támogatja a közigazgatásban”. 2015. február 11. 

– A szobrok látják a kárát az etnikai feszültségnek Váradon. Nagyváradon a magyar–román viszony fokmérője is lehetne, hogy idén már kétszer is meg kellett tisztítani a Fő utcai Holnaposok szobrát. Bethlen Gábor szobrát taMonitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 12 valy sárga festékkel öntötték le, és román zászlót tekertek rá, József Attila szobrát is elcsúfították, pár évvel ezelőtt kétszer is lefeszítették a Garasos híd emléktáblájáról a bronzplakettet, megrongálták Wagner Nándor szobrászművész emléktábláját és Czárán Gyula természetkutató köztéri szobrát. 2015. február 13. 

– „Kettévágott” közösség – flashmob a kolozsvári többnyelvűségért. Több mint kétszáz kolozsvári vett részt azon a villámcsődületen, amelynek szervezői a többnyelvű helységnévtáblák hiányára akarták felhívni a város vezetőségének figyelmét. A többnyelvű helységnévtáblák kapcsán a kolozsvári tanács szerda délutáni ülésén indulatos vita alakult ki. Tavaly szeptemberben a Most–Acum – mozgalom a szabad nyelvhasználatért nevű civil szervezet kétnyelvű molinót feszített ki a házasságkötésekre is használt sétatéri filagóriában, a kolozsvári polgármesteri hivatal alkalmazottai azonban kettévágták azt, így távolítva el róla a magyar feliratot. 2015. február 13. 

[Forrás: Transylvanian Monitor]
Címkék: magyarellenes
Impresszum