Az EMNT által fenntartott Transylvanian Monitor összeszedte és kiadta a Romániában történt magyarellenes megnyilvánulásokat. Összesen 309 esetet rögzítettek.



– Reklámzászlónak tekintette a nagyváradi bíróság alapfokon kimondott ítéletében a Tőkés László európai parlamenti képviselő irodája erkélyére kitűzött Partium-zászlót. Az április 27-én született és az ítélőszék honlapján megjelent döntés értelmében a nagyváradi bíróság elutasította a felperes panaszát abban a perben, amit az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke indított annak érdekében, hogy tegyék semmissé az önkormányzatnak alárendelt városrendészet szabálysértési jegyzőkönyvét és az abban foglalt szankciót. Tőkés László 2015. december 11-én tűzte ki nagyváradi parlamenti irodája homlokzatára a partiumi zászlót. A helyi rendőrség – reklámzászlónak tekintve a közösségi-regionális jelképet – figyelmeztetésben részesítette, és a lobogó eltávolítására szólította fel a képviselőt. Az Ilie Bolojan polgármester által is aláírt szabálysértési jegyzőkönyv szerint amennyiben a politikus nem „semmisíti meg” az általa reklámzászlónak minősülő lobogót, súlyos pénzbüntetésnek néz elébe. Mint ismeretes, idén februárban jogerősen pert vesztett a székely zászlót reklámzászlónak tekintő, és emiatt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra tetemes pénzbírságot kirovó marosvásárhelyi városrendészet. A Maros megyei törvényszék ugyanis kimondta, hogy a székely zászló nem tekinthető reklámzászlónak, Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 33 kitűzése nem ütközik a reklámtörvénybe, így az EMNT megrovásban sem részesíthető a székely zászló kitűzése miatt. Ehhez képest korábban a Bihar megyei törvényszék ugyancsak jogerős ítéletben minősítette reklámnak a Tőkés László irodájára kitűzött székely zászlót, és törvényesnek tartotta az EP-képviselő megrovását. 2016. április 27. 

– A Hargita megyei törvényszék április 27-én hozott határozata arra kötelezi Csíkszereda polgármesterét, hogy a Szabadság térre felállított „Székely Nemzeti Tanács zászlaját” távolítsa el. A Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) tavaly decemberben kérte a törvényszéktől, hogy kötelezze a polgármestert a zászló eltávolítására, mert azt szerintük törvénytelenül állították fel közterületen. A lobogót az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 2013-ban helyeztette ki a város központi terére. 2016. április 29. 

– Nem tartotta be a kolozsvári magyar közösségnek tett ígéretét Emil Boc kolozsvári polgármester: az elöljáró a törvény által előírt harmincnapos határidő lejárta után sem válaszolt a magyar civilek tárgyalást kezdeményező kérvényére – közölte a beadványt előterjesztő Muszáj-Musai civil aktivista csoport. A civilek több alkalommal is kérték a polgármestert, hogy egyeztessen velük a többnyelvű helységnévtáblákról, miután a bíróság alapfokon kimondta, hogy a város bejáratainál el lehet helyezni a többek között magyar feliratot is tartalmazó táblákat. Bár az elöljáró különböző rendezvényeken rendszeresen hangsúlyozni szokta Kolozsvár multikulturális jellegét, sikeresen megfellebbezte a magyar közösségnek kedvező bírósági ítéletet. 2016. május 3. 

– Tavaly is több ízben próbálták korlátozni a magyar közösség szólásszabadságát a román hatóságok, és időnként sikerrel is jártak – állapította meg az ActiveWatch. A bukaresti civil szervezet a sajtószabadság világnapján tette közzé a romániai sajtószabadságról készült legfrissebb jelentését. A dokumentumban, a magyar közösségnek szentelt ötoldalas fejezetében felidézik, hogy a Székelyföldnek autonómiát követelő tüntetőket, a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztőit és a magyar közösségi jelképek kitűzőit is bírságokkal sújtották, a magyar nyelvhasználatot korlátozó törvénytervezetek kerültek a parlament elé, Klaus Iohannis államfő pedig olyan kijelentéséért fosztotta meg Tőkés László EP-képviselőt állami érdemrendjétől, amely a véleményszabadság keretei közé illeszkedik. A jelentés magyar közösséggel foglalkozó fejezete arra is kitér, hogy a kolozsvári városvezetőség egy Autonómiát Erdélynek feliratú hirdetőtáblát tiltott be, Nagyváradon pedig a székely zászló magántulajdonú épületekre történt kitűzését is törvénytelennek nyilvánították. Az ActiveWatch szerint ezen esetek közös jellemzője, hogy a román hatóságok az – országot egységes és oszthatatlan nemzetállamként meghatározó – alkotmányra hivatkozva próbálják a magyar közösséget megfélemlíteni, szólásszabadságát korlátozni. A román médiafigyelő szervezet szerint a magyar közösség nyelvi jogokra és területi autonómiára irányuló politikai célkitűzéseit az államapparátus és a sajtó egy része is megbélyegzi, és ezzel megakadályozza, hogy azokról közvita bontakozzon ki. 2016. május 4. 

