Az EMNT által fenntartott Transylvanian Monitor összeszedte és kiadta a Romániában történt magyarellenes megnyilvánulásokat. Összesen 309 esetet rögzítettek.



– A több mint 90 százalékos magyar lakosságú Kolozs megyei Tordaszentlászlón leragasztották a magyar feliratot a rendőrség épületén. A Kolozs Megyei Rendőrség 2013-ban pert nyert az Országos Diszkriminációellenes Tanács ellen a tordaszentlászlói rendőrség kétnyelvű feliratának ügyében. A kolozsvári táblabíróság megsemmisítette azt az írásbeli figyelmeztetést, amelyet a tanácstól kapott a rendőrség az intézmény magyar megnevezése kihelyezésének elmulasztása miatt. 2015. május 16. 

– Nyílt levélben fordult a Kovászna megyei román törvényhozókhoz A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma a sepsiszentgyörgyi Szabadság tér rendezési terveivel kapcsolatosan. Szerintük a Sárkánydombnak nevezett elem románellenes, mivel eltakarja a Mihály vajda-szoborcsoportot. A magyarellenes megnyilvánulásairól ismert civil szervezet egyenesen a román és a magyar kultúra közé emelkedő „falként” értelmezte az 5 méter magas, 13 méter széles és 33 méter hosszú, kiterült sárkányt ábrázoló dombocskát. 2015. május 19. 

– Az Avram Iancu, Horea, Mihai Viteazul vagy Ștefan cel Mare utcaneveket nem lehet magyarra fordítani, tehát nem diszkriminált a marosvásárhelyi városháza, amikor nem helyezte ki a kétnyelvű utcanévtáblákat. A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) a múlt évben panasszal fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz, mert a létező képviselő-testületi határozat ellenére sincsenek Marosvásárhelyen kétnyelvű utcanévtáblák. A tanács elismerte, hogy diszkrimináció történt, ám a polgármester a táblabíróságon fellebbezett a határozat ellen. A továbbiakban a CEMO a legfelsőbb Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 17 bírósághoz fordul, ahogy a Diszkriminációellenes Tanács is megfellebbezte a táblabíróság döntését. 2015. május 20. 

– A nagyváradi önkormányzat elutasította annak a civil csoportosulásnak a kezdeményezését, amely szeretné, ha a Szent László (ma Egyesülés) térre a városalapító lovagkirály közpénzből elkészített szobra kerülne. A helyi önkormányzat korábban a római katolikus püspökség javaslatát is az uniós finanszírozásra hivatkozva utasította el, kiegészítve azzal, hogy az egyház által felajánlott régi, barokk Szent László-kőszobrot a várban állítják majd fel. 2015. május 21. 

– 90 román honatya törvénykezdeményezést nyújtott be, amely június 4-ét a trianoni szerződés ünnepnapjának kívánja nyilvánítani. 2015. május 31. 

– Bűnvádi feljelentést tesz Mădălin Guruianu liberális párti politikus a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) ellen románellenes jelszavak skandálása miatt. A sepsiszentgyörgyi liberális politikust A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma is közleményben szólította fel, hogy tegyen feljelentést, amiért úgymond románellenes jelszavakat skandáltak Sepsiszentgyörgy utcáin. 2015. június 8. 

– Kovászna megye prefektusa fellebbezett a sepsiszentgyörgyi bíróság azon ítélete ellen, amellyel érvénytelenítette a magyar himnusz nyilvános éneklése miatt a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezetére kirótt bírságot. Az ötezer lejes bírságot azért rótták ki, mert az MPP által szervezett tavalyi sepsiszentgyörgyi Trianon-megemlékezés végén az összegyűltek elénekelték a magyar himnuszt. A sepsiszentgyörgyi bíróság semmisnek nyilvánította a prefektúra büntetését, mert azt nem a megfelelő jogi személyre rótták ki. Az ítélet azt is kimondta, hogy jogi személy nem énekelhet himnuszt, így nem is bírságolható ezért. A törvényszék szerint egy tömegrendezvényt szervező jogi személy ellen csak akkor szabható ki büntetés, ha nem teljesíti a rendezvényszervezés kötelező feltételeit. 2015. június 9. 

