Az EMNT által fenntartott Transylvanian Monitor összeszedte és kiadta a Romániában történt magyarellenes megnyilvánulásokat. Összesen 309 esetet rögzítettek.



– Megaláztak a kolozsvári gyermekkórházban egy olaszteleki tizenhat éves lányt a családjával együtt, amiért a kiskorú nem tudott jól románul. Az ODFIE 19. versmondóés népdaléneklő versenyének győztese a jelzőlámpa zöld fényénél haladt át az úttesten, amikor elütötte egy autóbusz. A balesetet követően a lányt a gyermekkórház sürgősségi részlegére szállították. Itt a sérülttel többször is embertelenül viselkedett mind a kórházi személyzet, mind a kezelőorvos. Ioan Dobrescu sebész azt tette szóvá, hogy a lány, annak ellenére, hogy Romániában él, nem beszéli az ország nyelvét. 2016. február 17. 

– Hallgatólagosan elfogadta a román képviselőház a kisebbségi nyelvek közigazgatási használatát betiltó törvényjavaslatot, miután a házszabályban megszabott határidőn belül a tervezetet nem tűzték napirendre. A magyarellenességéről elhíresült Bogdan Diaconu képviselő törvénytervezete megtiltaná a romániai közintézményeknek, állami hatóságoknak és önkormányzatoknak, hogy a román nyelven kívül bármilyen más nyelven kommunikáljanak, szóban vagy írásban. A törvényjavaslat elfogadása esetén „közérdekű feliratot” csak románul lehetne feltüntetni Romániába, holott a 2001ben elfogadott közigazgatási törvény a közintézményeket kétnyelvű feliratozásra kötelezi azokon a településeken, ahol valamely kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot. 2016. február 17. 

– Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség Bukarestből érkezett ügyészei házkutatást tartottak Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád András lakásán, majd a városházán, s ezt követően az elöljárót rendőri felvezetéssel és csendőri kísérettel kihallgatásra a fővárosba szállították. Bizonyosan ebben az esetben is arról az erdélyi magyarság ellen titkosszolgálati módszerekkel indított hadjáratról és megfélemlítési kampányról van szó, melynek Gyergyószentmiklós és Csíkszereda után Sepsiszentgyörgy lett a következő állomása, melynek folyamán főleg az autonómiát követelő székelységet, valamint annak vezetőit akarják megfélemlíteni, illetve elhallgattatni. 2016. február 18. 

– Pert vesztett alapfokon a korondi önkormányzat a magyarellenes feljelentéseiről ismert Dan Tanasăval, illetve az elnökletével működő Méltóságért Európában Polgári Egyesülettel szemben. A múlt héten hozott törvényszéki ítélet értelmében a hivatalnak el kell távolítania a magyarul feltüntetett községháza feliratot. Az épületet 2010-ben vette használatba az önkormányzat, a kifogásolt – Páll Domokos helyi keramikus által tervezett és kivitelezett – felirat pedig 2011ben került fel rá. 2016. február 23. 

– Törvénymódosítással tiltaná be a székely himnuszt és a székely zászló kitűzését a sportrendezvényeken képviselők egy csoportja. A Sepsi Sic sepsiszentgyörgyi kosárlabdacsapat menedzsere a jogszabályt alkalmazhatatlannak tartja. Ötvennyolc parlamenti képviselő látta el kézjegyével azt a törvénymódosító javaslatot, amely szerint az összes hazai sportrendezvényt, a napi tévéadásokat, valamint Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 29 az iskolai tanórákat kötelező módon a román himnusz lejátszásával vagy eléneklésével kell elkezdeni. A módosítás ugyanakkor kitiltaná a sportrendezvényekről az úgynevezett „regionális himnuszokat és zászlókat”, így a székely himnuszt és a székely zászlót is. 2016. február 24. 

– A csíkszeredai és más Hargita megyei vasútállomásokon a hangosbemondó továbbra sem tájékoztatja a román mellett magyar nyelven is az utasokat a szükséges tudnivalókról. 2016. március 2. 