– Felfüggesztette az Igazi Csíki Sör gyártójának magyar nyelvű reklámtevékenységét a román Fogyasztóvédelmi Hivatal. Hajdu Gábor, a terméket gyártó cég jogi képviselője elmondta, hogy egy Kovászna megyei feljelentés alapján vizsgálta meg reklámjaikat a Fogyasztóvédelmi Hivatal Hargita megyei központja. Megjegyezte, a kifogásokat elsősorban a „Noé bárkája” nyereményjátékukkal kapcsolatban fogalmazták meg, de a cég egyéb reklámanyagait is vizsgálták. „Azt kifogásolták, hogy a cég csak magyar nyelven reklámoz” – magyarázta a jogász. 2016. május 5. 

– Diszkriminatívnak, alkotmányés törvényellenesnek tartja az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke, Asztalos Csaba, valamint az oktatási minisztérium RMDSZ-es államtitkára, Király András, hogy Marosvásárhelyen egyes iskolavezetők nem tették lehetővé a magyar pedagógusok és diákok számára, hogy otthon ünnepeljék pünkösd másodnapját. A törvény előírja, ha egy cégnél, intézménynél román és magyar alkalmazottak egyaránt dolgoznak, a magyarok – ez évben – május 16-án, a románok pedig az ortodox pünkösd másodnapján legyenek szabadok. 2016. május 19. 

– Öt és fél, illetve négy és fél hónappal a letartóztatásukat követően vádat emeltek Beke István és Szőcs Zoltán, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai ellen a kézdivásárhelyi terrorváddal összefüggésben. Az ügyészség Szervezett Bűnözésés Terrorellenes Ügyosztálya (DIICOT) bejelentése szerint a HVIM kézdivásárhelyi elnökét közösség elleni merénylet kísérlete és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértése, míg a mozgalom erdélyi vezetőjét közösség elleni merényletre való felbujtás miatt állítják bíróság elé. A DIICOT közleménye szerint „a szélsőséges-nacionalista Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom idegen, valamint kettős állampolgársággal rendelkező tagjai 2014 óta fejtenek ki Erdélyben revizionista-szeparatista tevékenységet”. Ennek keretében fizikai adottságaik fejlesztésére törekedtek, és olyan erőszakos cselekedetekre készültek, amelyek révén megvalósíthatják autonomista céljaikat, valamint Nagy-Magyarország visszaállítását. 2016. május 20. Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 34 

– A marosvásárhelyi városvezetés alig két-három hét után visszarománosította a székely parasztvezérről, Dózsa Györgyről elnevezett utcát, és a házak falaira visszakerült a Gheorghe Doja elnevezés. Április végén a főtér alsó sarkától a város kolozsvári kijáratáig tartó több kilométeres szakaszon a „Strada Dózsa György utca” feliratú új tábla jelent meg. Ezzel az önkormányzat lényegében történelmi igazságot szolgáltatott: több évtized után újból helyesen írta ki az 1514-es parasztháború vezéralakjának a nevét. A román nacionalista szervezetek és a helyi rendőrség tiltakozása nyomán május közepétől a városháza visszatért a magyarellenes Ceauşescu-rezsim nyolcvanas éveitől alkalmazott elnevezéshez. A legújabb táblákon a székely parasztvezér neve ismét románosan van feltüntetve. A polgármesteri hivatal kompromisszumra törekedett: meghagyta a nemrég kihelyezett táblákat is, de föléjük biggyesztette az újat. Hasonló eljárásban részesült a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére, Kinizsi Pál is. Jelenleg kétféle tábla díszeleg a róla elnevezett utcában: Strada Pavel Chinezu utca és Strada Kinizsi Pál utca felirattal. Mátyás király sem tarthatta meg magyar nevét, Matei Corvin személyében kapott „ikertestvért”. Varga Katalin esetében a táblaszerelők előrelátók voltak: egyenesen Varga Ecaterinának nevezték el a 19. századi erdélyi bányászmozgalom vezetőjét. 2016. május 24. 

