Az EMNT által fenntartott Transylvanian Monitor összeszedte és kiadta a Romániában történt magyarellenes megnyilvánulásokat. Összesen 309 esetet rögzítettek.



– Nem kapott engedélyt az október 30-i, Széchenyi térre tervezett erdélyi autonómiapárti nagygyűlés megszervezésére az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezete. Fancsali Ernő városi EMNP-elnök szerint a Polgármesteri Hivatalhoz beadott gyülekezési bejelentőben szó sem volt etnikai alapú autonómiáról, a beadványban az szerepel, hogy a gyűlés a regionalizáció és decentralizáció témában zajlana. 2015. szeptember 30. 

– Az autonómiapárti felvonulók után az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) szélsőséges román szervezet tagjai is zászlót bontottak Kolozsváron. „Románként saját országomban sértenek meg bizonyos, más etnikumú román állampolgárok, akik Románia feldarabolására uszítanak. Bár ők azt mondják, hogy autonómiát szeretnének, azonban az autonómia az első lépés Románia feldarabolása felé” – mondta Codrin Goia, a Noua Dreaptă kolozsvári szervezetének elnöke. „Elvárjuk, hogy a hatóságok lépjenek fel az autonómiapártiak ellen, és büntessék meg őket az Alkotmány első cikkének megsértése miatt. Amennyiben a hatóságok nem intézkednek, a Noua Dreaptă gyakrabban fog utcára vonulni, minél nagyobb létszámban, az elszakadási kísérletek ellen” – fenyegetőzött Goia 2015. október 1. 

– A Marosvásárhely – Európa Kulturális Fővárosa 2021 projekt bemutatójából a szervezők szándékosan „kifelejtették” a magyar, szász, zsidó vagy cigány elemeket, miközben minduntalan a város multikulturalitását tartják a pályázat ütőkártyájának. A projekt bemutatója alkalmával Ciprian Dobre, a Megyei Tanács elnöke és Claudiu Maior alpolgármester többször is kiemelte, a kulturális főváros cím esetleges elnyerése esetén a Készült Marosvásárhelyen szlogent viselő projektet öt nyelven állítják össze: románul, magyarul, németül, cigányul és angolul. A vásárhelyi magyarság jogosan várja el minden felelős magyar politikai vezetőtől, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel érvényesítse a közösség jogait, munkájával, bármilyen jellegű hozzájárulásával pedig csak akkor segítse a meghirdetett projektet, ha a fent említett problémák rendeződnek, és a teljes körű kétvagy többnyelvűség érvényesül. A számos alkalommal hirdetett tolerancia és a nemzetiségek európai szintű, békés egymás mellett élése csak akkor valósulhat meg, ha a városvezetés tekintettel lesz az itt élő magyar közösségre, annak kulturális értékeire, valamint nyelvi, illetve egyéb kisebbségi jogaira. 2015. október 1. Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 21 

– A marosvásárhelyi bíróság szerint nem tekinthető fenyegetésnek az, hogy a városi rendészet vezetője tetemes bírságot helyezett kilátásba azoknak a háztulajdonosoknak, akik nem távolítják el az épületeikről a magyar-román kétnyelvű utcanévtáblákat. A marosvásárhelyi bíróság jogerős ítéletben állapította meg, hogy Valentin Bretfelean, az önkormányzatnak alárendelt rendészet (ún. poliție locală) igazgatója kijelentése nem tekinthető fenyegetésnek, amikor tetemes bírságot helyezett kilátásba azoknak a háztulajdonosoknak, akik nem távolítják el az épületeikről az önkéntesek által kihelyezett kétnyelvű utcanévtáblákat. Kincses Előd 12 büntetéssel fenyegetett háztulajdonos nevében tett feljelentést az ügyészségen a fenyegető hatóság ellen. A vádhatóság azonban az ügyet érdemben ki sem vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy nem rendel el nyomozást. 2015. október 1. 

– A marosvásárhelyi rendőrség április végén 30 ezer és 50 ezer lej közötti bírságot helyezett kilátásba azoknak, akik nem távolítják el 48 órán belül házuk faláról a Civil Elkötelezettség Mozgalom önkéntesei által kihelyezett kétnyelvű utcanévtáblákat. A CEMO azt követően helyezett ki kétnyelvű utcaneveket, hogy a polgármesteri hivatal elmulasztotta ezt megtenni. A rendőrség ezeket reklámtábláknak minősítette, és a reklámtörvényre hivatkozva bírságot helyezett kilátásba. A helyi rendőrség két, márciusban tetten ért önkéntest is megbüntetett a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséért, az egyikük nevére kiállított kihágási jegyzőkönyvet azonban a bíróság szeptemberben érvénytelenítette. Ismeretes, hogy Románia a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának 2008-ban történt ratifikálásával vállalta, hogy a kisebbségek nyelvén is feltünteti a helyneveket. A román közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, amelyeken egy kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot. A törvény azonban nem rendelkezik külön az utcanevekről is. 2015. október 2. 

– Victor Ponta román miniszterelnök október elsejei hatállyal leváltotta tisztségéből Laczikó Enikőt, a román kormány kisebbségi kapcsolatokért felelős államtitkárát. Az intézkedés valószínűleg azzal hozható összefüggésbe, hogy az RMDSZ a parlamentben támogatta a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. Laczikó Enikő 2013 januárja óta állt az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala élén. 2015. október 5. 