– A székelyudvarhelyi önkormányzat alapfokon elvesztette a prefektúra elleni pert a Márton Áron téren felállított székely zászló ügyében. A székelyudvarhelyi önkormányzati testület egy évvel ezelőtt, néppárti kezdeményezésre hozott határozatot arról, hogy a Márton Áron téren helyezzék ki a székely zászlót. Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa 2014. július 21-én átiratban közölte a városvezetőséggel, hogy a határozat nem felel meg a nemzeti szimbólumok használatát szabályozó hatályos törvényeknek, többek között azért, mert az említett nemzeti szimbólumot csupán időszakosan, ünnepek, évfordulók alkalmával lehet kifüggeszteni közterületen. A prefektus azt követően fordult a törvényszékhez, hogy a helyi önkormányzat nem vonta vissza a határozatot, és nem is távolította el a székely zászlót az egyébként egyházi tulajdonban lévő területről. Romániában a Ponta-kormány hatalomra lépése óta vált problémássá a székely zászló használata. A székelyföldi megyék prefektusai peres úton távolíttatták el a közintézményekre kitűzött székely zászlókat, és pár esetben a köztéri székely zászlók ellen is felléptek. A hatósági fellépés ellenreakciót váltott ki, és nagymértékben hozzájárult a szimbólum elterjedéséhez. 2015. június 10. 

– A Kovászna megyei fogyasztóvédelem jelentős bírságot szabott ki a lemhényi öregotthonra – többek között – a román feliratok hiánya miatt. Az indoklás szerint a bírságot azért szabták ki, mert a kötelező tájékoztató elemek nélküli árut találtak, a termékeken nem volt román nyelvű fordítás, a napi menüt csak magyar nyelven függesztették ki. 2015. június 12.

– A román csendőrség ötszáz lejes bírságot rótt ki a kézdivásárhelyi Trianon-megemlékezés egyik szervezőjére, mert nem volt hajlandó románul beszélni a csendőrökkel. A csendőrség azt rótta fel Szőcs Csongornak, hogy amikor igazoltatni próbálták, román nyelven válaszolta: Kézdivásárhelyen magyarul beszélnek, és hogyha beszélni kívánnak vele, hozzanak tolmácsot. A csendőrség egy 1991-es törvény azon cikkelyére hivatkozott a jegyzőkönyvben, mely a személyi adatok megadásának az elutasítására, illetve a beidézésre való meg nem jelenésre vonatkozik. 2015. június 16. 

– A román zászló ünnepén a védelmi miniszter kezdeményezésére az ideiglenes kormányfő részvételével avattak óriás román zászlót a túlnyomó többségében magyarok lakta Hargita megye székhelyén, Csíkszeredában. A nyilvánvaló erődemonstráció célja a románokkal azonos elbánást, nyelvi jogokat és kulturális, illetve területi önrendelkezést követelő magyar közösség megfélemlítése. 2015. június 30. 

– A Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerős ítéletben érvénytelenítette a csíkszeredai önkormányzat autonómiapárti határozatát. A táblabíróság indoklása szerint a csíkszeredai városi tanács túllépte hatáskörét, amikor olyan döntést Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 18 hozott, amely 153 település területi közigazgatási hovatartozására vonatkozik. A bíróság arra is hivatkozott, hogy az Európai Bizottság is elutasította két olyan európai polgári kezdeményezés bejegyzését, amelyek „etnikai alapú régiók létrehozására vonatkoztak”. A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére eddig 54 székelyföldi önkormányzat fogadta el azt a határozatot, amelyben kinyilvánítják, hogy a Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, mely számára sarkalatos törvény szavatolná az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv lenne a magyar is. 2015. július 2. 

– Az Országos Korrupcióellenes Ügyészséghez fordult Kincses Előd ügyvéd az őt a marosvásárhelyi Transilvania nemzetközi repülőtéren ez év május 2-án és 12-én ért sérelmek miatt. Indoklásában az ügyvéd elmondta, hogy amikor május elején áthaladt a vidrátszegi röptér útlevél-ellenőrző sávján, az egyik alkalmazott utánaszaladt és visszakérte a személyi igazolványát, hogy fénymásolatot készíthessen róla. Visszaérkezésekor, tíz nap múlva, már eleve félreállították a sorból, és elvették az úti okmányát, amit mintegy tíz perc után adtak csak vissza. 2015. július 7. 