– Miután a bukaresti restitúciós bizottság kedden szavazattöbbséggel elutasította a református egyház visszaszolgáltatási kérelmét, állami tulajdonban marad a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, hogy számítottak a bizottság kedvezőtlen döntésére. „Nem a mai Romániában élnénk, ha a restitúciós bizottság másként mert volna dönteni, elismerve a református egyház tulajdonjogát.” A restitúciós bizottságban azért került ismét terítékre a Mikó-ügy, mert a kollégium korábbi visszaszolgáltatását a ploieşti táblabíróság 2014-ben szabálytalannak minősítette, és felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a restitúciós bizottság volt tagjait, megsemmisítetve a református egyház tulajdonjogát. A ploieşti táblabíróság Markó Attila RMDSZ-es képviselőt, Marosán Tamást, a református egyház jogtanácsosát és Silviu Climet, az igazságügyi minisztérium volt jogi tanácsadóját három-három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a visszaszolgáltatásról 2002-ben hozott döntés miatt. 2016. június 1. 

– Bekísérte a rendőrség a Néppárt csíkszeredai polgármesterjelöltjét a székely zászló felvonása miatt. Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszeredai polgármesterjelöltje ismételten felvonta Csíkszereda főterén a székely lobogót. A felvonást követően megjelentek a román csendőrség és rendőrség tagjai, és felszólították a jelöltet, hogy vonja be a zászlót, mivel bűncselekményt követ el. Tőke nem tett eleget a felszólításnak, ezért a rendőrség egyik tagja eltávolította a zászlót. Ezt követően Tőke Ervint igazoltatták, majd bekísérték a rendőrségre, hogy írjon nyilatkozatot. 2016. június 3. 

– A Kovászna megyei törvényszék 2015 októberében helyt adott a magyarellenes Dan Tanasă keresetének, kimondva, hogy el kell távolítani a kézdivásárhelyi egykori katonanevelde előtt felvont két székely zászlót. A brassói ítélőtábla 2016. május 26-án elutasította a kézdivásárhelyi polgármester fellebbezését, így jogerőre emelte a bevonásról szóló korábbi ítéletet. A brassói ítélőtábla döntése szerint el kell távolítania a kézdivásárhelyi egykori katonanevelde előtti téren még 2014-ben felvont két székely zászlót. Ezeket még 2014-ben Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes és Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul jelenlétében vonták fel ünnepélyes keretek között. 2016. június 6. 

– El kell távolítani a Községháza feliratot a csíkdánfalvi polgármesteri hivatalnak otthont adó épületről – erről döntött első fokon a Hargita Megyei Törvényszék. A Hargita Megyei Törvényszéken a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) fedőnevű magyarellenes szervezet indított pert a felirat eltávolításáért, az elsőfokú ítéletet nemrég hozta meg a Hargita Megyei Törvényszék, amely elutasította a dánfalvi polgármester és a helyi önkormányzati képviselő-testület által benyújtott, a felperes eljáráshoz fűződő érdeke és személyes érintettségének hiányára vonatkozó kifogásokat is. Egyúttal elfogadta az ADEC kérését, és kötelezte a polgármestert és a hivatalt a Községháza felirat eltávolítására az épület homlokzatáról. A csíkdánfalvi községháza több mint száz éve, 1912-ben épült, a helybeli Antal Vidor műépítész tervei alapján. Nincs műemlékké nyilvánítva, de a polgármester szerint szeretnék ezt megtenni. A homlokzaton látható Községháza feliratot az épület 2006-os felújításakor és a tornyok helyreállításakor helyezték vissza eredeti helyére. Többfunkciós épületről van szó, mert van egy vendégház része is, a polgármesteri hivatalt ugyanakkor a törvénynek megfelelően feliratozták, a Községháza az egész ingatlan nevét jelenti. „Nem fogjuk hagyni ezt, az épületet nem a román állam, hanem a közbirtokosság építtette annak idején” – érvelt az polgármester, hozzátéve, szerinte akkor lehet kedvező döntést várni, ha a per nemzetközi fórumokra is eljut. 2016. június 8. 