– A Román Hírszerző Szolgálat 2014-es jelentése szerint nőtt a „magyarveszély” Romániában. A jelentés szerint a külföldi titkosszolgálatok intenzív munkát folytatnak azzal a céllal, hogy megerősítsék kormányuk ellenőrzését „az azonos etnikumú romániai közösség és főbb szervezetei” felett. Az idézett szövegrész nem említi név szerint Magyarországot, ugyanakkor a felsorolt veszélyek és kémtevékenységek között nem nehéz ráismerni a székelyföldi autonómia szorgalmazására és támogatására, illetve a magyar kormány erdélyi tevékenységére. 2015. október 5. 

– A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem gyakorlati órát tartó egyik román tanársegédje megfenyegette a vegyes csoportban levő magyar hallgatókat: majd meglátják, mi lesz, ha kiderül, hogy nem ismerik elég jól a román nyelvet. 2015. október 5. 

– Védelmet, külön támogatást, kormányzati főosztályt, az erőszak-szervezetek hathatósabb és hatásosabb jelenlétét kérik memorandumukban a Marosfőn összegyűlt, a Székelyföldön élő románság sorsáért aggódó szervezetek képviselői. Mircea Duşa honvédelmi miniszter megszidta a magyar politikai szervezeteket, amiért „alkotmányellenes módon” autonómiát követelnek, és megdicsérte a románok három megyében ténykedő, magyarellenes kirohanásairól elhíresült „civil fórumát”, amely szerinte egyensúlyteremtő tényezővé vált a térségben. A hangzatos memorandum ugyanazt a célt szolgálja, mint a magyar zászló, a magyar himnusz, és a magyar nyelv üldözése: megfélemlíteni, céljaitól eltántorítani a magyar közösséget. 2015. október 6. 

– Kormánypárti honatyák egy csoportja büntetőjogi kategóriába sorolná a román nemzeti jelképek megsértését. A Szociáldemokrata Párt és az Országos Szövetség Románia Haladásáért 36 képviselője és szenátora egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná azt, aki nyilvánosan megsérti a román nemzeti jelképeket, vagy „tiszteletlenül viselkedik” ezekkel a szimbólumokkal szemben. Fél évtől két évig terjedő börtönbüntetés járna azoknak, akik ugyancsak nyilvánosan „megvetéssel viseltetnek az állami hatóságok által használt jelképekkel szemben”. Mint ismeretes, Kovászna megye prefektusa tavaly ötezer lejes bírságot rótt ki Kézdivásárhely polgármesteri hivatalára, mert a város nem volt megfelelően fellobogózva román zászlókkal december elsején, a román nemzeti ünnepen. Idén szeptemberben ugyanakkor Gabriel Oprea belügyminiszter az érintettek felelősségre vonását és megbírságolását követelte amiatt, hogy a román csapatok 1944-es sepsiszentgyörgyi bevonulásának évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a szervezők nem tűzhették ki a román zászlót a városháza tornyára. Sebastian Cucu Kovászna megyei prefektus ügyészségi feljelentést tett a sepsiszentgyörgyi elöljárók ellen a fasiszta, legionárius vagy xenofób szervezeteket, szimbóMonitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 22 lumokat és tetteket, illetve a háborús bűnösök kultuszát tiltó törvény megsértése miatt. 2015. október 12. 

– Újabb támadássorozat zajlik az erdélyi magyar önrendelkezés ellen. Kolozsvár polgármestere, Emil Boc volt miniszterelnök az ún. etnikai autonómia visszautasításaképpen tagadta meg egy erdélyi autonómiát népszerűsítő, háromnyelvű óriásplakát kitűzésének engedélyezését. A Ceauşescu-féle nacionálkommunizmus rossz szellemét továbbvivő tömörülés, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma karhatalmi erőket vonultatna fel a székelyföldi magyarság megfélemlítésére, míg fővédnökük, Mircea Duşa honvédelmi miniszter fenyegető beszédével ad nyomatékot magyarokat sértő követeléseinek. 2015. október 15. 

– Bogdan Diaconu független parlamenti képviselő június 4-ét kiáltatná ki Trianon ünnepnapjának, illetve a magyar elnyomás elleni napnak. A törvénytervezetben az is szerepel, hogy a szenátus és a képviselőház együttes ülésen emlékezne meg az ünnepnapról, amikor is felidéznék a „magyar elnyomás alatt sínylődő” erdélyi románok gyötrelmeit, amit a trianoni békeszerződés elfogadása előtti periódusban és a második világháború idején éltek át. A tervezetben ugyanakkor az is szerepel, hogy 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bármilyen nyilvános, kulturális és média-nyilvános esemény, amely a trianoni békeszerződést megkérdőjelezi, ugyanekkora börtönbüntetés jár azoknak is, akik negatív üzeneteket terjesztenek a békeszerződés aláírásának napjáról vagy gyásznapnak állítják be azt. Ugyancsak 1–5 év börtön lenne kiszabható azokra is, akik tagadják az erdélyi románoknak a magyar hatalom általi elnyomását. 2015. október 20. 

– A fogyasztóvédelmi hivatal elnöke etnikai feszültséget keltett azzal, hogy büntetést rótt ki azokra a kereskedelmi egységekre, melyek „Székely Ízek” címkével nevezték meg termékeiket, míg az „olasz ízek”, „román ízek” vagy más népek konyháiról elnevezett ételek elnevezése miatt nem rótt ki büntetést. Mircea Diacon, a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal elnöke folyamatosan visszaél funkciójával és hatalmával, hátrányos vagy sértő helyzetbe hozva a megye magyar nemzetiségű lakosságát. A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat levélben kereste meg az eset kapcsán a kormányt és az országos fogyasztóvédelem vezetőségét, kérve a szóban forgó személy leváltását. 2015. október 20. 

– Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere elismerte, hogy azok az új utcanévtáblák is egynyelvűek lesznek, amelyek elkészítésére közbeszerzési eljárást indított a polgármesteri hivatal. A 43 százalékban magyarok által lakott Marosvásárhelyen 14 éve küzd eredménytelenül a magyarság azért, hogy magyarul is kiírják az utcák neveit. A román közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, amelyeken egy kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot. A törvény nem rendelkezik külön az utcanevekről is. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal október elején 7188 utcanévtábla elkészítésére írt ki versenytárgyalást, de csupán 1715 tábla esetében jelölte meg, hogy kétnyelvű táblát kér. Románia 2008-ban olyan formában ratifikálta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja. A charta szakértői a legutóbbi, 2012-ben készített Románia-jelentésben kitértek arra, hogy a helynevek alatt nemcsak a településnevek értendőek. Konkrét példaként említették, hogy nem elégséges az utcák román megnevezése után odaírni a magyar utca szót, az utca nevét is ki kell írni a kisebbség nyelvén. A chartára való hivatkozást szeptemberben a marosvásárhelyi bíróság is elfogadta, amikor hatálytalanította a CEMO egyik – kétnyelvű utcanévtáblákat kihelyező – önkéntesére kirótt bírságot. 2015. október 22. 

– Négy éve vizsgálják eredménytelenül, hogyan került a magyarokat sértő tábla a kolozsvári Mátyás-szobor elé. A kolozsvári Mátyás-szoborcsoportot 2011 áprilisában avatták újra a román és a magyar kormány közös támogatásával végzett restaurálás után. Egy hónappal később a szobor talapzatánál ismeretlen tettesek bronztáblát helyeztek el egy Nicolae Iorga román történésztől származó, Corvin Mátyás állítólagos román eredetére utaló idézettel. A műemléken történt engedély nélküli beavatkozás miatt Kelemen Hunor akkori művelődési miniszter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, és Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács volt alelnöke is feljelentést tett. Gergelyt 2012 szeptemberében kihallgatta az ügyészség, Kelement azóta sem idézték be. A Kolozs megyei ügyészség szóvivője azt közölte a napilappal, hogy az ügyben a megyei rendőrkapitányság nyomoz egy ügyész irányítása alatt. Hozzátette: a nyomozóknak több bizonyítékot is sikerült begyűjteniük, de a nyomozás érdekeire hivatkozva elutasította a részletesebb tájékoztatást. 2015. október 27 

– Magyar állami támogatás miatt tartottak vizsgálatot a Székelyföld határának kivilágítását szervező, Izsák Balázs által képviselt Siculitas és a Gazda Zoltán által képviselt Sepsireform Egyesületnél. Az Adóés Pénzügyi Hivatal Csalás Elleni Főosztályának szebeni ellenőrei célzott vizsgálatot tartottak a Siculitas és a Sepsireform Egyesületnél. Előbbi esetében az ellenőrök a 2002/656-os törvényre hivatkozva 10 ezer lejes büntetést állítottak ki azzal az indoklással, hogy egy Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 23 Magyarországról érkező támogatást az egyesület külön nem jelentett be a pénzmosás elleni hatóságoknál. 2015. október 30. 

– A kormány alárendeltségében működő restitúciós bizottság elutasította a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és csillagvizsgáló visszaszolgáltatását a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyének. A Batthyány Ignác püspök által alapított könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek, ősnyomtatványok mintegy háromnegyedét. A bizottság határozatában arra hivatkozott, hogy a visszaigénylő nem azonos a telekkönyvben szereplő egykori tulajdonossal. A könyvtárat és a csillagvizsgálót ugyanis az érsekség kérte viszsza, a telekkönyvben viszont tulajdonosként a Csillagda bejegyzés szerepel. 2015. október 30. 

– A bukaresti törvényszék bejegyezte a szélsőséges román Új Jobboldal Pártot (Noua Dreaptă). Az alakulat bevallottan a néhai nemzetiszocialista legionárius mozgalom és annak szélsőséges „kapitánya”, Corneliu Zelea Codreanu mai követője. A párt közleménye szerint az Új Jobboldal „nemzeti, keresztény és szociális jobboldalt képvisel, szemben a liberális, nemzetellenes, ateista és oligarcha jobboldallal”. 2015. november 5. 

– A székelyföldi Románok Civil Fóruma kifogásolja Sepsiszentgyörgy zászlóját. A magyarellenes szervezet hétfőn a városzászlóról tartott közvita utolsó előtti napján nyújtott be óvást, arra hivatkozva, hogy a lobogó csak a magyar közösséget képviseli, a 25 százaléknyi román lakosságot nem. A címerben egyébként több elem is van, amit a románok is magukénak érezhetnek, a nap, a hold, a védelmet nyújtó várfal, vagy az ortodoxok által is tisztelt Szent György. Sepsiszentgyörgy zászlóját 2008-ban fogadta el az önkormányzat, a prefektúra a törvényes határidő után, négyéves késéssel támadta meg azt, és végül tavaly a brassói táblabíróság érvénytelenítette a határozatot. 2015. november 10. 