– „Nemzetbiztonsági kockázatot” jelent a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) társelnöke, Zagyva Gyula György Románia számára, ezért Érmihályfalvánál megtagadták tőle a határ átlépését, majd határozatlan időre kitiltották az országból. A HVIM társelnökét, a Jobbik volt országgyűlési képviselőjét a sorból kiemelték, a román határőrök az igazolványok ellenőrzése előtt már a nevén szólították, és megkérték, hogy álljon félre. Rövid várakoztatás után egy papírt adtak át neki, mely szerint határozatlan ideig nem léphet be Románia területére. Az indoklás csupán a szokásos nemzetbiztonsági kockázat volt. A politikust váratlanul érte a döntés, noha nem először történt vele hasonló. 2015. július 7. 

– Nem engedélyezi az autonomista óriásplakátot Kolozsváron a polgármesteri hivatal. A kezdeményezés ötletgazdája, Fancsali Ernő nemrég az Autonomy for Transylvania Facebook-oldalon tette közzé felhívását, miszerint óriásplakátokra gyűjt, amelyen Erdély autonómiáját népszerűsítenék.„Bukarest szőnyeg alá akarja seperni az erdélyi autonómiatörekvéseket. Adakozz, hogy hívjuk fel együtt a figyelmet, hogy van erdélyi identitás” – írta többnyelvű felhívásában Fancsali. 2015. július 10. 

– A magyarellenes intézkedéseiről ismert marosvásárhelyi helyi rendőrség hivatott dönteni arról, hogy a helyükön maradhatnak-e az Alexandru Ioan Cuza nevét viselő iskola folyosóira kikerült, a Civil Elkötelezettség Mozgalom által adományozott kétnyelvű feliratok. Horaţiu Lobonţ, az iskolaépületekért felelős városházi illetékes vehemens hangvételű körlevelet küldött az iskolaigazgatóknak, melyben nem létező törvénycikkelyre hivatkozva próbálja betiltani a tantermek és folyosók kétnyelvű feliratozását. Szerinte a civil aktivisták törvénytelenséget követtek el, amikor a Cuza-iskolában a magyar kabinet, az illemhely vagy a tanári iroda fölé kétnyelvű táblákat helyeztek ki. 2015. július 23. 

– A közigazgatási bíróságon készül megtámadni a Maros megyei prefektúra és a Civil Elkötelezettség Mozgalom azt az önkormányzati határozatot, melyet a marosvásárhelyi tanács hozott harminc belvárosi utcanévről. Az önkormányzat döntése értelmében a házfalakra az utca román megnevezése alatt nem azok fordítása, hanem a köznyelvben élő, egykori magyar név jelenne meg egy tájékoztató táblán. A prefektúra és a civilek a határozat visszavonását követelik az önkormányzati képviselő-testülettől. 2015. augusztus 11. 

– Illegális reklámnak tekintette, ezért eltávolíttatta a Székelyföldet népszerűsítő SIC (Terra Siculorum – Székelyföld) feliratú matricákat a Kovászna megyei taxikról a fogyasztóvédelmi felügyelőség. A közlekedésrendészettel közösen végzett ellenőrzések során húsz sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, kovásznai és bodzafordulói taxist bírságoltak meg egyebek mellett a gépkocsikra ragasztott SIC-matricák miatt. A hivatalvezető szerint a taxistörvény értelmében a bérautósok csak a városházán is bejelentett reklámszerződés alapján ragaszthatnak öntapadós reklámokat a gépkocsijukra. Kijelentette, nem tudja, hogy a SIC felirat reklám-e, de „valami, amit felragasztottak”, és erre is vonatkozik a törvény. 2015. augusztus 12. 

– A sósmezői temető kerítésén kívülre dobva találták meg azt a fakeresztet, amelyet az 1917. augusztus 11én itt hősi halált halt vitéz Kovács József leszármazottjai nemrég állítottak a hős katona emlékére a magyar parcella szélén. A kereszten kis nemzetiszínű szalag emlékeztetett arra, hogy abban a parcellában magyar hősök nyugszanak. A temetőkertben huszonhárom, név szerint ismert magyar katonát és hét névtelent hantoltak el. 2015. augusztus 13. 

– Összefirkálták a Szent Mihály-templomot. Összemocskolták keddről szerdára virradóan a kolozsvári Szent Mihály-templom falát, a templomon több mint tíz falfirka jelent meg. 2015. augusztus 13. Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 19 

– Két nap után eltűnt a magyar felirat a kolozsvári jegykiadó automatákon. A Kolozsvári Magyar Napok megnyitója idején kaparta le két személy azokat a feliratokat, amelyek a nemrégiben kihelyezett jegykiadó automatákon jelentek meg, és magyarul írta rajtuk Kolozsvár nevét. A magyar nyelvű feliratra a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport hívta fel a figyelmet egy közleményében, amelyben üdvözölte a lépést, amit a polgármesteri hivatalnak tulajdonított. 2015. augusztus 18. 