– Jogerős bírósági végzés nyomán több olyan közúti jelzőtáblát cserélnek le Csíkszeredában, amelyeken elöl szerepelt a magyar és csak utána a román nyelvű felirat. Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 35 Ezek miatt korábban a prefektusi hivatal perelt, és nyert, idén pedig a Dan Tanasă vezette „egyesület” is pert indított a város ellen. A prefektúra 2012-ben szólította fel a polgármestert és a helyi önkormányzatot a táblák eltávolítására. Ez nem történt meg, a pert követően a Hargita megyei törvényszék 2013 júliusában döntött arról, hogy ez a fajta kétnyelvűség nem megengedett, és a táblák nem maradhatnak az útkereszteződésekben. 2016. június 15. 

– Tizenegyezer lejes bírságot róttak Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszéki elnökére, amiért június 3-án felvonta egy Csíkszereda főterén felállított zászlórúdra a székely zászlót. Az EMNP csíkszeredai önkormányzati képviselői 2013 februárjában vontak fel nagyméretű székely zászlót Hargita megye székhelyének főterén. Fontos megjegyezni, hogy sem felszólalás, sem éneklés, sem semmi hasonló nem volt, tehát érthetetlen és indokolatlan a csendőrség fellépése. 2016. június 20. 

– Marosvásárhelyen még mindig nincsenek kihelyezve a műemlék épületekre a nemzetközi szabványoknak megfelelő többnyelvű tájékoztató táblácskák – hívta fel a figyelmet a hiányosságra Kovács István Dávid, a Demokratikus Marosvásárhelyért elnevezésű civil szervezet vezetője. A város sajátos történelmi jellegének megőrzéséért küzdő szervezet több alkalommal is jelezte, hogy törvény szabályozza a műemlék épületek megjelölését, nemzetközileg elfogadott tájékoztató táblák kihelyezését azokra, ám Marosvásárhelyen ezen a téren is mulasztások tapasztalhatók. 2016. június 24. 

– A kézdiszentléleki Szent István-szobor mellé felvont két székely zászló azonnali eltávolítását követeli Dan Tanasă, a Méltósággal Európában Polgári Egyesület magyarellenes vezetője. Balogh Tibor kézdiszentléleki polgármester kijelentette, hogy egyelőre nem veszik le a székely zászlókat. Ha majd jogerős bírósági ítélet kötelez minket, kénytelenek leszünk eltávolítani a zászlókat” – tette hozzá. Az elöljáró kifejtette, magánvagy egyházi területen kitűzhetnék a kék-arany lobogókat, de úgy véli, a székely közösség szimbóluma jelenleg a méltó helyén, a község főterén van kitűzve. 2016. június 30. 

– Lekerült a csíkmadarasi községháza homlokzatáról a címeres piros-fehér-zöld zászló, amely miatt 90 ezer lejes bírságot kell kifizetnie a polgármesternek. A lobogó az épület hátsó részére került. Miután a prefektusi hivatal megbírságolta, a Hargita megyei törvényszék, illetve a marosvásárhelyi ítélőtábla két jogerős ítéletet is hozott, már arra kötelezve az elöljárót, hogy vegye le a községháza homlokzatáról a 2008ban kitűzött zászlót. Először 2014 júliusában született ilyen döntés, de mivel a lobogó a helyén maradt, az ítélet végrehajtása érdekében a prefektusi hivatal kezdeményezett újabb bírósági eljárást, ami idén márciusban hasonló eredménnyel végződött, tetézve a már említett pénzbírsággal. Csíkmadaras polgármestere minden esetben azzal érvelt a bíróság előtt, hogy a címeres piros-fehér-zöld zászló a magyar nemzetet jelképezi, és nem Magyarország hivatalos lobogója. 2016. július 1. 