– Klaus Iohannis, Románia köztársasági elnöke 2016. március 3-i hatállyal visszavonta Tőkés László „Románia Csillaga” kitüntetését, amelyet a temesvári népfölkelés 20. évfordulóján kapott a romániai rendszerváltásban szerzett érdemeiért. A határozat indoklásában az államfő egy 2013. július 27-én, Tusnádfürdőn lezajlott fórumon a közönség soraiból érkezett kérdésre tett nyilatkozatra hivatkozik, melyben Tőkés László azt javasolta, hogy miként Ausztria az olaszországi Dél-Tirolban élő németek esetében, Magyarország is gyakoroljon „védhatalmi státust” az Erdélyben élő magyar történelmi közösség jogainak biztosítása érdekében. 2016. március 3. 

– A kolozsvári „táblaháború” újabb fejleményeként a Kolozsvári Törvényszék elutasította a Minority Rights egyesület azon kérését, hogy kötelezze a polgármestert: tegye ki a kétnyelvű helységnévtáblákat a város bejárataihoz. A polgármester az elutasítást egyébként azzal indokolja, hogy a magyarok a lakosság kevesebb mint 20%-át teszik ki a városban, s a 2001/1206-os Kormányhatározat ebben esetben nem teszi kötelezővé teszi. Ám a kormányhatározat melléklete tételesen felsorolja az összes olyan települést, amelyben valamely nemzeti kisebbség 20% felett volt 2001-ben, s rögzíti azt is, hogy mi a neve az adott településnek ama kisebbség nyelvén. Ebben a mellékletben pedig ott szerepel Kolozsvár is. A kormányhatározat azt is előírja, hogy az érintett települések polgármesterei ki kell helyezzék a kétnyelvű feliratokat maximum 90 nappal a határozat érvénybe lépése után. A határidő 2002 márciusában járt le, addig kellett volna az akkori polgármester kihelyezze a város bejárataihoz a kétnyelvű táblákat, 14 éve van tehát hivatali mulasztásban Kolozsvár mindenkori polgármestere. 2016. március 3. 

– Marosvásárhely polgármestere fellebbezett a bírósági ítélet ellen, mely őt a székely szabadság napja rendezvényeinek tudomásul vételére kötelezte „Az előzetes bejelentésnek megfelelően megtartjuk a rendezvényünket” – jelentette ki Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Március 10-én várják a részvevőket a székely vértanúk postaréti emlékművéhez, ahol megemlékezést tartanak, majd menetoszlopban vonulnak a város főteréig, ahol a prefektus hivatala előtt tüntetnek, Székelyföld területi autonómiáját követelve. 2016. március 2. 

– Sepsiszentgyörgyön hetek óta egy csendőrségi terepjáró járőrözik. Ugyanakkor egy idő óta a rendőrség járművei is sűrűbben tűnnek fel, mint eddig, így ha valaki esti sétára indul, tekintete lépten-nyomon a karhatalmi szervek járműveibe botlik. Számtalanszor bebizonyosodott már, hogy Bukarest gyarmatként kezeli ezt a vidéket, őshonos lakóit pedig ellenségnek nézi. Így az sem véletlen, hogy a Székelyföldön a rendőrség, csendőrség és titkosszolgálatok állományának létszáma jóval magasabb az országos átlagénál. Az a tény pedig, hogy a fegyveres testületek itt szolgálatot teljesítő tagjai még veszélyességi pótlékot is kapnak, akárcsak afganisztáni küldetésük alatt, mindent elárul a magyarlakta régióban betöltött szerepükről, illetve a hatalom szándékáról. Minden jel arra mutat tehát, hogy az államhatalom kezd visszatérni a Ceauşescu-féle kommunista diktatúrának az erdélyi magyarság megfélemlítésére és megsemmisítésére irányuló gyakorlatához. 2016. március 3. 

– Ismét kitiltották Romániából Szávay Istvánt, a Jobbik alelnökét, aki ezzel március 8-án szembesült, amikor be szeretett volna lépni az országba az ártándi határátkelőnél. A magyar parlamenti képviselő közleménye szerint március 8-án este Erdélybe szeretett volna utazni, hogy részt vegyen a Székely Szabadság Napján, ezt megelőző és következő napokon pedig Kolozsváron, Székelyudvarhelyen és Szatmárnémetiben tartson sajtótájékoztatókat és lakossági fogadóórákat. „Közel félórás várakoztatás után az ártándi román határőr közölte: nem engedhet tovább, mert három évre kitiltottak az országból. Elmondásából az is kiderült, hogy az ellenem hozott döntés 2015. október 21. óta érvényes, tehát 2014 márciusa és 2015 márciusa közötti első kitiltásomhoz hasonlóan ismét csak a határon tudtam meg, hogy nem léphetek Erdély földjére” – nyilatkozta a legnagyobb ellenzéki magyar párt alelnöke a sajtónak. 2016. március 9. 