– Egy nappal azután, hogy bejelentette indulási szándékát a székelyudvarhelyi polgármester-választáson, elbocsátották a munkahelyéről Arros Orsolya közgazdászt. Még a rendőrség is megjelent a lakásán. Arros Orsolya beszámolója szerint hivatalosan októbertől menesztették a Gordon Prod Kft. operatív igazgatói tisztségéből. Szerinte mondvacsinált okokkal indokolták elbocsátását. 2015. november 10. 

– A Hargita megyei prefektus, ügyészség és törvényszék képviselői helyszíni szemlét tartottak a székelyföldi Csíkmadaras polgármesteri hivatalánál, különös tekintettel a kitűzött magyar zászlóra. A küldöttség annak a pernek a keretében tartott helyszíni szemlét, amelyet Jean-Adrian Andrei prefektus indított Bíró László polgármester ellen a zászló eltávolítására vonatkozó korábbi jogerős bírósági ítélet végrehajtásának megtagadása miatt. A polgármestert több ízben is megbírságolta a kormány Hargita megyei képviselője. Az RMDSZ színeiben megválasztott polgármester egyszer le is vette a zászlót, de – mint korábban nyilatkozta – „mosás és vasalás után” újra kitűzte. A 2200 lakosú Csíkmadarason a lakosság 99 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson. 2015. november 16. 

– A szélsőségesen nacionalista román Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi felvonulásra hívja híveit december elsejére, a román nemzeti ünnepre. A szervezet honlapján közzétett felhívásban mindenkit arra biztatnak, hogy a magyar többségű Kovászna megyében, „a sepsiszentgyörgyi románok mellett” ünnepelje Románia nemzeti ünnepét. 2015. november 23. 

– Bíróságon akarja kikényszeríteni a feljelentéseiről elhíresült Dan Tanasă, hogy a csíki községek polgármesteri hivatalainak helyet adó épületekről eltűnjenek a Községháza feliratok. A képviselő azzal érvel, hogy a romániai közigazgatásban a községháza megnevezésnek nincs megfelelője, ezt szerinte Magyarországról vették át a székelyföldi önkormányzatok, és törvénytelenül használják. Kovászna megyében több polgármestert is beperelt a prefektúra amiatt, hogy a hivatalok homlokzatára magyarul írták ki: Községháza vagy Városháza. Kézdivásárhelyen és Baróton az egynyelvű Városháza feliratot, Csernátonban, Gidófalván, Málnáson, Kézdialmáson és Kézdiszentléleken pedig az egynyelvű Községháza feliratot kifogásolta. 2015. november 24. 

– Vizsgálat indult a sepsiszentgyörgyi megyei kórház sürgősségi osztályán, miután az egyik beteg arra panaszkodott: hátrányos megkülönböztetésben volt része, mivel nem tudott románul. Magyarul kért segítséget a sepsiszentgyörgyi megyei kórház sürgősségi osztályán egy beteg, ám amikor kiderült, hogy csak magyarul tudja elmondani a tüneteit, a szolgálatos orvos azt mondta neki: ha nem tud románul, menjen haza. 2015. november 25. 

– Tízezer lejes bírsággal sújtotta a segesvári bíróság azt a szovátai férfit, aki tavaly Wass Albert-szobrot állított fel lakóháza udvarán a Maros megyei kisvárosban. A november 24-én született alapfokú ítélet a fasiszta, rasszista és xenofób ideológia terjesztését, a béke és emberiség elleni bűncselekményeket elkövető személyek kultuszát tiltó, 2012/187-es számú jogszabály alapján Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 24 született. A segesvári bíróság egyúttal elrendelte a büszt, a kommunisták által megbélyegzett erdélyi magyar író nevét tartalmazó plakett és három magyar nemzeti színű szalag elkobozását is. Az ítélet ugyanakkor 850 lejes perköltség és 550 lejes nyomozati költség megtérítésére is kötelezi a szovátai férfit. Tóth Ferenc tavaly pünkösdvasárnap állított fel egy Wass Albertet ábrázoló mellszobrot szovátai háza udvarán. 2015. november 28. 

– Hatalmas bukovinai zászlót vontak fel a Suceava megyei Gura Humorului központjában a város első írásos említésének 525. évfordulóján tartott ünnepségen. Miközben a román hatóságok üldözik a székely zászlót, az egykor az osztrák-magyar monarchiához tartozott bukovinaiak zavartalanul használhatják közösségük szimbólumát. 2015. november 29. 

– A szociáldemokrata Ninel Peia képviselő állítása szerint egy Budapesten készült, Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök által támogatott forgatókönyv áll az eddig hatvan halálos áldozatot követelő bukaresti klubtűz mögött, amelynek célja Románia feldarabolása volt. A törvényhozó – mellesleg a nemzetvédelmi egyetem doktorandusza – abból indul ki, hogy a Colectiv klubban október 30-án kiütött tűz nem szerencsétlen baleset eredménye, hanem gyilkos kéz műve. A hibbantnak tűnő politikus azt állítja, információi vannak arról, hogy az ördögi tervet „egy budapesti egyetem laboratóriumaiban főzték ki, amin egyetlen jóhiszemű román sem csodálkozik”. 2015. november 29. 

– Házkutatást tartottak a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egyes kézdivásárhelyi tagjainál a román hatóságok. Az érintettekkel semmiféle gyanúsítást nem közöltek, és a házkutatási parancsban sem szerepelt semmiféle indok, ami miatt rátörhettek volna. A házkutatás során olyan tárgyakat foglaltak le, amiket teljesen törvényesen birtokolhattak, így például magyar nemzeti lobogót és a történelmi vármegyékhez köthető jelképeket és pólókat. 2015. november 30. 