– Több tucatnyi eljárást indított a Civil Elkötelezettség Mozgalom nevű szervezet a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és annak több alárendelt intézménye ellen az anyanyelvhasználati törvények hiányos alkalmazása vagy annak megtagadása miatt. Szigeti Enikő, a CEMO ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a romániai diszkriminációellenes tanácsnál támadták meg például a hivatal által meghirdetett több tucatnyi állást, amelyeknél követelményként kellett volna megszabni a magyar nyelvismeretet, de a hivatal ezt elmulasztotta. A marosvásárhelyi önkormányzat alárendeltségébe tartozó városrendészet személyzetpolitikája miatt is eljárást indítanak, ugyanis kevés a magyarul tudó helyi rendőr, és az intézmény a feliratozásban sem tartja tiszteletben a kétnyelvűséget. Hozzátette: úgy döntöttek, hogy a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítése előtt, vagyis a már elindított romániai stratégiai perekkel párhuzamosan a strasbourgi emberjogi bíróságot is megkeresik a marosvásárhelyi utcanévtáblák ügyében. Szigeti Enikő szerint hat hónap múlva derül ki, hogy a strasbourgi bíróság befogadja-e a keresetüket, és elindulhat-e a rövidített eljárás. 2016. július 2.

 – A romániai bíróságok mind a 42 autonómiapárti határozatot érvénytelenítették, amelyeket a Hargita megyei települési önkormányzatok fogadtak el. Hargita megyében 42 település önkormányzata fogadta el azt a határozatot, amelyben kinyilvánították, hogy a Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, amely számára sarkalatos törvény szavatolná az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv lenne a magyar is. 2016. július 2. 

– A Marosvásárhelyi Ítélőtábla jogerős ítélete értelmében el kell távolítani a csíkszeredai városháza tanácsterméből a magyar és székely zászlót, illetve a város lobogóját. „A székely zászlónak egy olyan területi közigazgatási egység hivatalos jelképeként való megjelenítése, amelyben románok és más nemzetiségűek is élnek, nem vezethet oda, hogy egy sajátos közösség kizárólagos jelképe a helyi hatóság szimbólumává váljék” – áll a bírósági határozat indoklásában. 2016. július 11. Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 36 

– A marosvásárhelyi bíróság csak részben törölte el elsőfokú ítéletében azt a tízezer lejes bírságot, amelyet Izsák Balázsra, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökére rótt ki a csendőrség a székely szabadság napjává nyilvánított március 10-én, Marosvásárhelyen tartott felvonulás és tüntetés szervezéséért. A március 10-én tartott felvonulás ideje előtt csak az elsőfokú bírósági ítélet született meg, amely ellen a polgármester fellebbezett, de másodfokon is elvesztette a pert. A román csendőrség a felvonulás mintegy száz szervezőjét és részvevőjét bírságolta meg nem engedélyezett rendezvény szervezése, az ezen való részvétel és csendháborítás miatt. 2016. július 22. 

– Az oktatási minisztérium ellenőrző bizottsága a tavaly Marosvásárhelyen önállósult római katolikus gimnázium alapító okiratainak törvényességét vizsgálja. A feljelentő a román tannyelvű Unirea Főgimnázium – a két iskola egy épületben működik –, az ügy előzménye pedig, hogy az Unirea teremhasználati vitába keveredett a katolikus gimnáziummal. Annak ellenére, hogy a Római Katolikus Teológiai Líceum 2015-ös megalakulása teljesen törvényes dokumentumok alapján történt. A római katolikus egyháznak 2004-ben szolgáltatták vissza a kommunizmusban államosított épületet. A katolikus gimnázium a 2015-2016-os tanév elejétől költözhetett be az egyházi épületbe, miután az önkormányzat 2015 januárjában egy önálló római katolikus líceum megalapításáról hozott tanácsi határozatot. Az egyház azzal a feltétellel adta bérbe épületeit a városnak, hogy azokban jogilag önálló felekezeti iskolát is működtet. 2016. augusztus 3. 

– Nemcsak a kézdivásárhelyi egykori katonanevelde elől szerelték le múlt hét végén a székely zászlókat, hanem a Gábor Áron-szobor melletti zászlótartóról is eltűnt a kisméretű székely zászló. Miután végleges és visszavonhatatlan bírósági határozattal arra kötelezték Bokor Tibor polgármestert, hogy a Gábor Áron térről 2015. május 30-án vonja be a 2013. március 15-én kitűzött székely zászlókat, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai többször is felhúztak egy-egy székely zászlót, amelyeket legtöbb esetben zászlórúddal együtt szereltek fel. A múlt héten eltávolított zászló több mint egy éve volt a szobor mellett, és rúdjára nagyon sok piros-fehér-zöld szalag került, amelyek tegnap még a zászlótartón voltak. 2016. augusztus 9. 