– Bűnvádi eljárást indított az ügyészség a Székely Szabadság Napján tartott marosvásárhelyi megemlékezés és tiltakozás egyik kovásznai részvevője ellen, mert zsebkés volt nála. Az érintett kovásznai személy elmondta: személyes használatra volt nála a bicska, és azért vette elő, hogy lefaragja egy, a csendőrség által kifogásolt hosszúságú zászlórúd hegyes végét. A csendőrség több tucat székely zászlót vivő személyt tartóztatott fel a bejelentett marosvásárhelyi tiltakozás területének bejáratánál. Egyeseknek a zászlórúd hosszát, másoknak a vastagságát, megint Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 30 másoknak pedig a hegyes végét kifogásolta. A megállított személyek csak rúd nélkül vihették be a zászlóikat a rendezvény területére. 2016. március 14. 

– Megtámadta a Hargita megyei törvényszéken Adrian Jean Andrei prefektus a Megyei Tanács tavaly decemberben elfogadott határozatát, amelynek értelmében a kék-arany székely zászlót a megye lobogójává választották. A kormánymegbízott szerint a megyei közgyűlés által elfogadott határozat alkotmányellenes és több jogszabályt is megsért, mivel a testület „nem vette figyelembe a megye teljes lakosságának az érdekeit”. Adrian Jean Andrei a Maros megyei táblabíróság 2012-ben hozott jogerős ítéletére hivatkozik, amely érvénytelenítette a Hargita Megyei Tanács 2009-ben már elfogadott, a székely zászlót a megye hivatalos lobogójává nyilvánító határozatát. 2016. március 17. 

– Tízezer lejre bírságolta a csendőrség Izsák Balázst a március 10-én Marosvásárhelyen szervezett Székely Szabadság Napján tartott felvonulásért. A jegyzőkönyv szerint Izsák tízezer lejes bírságot kell fizessen azért, mert aznap a több ezres tömegnek nem volt engedélye a városközpont felé vonulni. Izsák elmondta, hogy bíróságon fogja kérni a jegyzőkönyv érvénytelenítését, mivel mint az esemény szervezője minden előírást betartott. A román törvények szerint az állampolgári gyülekezés nem engedély-, hanem csak bejelentésköteles. 2016. március 16. 

– A csendőrség marosvásárhelyi mobil egysége a székely szabadság napja alkalmával rendezett marosvásárhelyi megemlékezés és tüntetés videofelvételeinek a tanulmányozása után 84 személyt bírságolt meg, összesen 70 800 lej (kb. 16 ezer euró) értékben. A közlemény szerint 50 személyt azért bírságoltak meg összesen 61 ezer lej értékben, mert be nem jelentett, be nem iktatott vagy tiltott tömegrendezvényt szerveztek. 34 személyt csendháborításért bírságoltak meg öszszesen 9800 lej értékben. 2016. március 17. 

– Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) 50 ezer lejre bírságolta a B1 televízió Radu Banciu szerkesztőjét magyargyűlölő kijelentései miatt. Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) csütörtöki ülésén kiderült: Radu Banciu, a csatorna egyik műsorvezetője nem színészkedik, valóban meggyőződése, hogy minden magyar a románok ellensége. A testület röviddel azelőtt hallgatta meg az újságírót, hogy a televízió 50 ezer lejes megbírságolásáról döntött. A B1 tévét Radu Banciu xenofób kijelentéseiért és etnikai gyűlölet szításáért büntették meg. Banciu a magyarokat az Iszlám Állam terrorszervezethez hasonlította, és olyan kijelentéseket tett, hogy minden magyar Románia ellensége, „velejéig szélsőséges, akárcsak a muzulmánok”, és „egy sem állíthatja közülük, hogy ez nincs a génjeibe kódolva”. 2016. március 18. 