– A bukaresti táblabíróság harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezte Beke István Attilát, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezetének vezetőjét, akit az ügyészség merénylet előkészítésével gyanúsít. A romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni fellépéssel foglalkozó ügyosztály (DIICOT) a román nemzeti ünnep napján közölte, hogy a kézdivásárhelyi férfi házi készítésű bombát akart felrobbantani egy ünnepi rendezvényen. A DIICOT közleménye szerint az illetőt az alkotmányos rend elleni cselekedetek szándékának és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének gyanújával vették őrizetbe. Az ügyészség szerint a házkutatások során lefoglalt eszközök alkalmasak voltak arra, hogy román állampolgárokat és javaikat veszélyeztessék. A rajtaütésnek köze lehet ahhoz, hogy Beke István tagja a Neoforum Siculorum Tactical Unit nevű bejegyzett sportegyesületnek, amely a paintballhoz hasonló airsoft hobbisportot űzi. 2015. december 2. 

– Ismeretlen tettesek egy „Le a Magyarokkal” feliratú román nemzeti lobogót dobtak be a Temes megyei Újszentesen a Dózsa György utcai református parókia udvarára. A Románia leggazdagabb községe címét viselő Újszentes központi parkjában a nyáron már megrongálták Petőfi Sándor 1945-ben állított emlékművét. 2015. december 1. 

– Románia főügyészsége idegengyűlölő propaganda miatt vádat emelt a magyarországi Kárpátia együttes énekese, Petrás János László ellen. Az ügyészség szerint az „ultranacionalista és románellenes repertoárjáról ismert” Kárpátia rockegyüttes 2014. június 6-i csíkszeredai koncertjén Petrás János László mind az előadott dalok szövegével, mind pedig a közönséggel folytatott párbeszéd által felingerelte a hallgatóságot, „hozzájárult a románellenes érzelmeik gerjesztéséhez és felerősítéséhez, és a románok elleni intoleranciára és fizikai erőszakra uszított”. A közlemény szerint a Kárpátia énekese a fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek és szimbólumok tilalmáról, valamint a béke és emberiesség elleni bűntettek elkövetői kultuszának a tilalmáról szóló 2002-es sürgősségi kormányrendelet előírásait sértette meg. Beszámoltak arról is, hogy vádat emeltek Csibi Barna ellen, aki 2014 júniusában Nagy-Magyarország térképét ábrázoló feliratos pólókat árult. Az ügyészség álláspontja szerint a pólók feliratai (mint például „Jobbik Magyarországért Mozgalom”, „A magyar föld nem eladó!”, „Igazságot Magyarországnak!”, „Nem adjuk fel soha!”, „Adjátok vissza a hegyeimet!”) a térképpel együtt idegengyűlöletre, Románia határainak átrajzolására uszítanak, és sértik a román alkotmány első cikkelyét, mely szerint Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam. 2015. december 2. 

– A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) betiltásáról terjesztett törvénytervezetet a bukaresti képviselőház elé Bogdan Diaconu független képviselő arra az állítólagos merényletkísérletre hivatkozva, amelyet – az ügyészség szerint – a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi elnöke akart elkövetni. A magyarellenes megszólalásairól elhíresült politikus indoklásában kifejtette: bár az RMDSZ „formálisan” elMonitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 25 határolódott a merényletkísérlettől, a magyar szövetség évek óta a román állam egysége, nemzeti és oszthatatlan jellege ellen áskálódik, az általa vezetett önkormányzatok pedig a HVIM fő finanszírozói. 2015. december 2. 

– Tíz percet állt a Dinamo–CSM Iaşi labdarúgó mérkőzés, mert a hazai drukkerek magyarellenes rigmusokat skandáltak. Az első osztályú mérkőzést a bukaresti Dinamo stadionban játszották, a meccset a 33. percben állította le a játékvezető, miután a Dinamo szurkolói folyamatosan szidták a magyarokat. („Kifelé, kifelé a magyarokkal az országból!”) A hangosan kiabáló ultrák ötperces kényszerszünet után sem csillapodtak, ezért a bíró további öt perccel hosszabbította meg a meccs felfüggesztését. A vendégcsapatban játszik egyébként a román bajnokság egyetlen magyarországi idegenlégiósa, Bőle Lukács. 2015. december 4. 

– Több Kovászna megyei helységnévtáblát fújtak le a hétvégén, ami összehangolt akciót feltételez, illetve egy szemtanúra hivatkozva azt is, hogy az Új Jobboldal Párt tagjai lehettek az elkövetők. A Bikfalva uzoni kijáratánál álló falutáblán fekete festékkel húzták át a Bikfalva feliratot, illetve lefestették a megyecímert és a magyarországi Alsótold testvértelepülés nevét is. Aznap fekete festékpermettel lefújták Kézdiszárazpatak Katrosa bejáratánál álló helységnévtábla magyar feliratát és az alatta lévő Piliscsaba feliratot, a magyarországi testvértelepülés nevét. A felső táblára azt is felfestették, hogy „muie Ungaria”. Kézdiszentléleken két helységtábla magyar feliratát is lefújták. 2015. december 15. 

– A román állam megsértéseként könyvelik el székelyföldi román civil szervezetek, hogy Hargita Megye Tanácsa a székely lobogót nyilvánította a megye zászlajának. A Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma élesen kikelt a Hargita megyei képviselő-testület tagjaira amiatt, hogy az önkormányzat december 11-i ülésén elutasította a román tanácsosok módosító javaslatát a megye zászlajára vonatkozóan. A román szervezetek úgy vélik, a székelyföldi magyar politikusok „szisztematikusan és tudatosan provokálnak”, mégpedig annak érdekében, hogy „nyomást gyakoroljanak és zsarolhassák a bukaresti hatalmat”. 2015. december 16. 