– A háromszéki Nyújtód központjában ismeretlen tettes felmászott a világháborús hősök templomtéren álló emlékművének tartórúdjára, és levágta az ott lengő székely zászlót. Pontosan egy évvel ezelőtt vágták le először ugyanarról a tartórúdról az egyik székely zászlót. A két székely zászlót a Nyújtódi Székely Tanács kezdeményezésére magánterületen vonták fel ünnepélyesen 2013. április 21-én. A mostani a második alkalom, hogy meggyalázták a magyar közösségi jelképet. 2015. augusztus 19. 

– Ismeretlen tettesek piros és zöld színű festékkel lefújták a Múzeum (Karolina) téri Karolina-oszlopot Kolozsváron. Ez már a harmadik kolozsvári magyar műemlék, amelyet az utóbbi időben ismeretlenek megrongálnak. Korábban a Mátyás-szoborcsoport, majd a Szent Mihály-templom fala és szentélye lett vandálok áldozata. A városháza panaszt tett a rendőrségen, ám a tettesek még mindig nem kerültek elő. A kolozsvári Karolina-oszlop (korábbi, népszerű nevén Státua), a város legrégibb világi emlékműve az Óvárban, a Karolina téren áll. Az oszlopot I. Ferenc király és negyedik felesége, Karolina Auguszta királyné látogatásának emlékére emelték. A látogatásra 1817. augusztus 18. és 27. között került sor, célja a nép megnyugtatása volt a napóleoni háborúk okozta nehézségek közepette. 2015. augusztus 23. 

– Nem indulhat önálló magyar iskola az új tanévtől Besztercén, az oktatási minisztérium ugyanis jogi kifogásokat fogalmazott meg a helyi tanács ez irányú határozata ellen. Az oktatási minisztérium kifogásokat emelt a besztercei önkormányzat által hozott határozat ellen, és többek között a tanintézet tervezett nevével – Hunyadi János Gimnázium – sem értett egyet. Mint arról beszámoltunk, a besztercei tanács májusi ülésén bólintott rá arra, hogy a megyeszékhelyen önálló magyar iskola alakuljon Hunyadi János Gimnázium néven. A tervek szerint a magyar iskola a 2015–2016-os tanévben még a régi helyszínen, de önálló szervezeti keretben működött volna, majd egy másik épületbe költözött volna. 2015. augusztus 28. 

– Ismét az egyházakat támadja Dorin Florea, ezúttal a magyar egyházi iskolákban található földgázüzemű csempekályhák miatt kritizálta a magyar történelmi egyházakat Marosvásárhely polgármestere. Az érintett épületek ma a történelmi magyar egyházak tulajdonában vannak, és a marosvásárhelyi elöljáró minden alkalmat kihasznál, hogy azok állapotát kritizálva a visszaállamosításukat kérje. „A polgármesternek nincs miért aggódnia, inkább tegyen meg mindent annak érdekében, hogy uniós támogatásokat tudjanak lehívni az épület teljes felújításához, amelynek során sor kerülhet a csempekályhák felszámolására is” – nyilatkozták az érintett iskolák vezetői. 2015. szeptember 3. 

– Szabályos kétnyelvű feliratozásra szólította fel a székelyudvarhelyi önkormányzathoz tartozó helyi rendőrséget Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa, ellenkező esetben 5000 lejig terjedő bírságot helyezett kilátásba. Nacionalista indulatoktól fűtött vita alakult ki internetes fórumokon és a médiában arról, miért olvasható magyarul a Helyi Rendőrség felirat a székelyudvarhelyi rendfenntartók gépkocsijának egyik oldalán. Mint kiderült, a jármű másik három oldalán románul szerepel a felirat. A prefektus szerint a rendőrségi autón alkalmazott váltakozó nyelvű feliratozás szabálytalan. Rámutatott: a közigazgatási kétnyelvűség csak úgy szabályos, ha a kisebbségi nyelvű felirat a „hivatalos román szöveg” alatt jelenik meg azonos méretű betűkkel. 2015. szeptember 3. 