– A március 15-i nemzeti ünnep reggelén elszomorító tényre ébredhetett Nagyszalonta lakossága: visszatértek a vészjósló ’90-es évek, amikor is a hajdúvárosban az erős nacionalizmus nem tűrte el a kétnyelvű feliratokat: ismét lemázolták a Nagyszalonta feliratot. Ismeretlen tettesek lefestették Nagyszalonta nagyváradi közúti bejáratánál a város magyar nevét, egyértelmű, hogy ez az akció egyben támadás a magyar közösség ellen. 2016. március 18. 

– Székelyföldi óvodák konyháin vizsgálódott a fogyasztóvédelmi hivatal. Büntetés járt, mert hiányzott a főzéshez használt egyes élelmiszerek neveinek román fordítása. A Mircea Diacon vezette hatóság ezúttal sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi óvodákban vizsgálódott. Egészen abszurd okok miatt büntette meg a hivatal az egyik óvodát: a magyar tannyelvű Vackor óvoda konyháján nem voltak lefordítva a főzéshez használt különböző élelmiszerek nevei. Nem ez az első eset, amikor a fogyasztóvédelem a román feliratok hiánya miatt büntet. A fogyasztóvédőnek tavaly már volt egy óvodák elleni ámokfutása, nem is beszélve székely termékek elleni, nagy visszhangot kiváltó kirohanásokról. 2016. március 21. 

– Kivonult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség frakciója a román parlament üléséről, tiltakozásul a második világháború előtt és idején tevékenykedő szélsőséges legionárius mozgalom képviselőinek nyilvános védelmezése ellen. A vita során Aurel Vainer, a zsidó kisebbség képviselője kifogást emelt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által javasolt Oana Stănciulescu tévés újságíró beválasztása ellen a köztévé igazgatótanácsába, mert amaz a műsoraiban legionárius költőket magasztalt. Cristina Anghel, a tavaly alakult új szabadelvű párt, az ALDE frakciójának szenátora azt bizonygatta, hogy a legionárius mozgalom képviselői nem háborús bűnösök, és nem szabad feledésre ítélni az általuk létrehozott kulturális értékeket. A román parlamentben egyébként tavaly a PNL kezdeményezésére fogadtak el egy olyan törvénymódosítást, amely a legionárius és vasgárdista szimbólumokra is kiterjesztette a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek és jelképek használatának, a háborús bűnösök dicsőítésének tilalmát. A jogszabály megállapítja, hogy a Codreanu-féle román legionárius mozgalom és paramilitáris szervezete, a Vasgárda is fasiszta jellegű szervezetnek minősül. 2016. március 22. Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 31 

– Börtönbüntetéssel sújtanák bukaresti törvényhozók Románia, valamint a román nemzet becsmérlését. Törvénytervezetükben a honatyák egyértelműen utalnak erdélyi magyarok megnyilvánulásaira. A jogszabálytervezet arra hivatkozva nyilvánítaná ismét büntetőjogi kategóriává az ország és a román nemzet becsmérlését, hogy a törvényalkotók szerint az utóbbi időben elszaporodtak az olyan esetek, amikor „más nemzetiségű polgárok” gyásznapnak nevezték december elsejét, vagy amikor román történelmi személyiségeket jelképesen felakasztottak. A hatvankét képviselő által előterjesztett javaslat értelmében hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtanák a Románia és a román nemzet becsmérlésének fogalmát kimerítő megnyilvánulást. 2016. március 24. 

– A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom marosvásárhelyi, udvarhelyi és kézdivásárhelyi illetőségű további hét tagját sújtotta 200 lejes büntetéssel a marosvásárhelyi csendőrség. Egy esetben 1000 lejes a sarc, mert egyik marosvásárhelyi tagjukat szervezőnek tekintik. Az indok ez esetben is ugyanaz, mint az előzőkben: csendzavarás a március 15-iki ünnepségen és felvonuláson. 2016. március 25. 