– A kézdivásárhelyi Wass Albert utca elnevezése ellen tiltakozik a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma. A magyarellenes szervezet azt követeli az önkormányzattól, hogy vonja vissza vonatkozó novemberi határozatát. A kézdivásárhelyi tanács határozatot hozott arról, hogy egy eddig névtelen utcát Wass Albertről nevezzenek el. A névadást a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezete és annak elnöke, a jelenleg merényletgyanú miatt előzetes letartóztatásban lévő Beke István javasolta. A románok fóruma azzal érvel, hogy „Wass Albert bizonyítottan háborús bűnös volt, a Kolozs megyei népbíróság 1946-ban távollétében halálra ítélte”. A fórum feljelentést tett a kézdivásárhelyi önkormányzatnál. 2015. december 18. 

– Beperelte a korondi polgármesteri hivatalt a Községháza felirat miatt a magyarellenes feljelentéseiről ismert Dan Tanasă. A per nem előzmény nélküli, ugyanis június 2-án Dan Tanasă felszólította a polgármestert, hogy távolítsa el a Községháza feliratot a hivatalról, mert ilyen megnevezés nem létezik a romániai közigazgatásban. 2015. december 22. 

– Beszterce város tanácsa elutasította az önálló magyar iskola létrehozását célzó határozattervezetet. Az önálló magyar iskola beindítása idén májusban került a helyi tanács asztalára, akkor pozitívan döntöttek az elöljárók: a 21 képviselőből 15-en támogatták a javaslatot, hogy a besztercei Andrei Mureșanu Főgimnáziumban működő magyar tagozat önállóvá váljon. 2015. december 28. 2016 

– Nem lassul a hagymakupolás honfoglalás a zömében magyarlakta vidékeken: Kovászna és Kommandó közigazgatási területén is építkezni kíván az ortodox egyház. Kovászna városában kolostort és szerzetesi központot, Kommandón vakációs házat építenek. Mindkét tervet Kovászna és Hargita Megye Ortodox Püspöksége kezdeményezte. A két létesítmény a Kommandóról Ölvesbe vezető út mentén épül meg. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Kommandó összlakossága 1006 fő, 52-en vallották magukat román nemzetiségűnek, 55-en ortodox vallásúnak. 2016. január 5. 

– December 29-én este a polgármesteri hivatal utasítására lebontották Barcsay Ákos erdélyi fejdelem dévai emlékművét. A vármegyeház előtti téren 2011. november 12-én, a magyar szórvány napja alkalmából leplezték le az emlékoszlopot, melyet Dézsi Attila akkori prefektus mentett meg az enyészettől. Erdély egykori fejedelmének többségi szemszögből is elismert érdemei ellenére másfél hónappal az emlékoszlop leleplezését követően már előkerült egy trikolóros éhségsztrájkoló, aki az emlékmű azonnali lebontását követelte. 2016. január 6. Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 26 

– A Kovászna megyei politikusok Magyarázatot várnak a rendőrségtől az elmúlt időszakban a háromszéki közösséget foglalkoztató történésekre. A sepsiszentgyörgyi zászlócserére, a magyar helységnévtáblák meggyalázásával kapcsolatos nyomozás fejleményeire és a kézdivásárhelyi merényletkísérlet gyanújával letartóztatottak ügyére várnak magyarázatot. 2016. január 8. 

– A Hargita Megyei Törvényszék elutasította a Székelyföld turisztikai népszerűsítése érdekében létrehozott szövetség bejegyzését. Tizennégy Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai és vidékfejlesztési egyesület kezdeményezte a Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség létrehozását, amelyek Székelyföldet turisztikai úti célként igyekeznek népszerűsíteni itthon és külföldön. A szövetséget a Hargita Megyei Törvényszéken szerették volna hivatalosan is bejegyeztetni. Az instancia ítéletének hajmeresztő indoklása szerint mivel Székelyföld hivatalosan nem létezik, ennek megfelelően turisztikai úti célként sem lehet népszerűsíteni 2016. január 12. 

– Dorin Florea megtámadja azt a bíróság ítéletét, amely alapfokon jóváhagyta a Székely Szabadság Napján tervezett felvonulást Keddi sajtótájékoztatóján a városvezető bejelentette, hogy fontolóra veszi a bírósági határozat megóvását, mert nem akarja, hogy Marosvásárhelyen etnikai konfliktusra teremtsen lehetőséget. Közölte, hogy előzménye van annak, hogy ez a rendezvény zavargást keltsen, ezért tiltották be a tavalyi felvonulást is. 2016. január 12. 

– Az új romániai kerettanterv-tervezet nem veszi figyelembe a kisebbségi oktatás problémáit. Az Országos Neveléstudományi Intézet szakemberei a tervezet kidolgozásának folyamán nem vették figyelembe a kisebbségek nyelvén történő oktatás problémáit. 2016. január 14.

 – Dan Tanasă és az általa vezetett a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) véglegesen, törvényszéki döntéssel távolíttatná el a Hargita Megyei Tanács székházáról a székely zászlót, szerinte ugyanis „az etnikai szeparatizmust” jelképező zászló sérti a közrendet. A Hargita Megyei Törvényszékhez tavaly benyújtott keresetben az ADEC azt kéri, hogy az igazságszolgáltatás kötelezze a Hargita Megyei Tanácsot, hogy távolítsák el a megyeháza tetejéről és a tanácsteremből a „Székely Nemzeti Tanács kék-arany színű, székely zászlóként is ismert lobogóját, amelyet a megye zászlójaként fogadtak el”. 2016. január 15. 