– A román nyelven kívül minden más nyelv használatát korlátozó törvényjavaslattal élt Bogdan Diaconu, az Egyesült Románia Párt alapítója, aki a kormányzó Szociáldemokrata Pártból való tavalyi kilépése óta független parlamenti képviselőként politizál. A törvénytervezet megtiltaná a romániai közintézményeknek, állami hatóságoknak és önkormányzatoknak, hogy a román nyelven kívül bármilyen más nyelven kommunikáljanak, szóban vagy írásban. Előírná, hogy a települési vagy megyei képviselő testületek üléseit kizárólag románul tartsák, „hivatalos tolmácsolást” biztosítva az „idegen meghívottaknak és a román állampolgársággal nem rendelkező részvevőknek”. A törvénykezdeményezés elfogadása esetén „közérdekű feliratot” csak románul lehetne feltüntetni Romániában. 2015. szeptember 4. 

– A hivatalos felszólításnak eleget téve a CEMO munkatársai és önkéntesei eltávolították a marosvásárhelyi Alexandru Ioan Cuza Általános Iskolának adományozott kétnyelvű feliratokat. Az iskola igazgatónője ugyan kérelmet adott be Horaţiu Lobonţnak, a polgármesteri hivatal iskolákért felelős igazgatósága aligazgatójának, amelyben kérte a Civil Elkötelezettség Mozgalom által hivatalosan adományoMonitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 20 zott kétnyelvű táblák megtartását, beadványára azonban választ nem kapott. 2015. szeptember 13. 

– Feljelentették a kétnyelvű matricákat kiragasztó marosvásárhelyi gerillacsoportot. Szeptember első felében kétnyelvű matricákat ragasztott a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen gerillacsoport az egynyelvű, illetve csak részben kétnyelvű utcanévtáblákra. A városi rendészet máris feljelentette a „névtelen tetteseket” az ügyészségen. A gerillacsoport, szeptember első felében harminc utcában ragasztotta ki a „Vrem bilingvism! Kétnyelvűséget akarunk!”feliratú öntapadós matricákat. A rendészet vezetője bűncselekménynek nevezte az akciót, és máris az ügyészséghez fordult, hogy az kiderítse, kik az ismeretlen elkövetők, akik szerinte tetteikkel veszélybe sodorják a forgalmat. 2015. szeptember 17. 

– A Tordaszentlászlói Ortodox Mozgalom (Mișcarea Ortodoxă Săvădisla) körlevélben kérik vállalkozók támogatását egy Tordaszentlászlóra tervezett ortodox templom megépítéséhez. A körlevelet jegyzők „román nemzeti projektnek” nevezik a 98%-ban magyarok lakta faluban építendő román templom megvalósítását. 2015. szeptember 22. 

– Újabb öt pert indított Árus Zsolt különböző romániai hatóságokkal, intézményekkel szemben. Egyetlen olyan választ sem kapott a különböző intézményeknek címzett leveleire, petícióira, amely minden törvényes előírásnak megfeleltek volna. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elfogadta és tárgyalni fogja azt az ügyet, amelyet Árus a Hargita Megyei Prefektúra ellen indított, mivel Maroshévízen a városhatárt jelző táblákon és a különböző közintézmények homlokzatán nem szerepel magyar nyelvű felirat. Egy másik ügyben azt veti fel, hogy a magyar anyanyelvű érettségizőket hátrányos megkülönböztetés éri, hiszen kettővel több vizsgán kell helytállniuk, mint a román diákoknak. Árus Zsolt szerint ezek mind a strasbourgi EJEB-en végződnek. 2015. szeptember 22. 

– A Romániában tapasztalható faji és etnikai diszkrimináció, valamint az intolerancia más formái ellen léptek fel annak a kerekasztal-beszélgetésnek a részvevői, amelyet a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság és az Országos Diszkriminációellenes Tanács szervezett szeptember 29-én, Bukarestben. Laczikó Enikő, az RMDSZ államtitkára szerint számos olyan akadállyal szembesül az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala, amelyek orvoslása kihívást jelent az intézmény számára, ugyanakkor gyakran indokolatlanul akadályoztatják a munkafolyamatokat, ezáltal pedig a kölcsönös megértésen, tolerancián alapuló társadalmi viszonyok kialakítását. Rasszista és idegengyűlöletre uszító politikai nyilatkozatok sorát hallhatjuk, amelyek hátráltatják azokat a törekvéseket, amelyek 25 éve a kisebbségi jogok megszerzésére irányulnak, mondta az államtitkár. 2015. szeptember 30. 

[Forrás: Transylvanian Monitor]
Címkék: magyarellenes
Impresszum