– Elutasította Tőkés László EP-képviselő erkölcsi kártérítésre vonatkozó keresetét a bukaresti törvényszék. Tőkés azért indított pert, mert egykori Securitate-tisztek lehazaárulózták és ügynöknek nevezték. Megalapozatlannak minősítette és elutasította nem jogerős ítéletében a bukaresti törvényszék Tőkés László erkölcsi kártérítési keresetét. Ezt az EP-képviselő másfél éve indította az 1989-es temesvári forradalmi szerepét elvitató, őt hazaárulónak és idegen kémnek nevező volt Securitate-tisztek ellen. Filip Teodorescu, a Securitate, vagyis az egykori kommunista titkosrendőrség kémelhárításának korábbi helyettes parancsnoka és Ioan Talpeș, a Külföldi Hírszerző Szolgálat volt igazgatója azt állították 2014 őszén egy tévéműsorban, hogy Tőkés 1989-ben a magyar titkosszolgálat ügynöke volt. 2016. március 28. 

– A Maros megyei törvényszék ítélete értelmében Péter Ferencnek, Szováta polgármesterének minden egyes napra bírságot kell fizetnie, amíg nem távolítja el a székely zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. A bírósági ítélet szerint a polgármesternek naponta 210 lejnyi (50 eurónyi) bírságot kell az államkasszába fizetnie, napi 200 lej késedelmi díjat pedig a prefektusi hivatalnak kell átutalnia. Az ítélet nem jogerős, a polgármester a hivatalos közlés utáni 15 napban fellebbezhet ellene. 2016. március 30. 

– Eltávolíttatná a Kovászna Megyei Tanács üléstermében kitűzött székely zászlót Sebastian Cucu prefektus, mivel szerinte törvénytelen módon volt elhelyezve. Kovászna Megye Tanácsa szerdai ülésén elfogadta Kulcsár-Terza József adományát, melyet a múlt havi ülésen adott át. Akkor a polgári politikus a székely zászlóval vonult be az ülésterembe, és az elnök jóváhagyása után kitűzte azt Európai Unió, Románia és Kovászna megye zászlaja mellé. Az adományt egyöntetű szavazattal határozatban fogadta el a közgyűlés. 2016. április 1. 

– Kilencvenezer lejre bírságolták a székelyföldi Csíkmadaras község polgármesterét, amiért nem távolította el az önkormányzati épület homlokzatáról a címeres magyar lobogót. A székely elöljárót már többször megbüntették, most a bírság mellett bűnvádi eljárással is sújtanák a polgármestert. A csíkmadarasi elöljáró azt mondta, hitet és erőt ad neki az, hogy látja, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós vagy Sepsiszentgyörgy városvezetői is kitartanak. A falubeliek is támogatják őt, de ők is úgy érzik, hogy az erdélyi magyar politikai vezetők nem állnak ki hangsúlyosan a bajba jutott önkormányzatok vezetői mellett. A csíkmadarasi polgármester után most Hargita megye tanácsát büntetnék meg, amennyiben a székely kékarany lobogót nem veszik le a megyei tanács épületéről. Maros megyében Szováta polgármesterének is pénzbírságot kell fizetnie, amiért a városházán lobogott a székely zászló. 2016. április 4. 

– A román igazságügyi minisztérium álláspontja szerint nem szerepelhetnek tolmácsok az igazságszolgáltatási intézmények személyi állományában. A minisztérium közölte: „az ország hatályban lévő törvényeinek, valamint a Romániára is kötelező érvényű nemzetközi rendelkezéseknek is ellentmond, hogy bármely igazságszolgáltatási intézmény személyzeti struktúráiban tolmácsok és fordítók szerepeljenek, akik polgárvagy büntetőjogi perben fordítói, illetve tolmácsi szolgáltatást biztosítanak”. A minisztérium álláspontja szerint amennyiben a tolmácsok a bíróságok alkalmazottai lennének, a peres feleknek – főként a lakosságnak – kételyeik lennének a tárgyalóteremben tanúsított pártatlanságukkal kapcsolatban. 2016. április 7. 

– Hallgatólagosan – azaz szavazás nélkül, a vitára és elfogadásra előírt határidő lejártával, automatikusan – fogadta el a szenátus azt a törvénymódosítási javaslatot, amely bűncselekménnyé minősíti a román nemzeti szimbólumokkal szembeni tiszteletlenséget. A törvénytervezet szerint azért a tettért, amely nyilvánosan tiszteletlenséget fejez ki Románia nemzeti szimbólumaimmal szemben, egytől három évig terjedő börtönbüntetést lehetne kiszabni. Ha valaki nyilvánosan Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 32 tiszteletlen azokkal a jelképekkel szemben, amelyeket a hatóságok használnak, az fél évtől két évig terjedő börtönnel lenne büntethető. Egy másik tervezet, amelyet márciusban nyújtott be a parlamentben a PSD, az UNPR, az ALDE és a PNL 61 képviselője, Románia és a román nemzet becsmérlését tiltja. A tervezet értelmében a nyilvánosan elkövetett „nemzetgyalázást” 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák. A kezdeményezők szerint „etnikai tisztogatás zajlik az ország szívében – vagyis a Székelyföldön – a románok ellen”. 2016. április 19. 