– A székely zászlót hivatalos megyezászlóvá nyilvánító határozat visszavonására szólította fel csütörtökön Hargita megye tanácsát Jean-Adrian Andrei prefektus. Ha az önkormányzat nem enged a felszólításnak, a kormány megbízottja bírósághoz fordul. A prefektusvéleménye szerint Hargita megye tanácsa rosszhiszeműen határozott a székely zászló megyezászlóvá nyilvánításáról, ezért bírósághoz fordul, ha az önkormányzat nem vonja vissza döntését. Szerinte ugyanis a határozat sem a társadalmi érdekeket, sem a bíróság törvényerővel bíró ítéletét nem veszi figyelembe. A székely zászlót tavaly december 11-i ülésén szavazta meg a megye hivatalos zászlójának Hargita megye tanácsa. A román tanácsosok kérték, hogy a román közösség szimbólumaként kerüljön fel a lobogóra egy tölgyfalevél, ám ezt az önkormányzat elutasította. 2016. január 15. 

– Nem ért egyet a Maros megyei tanfelügyelőség a marosvásárhelyi Református Kollégium azon kezdeményezésével, hogy a 2016-17-es tanévtől kezdődően két magyar tannyelvű szakiskolai osztályt indítsanak a városban. A kollégium tervei szerint a mechanikai és autóbádogos képzés, valamint a pékés hentesképzés magyar állami támogatással működne. Az oktatási intézmény több vállalkozással is együttműködési szerződést kötött a szakképzés gyakorlati megvalósítására. 2016. január 18. 

– Az ígéretek ellenére továbbra is csak román nyelvű az utasok eligazítása a csíkszeredai vasútállomáson. A hiányzó magyar nyelvet nem sikerült pótolni, az illetékesek szerint „ezzel Bukarestben foglalkoznak”. A vasúti hangos utastájékoztatási rendszert tavaly vezették be, ez a tartományi vasúti igazgatósághoz tartozó összes állomást érinti. A programnak a román mellett van angol és francia nyelvű változata is, ezeket a nemzetközi vonatok indulása és érkezése esetén használják. A magyar nyelv viszont továbbra is hiányzik. 2016. január 18. 

– Kovászna megyei törvényszék megsemmisítette a sepsiszentgyörgyi önkormányzat főtérre vonatkozó területrendezési tervét. Ebben egy földre esett sárkányt formázó térplasztikát terveztek a kormányhivatal és megyei tanács épülete elé. Úgy tűnik, Sepsiszentgyörgyön a prefektúra, a védelmi minisztérium, a titkosszolgálatok és a törvényszék dönt a városkép alakításáról. 2016. január 19. 

– Anyanyelvi jogok biztosítását célzó „stratégiai” perek indítását jelentette be a Civil Elkötelezettség Mozgalom. A pereket azokban az esetekben kívánja elindítani a CEMO, amikor az állami intézmények nem vagy csak Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 27 hiányosan, részlegesen alkalmazzák a romániai magyar közösség anyanyelvhasználatára vonatkozó törvényeket. Első lépésként a 43 százalékban magyarok által lakott Marosvásárhely, a 38 százalékban magyarok által lakott Szatmárnémeti és a 24 százalékban magyarok által lakott Nagyvárad polgármesteri hivatalát perelik be a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének elmulasztása miatt. 2016. január 20. 

– Vlad Ţepeş Őrjárata néven román gárdát alapított a magyarellenességéről ismert Bogdan Diaconu parlamenti képviselő. „Ha a román állam nem véd meg bennünket, egyedül védjük meg magunkat. Meg kell mutatnunk, hogy Romániába nem senkiföldje, ahol a nagyszájúak és az erősebbek bármit megtehetnek a gyengébbekkel és elesettekkel” – fogalmazták meg a gárda küldetését. 2016. január 24. 

– Csíkkozmás után Madéfalván is el kell távolítani a magyar Községháza feliratot a helyi polgármesteri hivatalról, miután a marosvásárhelyi táblabíróság jogerősen a felirat levételét követelő felperes javára döntött. Mindkét község, valamint további öt székelyföldi település esetében a magyarellenességéről elhíresült Dan Tanasă az általa létrehozott Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) nevében indított közigazgatási pert a Községháza, illetve Hargita megye székhelyén a Városháza felirat eltávolíttatása érdekében. A Hargita, illetve a Kovászna megyei törvényszéken összesen 18 olyan per van folyamatban, amelynek az ADEC a felperese. 2016. január 22. 

– Eltávolították a Kolozs megyei Gyalu határában a kolozsvári többnyelvűséget számon kérő óriásplakátot, amit Landman Gábor holland állampolgárságú erdélyi üzletember állítatott. A nyelvjogi aktivista a hirdetőtáblán kérte számon a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblákat Emil Boc polgármesteren. Az óriásplakát angol nyelven üzent a polgármesternek: „Mr. Boc, a cégemnek Schengenre, nem pedig sovinizmusra van szüksége!” (Mr. Boc! My company needs Schengen, not chauvinism!) 2016. január 27. 