– A legfelsőbb bíróság megalapozatlannak tartotta és elutasította a Romániai Magyar Orvosés Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), a Marosvásárhelyi Magyar Diákszervezet, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fellebbezését az elsőfokú ítélet ellen, mely szerint a magyar tagozaton tanuló orvostanhallgatóknak a betegekkel románul kell kommunikálniuk. „A legfelsőbb bíróság felháborító politikai döntést hozott, melynek semmi köze nincsen az igazságszolgáltatáshoz” – jelentette Kincses Előd ügyvéd, aki szerint a bírák arra sem tettek kísérletet, hogy megértsék a jogi helyzetet, különösebb mérlegelés nélkül ítélkeztek. Ezzel szemben a MOGYE rektorának, Leonard Azamfireinek örömöt jelent az ítélet. A rektor kijelentette: a legfelsőbb bíróság ítélete az elmúlt négy évben indított perek egész sorát zárja le a (magyar oktatás visszaszorításában és felszámolásában érdekelt) intézmény számára. 2016. április 19. 

– A restitúciós bizottság újra elbírálja az Erdélyi Református Egyházkerületnek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatására vonatkozó kérését. Veress Emőd jogász, az egyház jogi képviselője elmondta: a bizottság azt állapította meg, hogy a korábbi büntetőper nem rendezte az épület tulajdonjogát. 2016. április 21. 

– Újabb bírságokat rótt ki a marosvásárhelyi csendőrség a székely szabadság napján felvonulókra: többek között a sepsiszentgyörgyi Bedő Zoltán közíró és több kézdivásárhelyi személy a rendezvény után több mint egy hónappal kapta meg a csendháborításért kiállított jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv szerint Bedő március 10-én egy „engedélyezetlen felvonulás részvevőjeként megzavarta a marosvásárhelyi Rózsák terén a lakók nyugalmát”, ezért bírságolják meg 200 lejre. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács, illetve az SZNT nevében eljáró Siculitas Egyesület elnöke szerint a hatóság hivatali hatalommal való visszaélést követett el, amikor nem a szervező egyesületet, hanem ötven személyt büntetett meg szervezőként. Izsák Balázs okirat-hamisításnak tartja, hogy a csendőrség olyan személyeket is megbírságolt, akik bizonyíthatóan nem voltak jelen a marosvásárhelyi megmozduláson. 2016. április 22. 

– Két pert is megnyert első fokon a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) a csíkszeredai polgármesteri hivatal és a helyi képviselő-testület ellen. A döntés értelmében a panaszos által kifogásolt Városháza feliratot, a székelyés városzászlót le kell venni a városháza homlokzatáról. A Hargita megyei törvényszék csütörtökön hirdetett ítéletet abban a két perben, amelyeket a Dan Tanasă vezette ADEC indított tavaly novemberben, illetve decemberben a polgármesteri hivatal és a helyi tanács ellen, törvénytelennek tartva a polgármesteri hivatal épületére kihelyezett Városháza feliratot, illetve a kitűzött városés székely zászlót is. A törvényszék határozata szerint a zászlókat és a feliratot el kell távolítani. 2016. április 25. 

– A nagybaconi (Kovászna megye) önkormányzatnak le kellett takarnia a százéves Községháza feliratot a polgármesteri hivatal egykori épületének homlokzatán. A megye prefektusa többek között Kézdivásárhely, Barót, Gidófalva, Málnás, Csernáton, Kézdialmás és Kézdiszentlélek polgármesterét is beperelte a feliratok miatt. Ugyanakkor a Kovászna Megyei Tanács ellen is panaszt emelt, mert az intézmény székházán is ott áll a Megyeháza felirat. 2016. április 27. 

[Forrás: Transylvanian Monitor]
Címkék: magyarellenes
Impresszum