– Az aggasztó demográfiai mutatókkal is alátámasztott diáklétszám-csökkenés ellenére sem szándékozik újjáalakítani a magyar tagozatot a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem. A rektori tisztségért harcba szálló professzorok inkább az angol, francia, olasz és spanyol nyelvű oktatás beindítását tervezik. A magát a régiót legjobban lefedő felsőoktatási intézményeként meghatározó egyetemen a közeljövőben szó sem lehet a magyar nyelvű oktatás viszszavezetéséről. A Marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolát az 1961-beli alapítók szándéka szerint magyar és román tagozattal kell működtetni. Idővel a Ceauşescu-rendszer felszámolta a marosvásárhelyi pedagógusképzést. 2016. január 29. 

– Házkutatást tartott az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Székelyudvarhelyen a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján (MÜTF) és a gyergyószentmiklósi televízió (Gyergyó Tv) szerkesztőségében. A DNA közleménye szerint a 2008 és 2012 között elkövetett korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt vizsgálódtak hat Hargita megyei és bukaresti helyszínen, Fóri Endre, a MÜTF Egyesület ügyvédje azonban úgy tudja, az ügyészek hétfői akciója Mezei János, a tisztségéből felfüggesztett gyergyószentmiklósi polgármester ügyével kapcsolatos. Amit ismeretes, a MÜTF legfőbb céljának tekinti az erdélyi magyar fiatalok otthon maradását szorgalmazni úgy, hogy szülőhelyükhöz közeli tanulási lehetőséget biztosít számukra. Ezzel egy időben a DNA a Gyergyó Tv székhelyén is házkutatást tartott, ahol szintén a gyergyószentmiklósi önkormányzattal korábban megkötött szerződéseket nézték át. 2016. február 2. 

– A kormányváltás után sem módosult a román külügyminisztérium elutasító álláspontja a Magyarország által Nagyváradon és Marosvásárhelyen megnyitni szándékozott konzuli irodák ügyében. „Ami Magyarország azon kérését illeti, miszerint két konzuli irodát nyitna Romániában, Nagyváradon, illetve Marosvásárhelyen, a román fél válaszát már 2014-ben közöltük” – nyilatkozta a külügyminiszter. A budapesti Külügyminisztérium 2014 júliusában jelentette be, hogy Románia érdemi magyarázat nélkül elutasította Magyarország több mint egy éve benyújtott igényét, miszerint Nagyváradon és Marosvásárhelyen konzuli irodát nyisson. 2016. február 3. 

– Románia parlamentje a mai napig nem fogadta el azt a kisebbségi törvényt, amelyet 2005-ben az európai uniós csatlakozásért minden megígérő akkori kormány alkotott és elfogadásra beterjesztett. A tapasztalatok azt mutatják, hogy Románia EU-tagállammá válása után visszafejlődés indult el a többség–kisebbség viszonyrendszerben – mutatott rá Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő az uniós törvényhozás strasbourgi plenáris ülésén. 2016. február 4. 

– Mintegy harminc rendőr tartott házkutatást annál a szovátai férfinál, akit 2015-ben azért ítéltek el, mert a saját birtokán Wass Albert szobrát állította fel. Bár a fellebbviteli tárgyalása még csak márciusban lesz, most újra az otthonában törtek rá, és a legutóbbi alkalomhoz képest most nem Wass Albert szobrát és könyveit foglalták le tőle, hanem még hihetetlenebb „biMonitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 28 zonyítékokat”. Nem ez az első az elmúlt években fokozódó magyarellenesség jelei közül. A parancsot a segesvári ügyészség adta ki, a polgárt be is idézték a marosvásárhelyi rendőrségre annak ellenére, hogy az első bűnvádi eljárás még tart a marosvásárhelyi táblabíróságon. 2016. február 3 

– Nemet mondott a Székelyföld idegenforgalmi népszerűsítésére a Marosvásárhelyi Ítélőtábla, elutasítva a Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség hivatalos bejegyezésére vonatkozó fellebbezést. Ezzel jogerőre emelkedett a Hargita megyei törvényszék korábbi hasonló döntése, amely arra hivatkozott, hogy a Székelyföld hivatalosan nem létezik. A Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség létrehozását 14 Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai és vidékfejlesztési egyesület kezdeményezte tavaly októberben azzal a céllal, hogy székelyföldi turisztikai célpontokat népszerűsítsen itthon és külföldön. A szövetséget a Hargita Megyei Törvényszéken szerették volna hivatalosan is bejegyeztetni az egyesületek képviselői, ezt azonban tavaly decemberben elutasították. A fellebbezést az ítélőtábla február 4-én alaptalannak nyilvánította. 2016. február 9. 

– Öt autonómiahatározatot támadott meg tavaly a közigazgatási bíróságon a Kovászna megyei prefektúra, az ezek közül lezárt három ügyben az ítészek a kormányhivatalnak adtak igazat, két esetben pedig még folyamatban van a tárgyalás. A kormányhivatal egyébként minden esetben arra szólította fel a helyi önkormányzatokat, hogy vonják vissza a Székely Nemzeti Tanács által javasolt autonómiahatározatokat. A háromszéki önkormányzatok és polgármesterek tavaly összesen 21 ezer határozatot és rendeletet fogadtak el, ezek közül a prefektúra 124-et talált törvénytelennek. 2016. február 15. 

– Házkutatást tartott a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalban és Antal Árpád polgármester lakásán egy olyan ügy kapcsán, amelyről korábban a finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is állásfoglalást tett közzé, mindent szabályszerűnek találva. 2016. február 17. 

[Forrás: Transylvanian Monitor]
Címkék: magyarellenes
Impresszum