– Őrizetbe vette a DIICOT a Sky News brit tévécsatorna riportjában múlt héten bemutatott állítólagos romániai fegyverkereskedőket, annak ellenére, hogy korábban elismerték, a Sky News riportere őket is átverte. Az ügyészség közleménye szerint a filmben szereplő, erdélyi magyar nemzetiségű férfiak bűnszervezetet hoztak létre, megszegték a fegyvertartásra vonatkozó szabályokat és valótlanságokat állítottak. A vádhatóság szerint a riportban bemutatott fegyvereket törvényesen tartották Romániában. Ezek többsége vadászfegyver volt; az egyetlen bemutatott harci fegyver pedig egy gyűjteményből származott. A brit tévécsatorna megrendezett jelenetekkel próbálta demonstrálni, hogy Románia a terrorizmus egyik hátországa. 2016. augusztus 12. 

– Elképesztően manipulatív anyaggal próbál magyarellenes hangulatot szítani a Román Televízió (TVR) az éppen zajló Kolozsvári Magyar Napok kapcsán. A Kolozsvári Magyar Napok szervezői közleményt adtak ki, amelyben sajnálatukat fejezik ki, hogy egy rockkoncerten elhangzott és vetített hangés képanyag üzenetét nem sikerült megérteniük a román tudósítóknak. „A dal szövege az említett történelmi személyiségek és káros ideológiájuk ellen irányul” – írják. A KMN szervezői elítélnek minden szélsőséges megnyilvánulást, és sérelmezik, hogy Nagy Feróék koncertjéről tendenciózus és elferdített beszámolók jelentek meg a román médiában. 2016. augusztus 18. 

– Kolozsváron és Brassóban is megjelentek az „Urăm rasa ungurească”, azaz „Gyűlöljük a magyar fajt!” feliratok. Tavaly már voltak falragaszok ugyanezzel a szöveggel. Romániában újból magyarellenes hangulatot szítanak egyesek a decemberi parlamenti választásokra készülve. 2016. augusztus 27. 

– Gyűlölködő, magyarellenes szervezet tartott rendezvényt szombaton egy szovátai kempingtáborban. Az esti órákban mintegy százötven hangoskodó gyűlt össze egy tábortűz körül, ahol gusztustalan magyarellenes énekek és versek hangzottak el. „Ki a magyarokkal az országból!”, „Vlad Ţepeş ha élne, karóba húzná a magyarokat”, és más, hasonló, nyomdafestéket sem tűrő rigmusok is elhangzottak. 2016. augusztus 31. 

– Átiratban továbbította a sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak a prefektúra több román civil szervezet javaslatát, hogy a belvárosi Szabadság tér egy részét nevezzék át Trikolór térnek. A javaslatot a képviselő-testület elutasította. Mint ismeretes, a Kovászna megyei prefektus különböző minisztériumi és titkosszolgálati engedélyek hiányára hivatkozva visszavonatta a Sárkánydomb kialakítására vonatkozó területrendezési tervet, ám valójában az a gond, hogy a román közösség attól tart, a térplasztika eltakarja a nacionálkommunista diktatúra idején felálMonitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 37 lított, az akkor még színmagyar városra oktrojált Mihai Viteazul szoborcsoportot. 2016. szeptember 5. 

– A székelyföldi önkormányzatok után ezúttal a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot vette célba a magyarellenes feljelentéseiről ismert Dan Tanasă, illetve az általa vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC). A „civil” szervezet felszólította a sepsiszentgyörgyi képviselő-testületet, hogy 30 napon belül távolítsák el az iskolaépület homlokzatáról a magyar feliratot, ellenkező esetben keresetet nyújtanak be a bíróságon. A székely megyékben évek óta valóságos hadjárat folyik a magyar megnevezések ellen. Három éve az akkori Kovászna és Hargita megyei prefektus több polgármestert beperelt, mert az önkormányzatoknak otthont adó ingatlanok homlokzatán nagy betűkkel csak magyarul szerepelt a község-, illetve a városháza felirat. Az elöljárók egymás után veszítették el a pereket, a prefektúrák pedig hatalmas pénzbírságokkal fenyegették meg őket. 2016. szeptember 14. 

– Tovább romlott a magyar nyelvhasználat helyzete a marosvásárhelyi tanintézetekben – mutatott rá a Civil Elkötelezettség Mozgalom. Kifejtették, hiába állapította meg a diszkriminációt az ezzel foglalkozó országos tanács, a vásárhelyi iskolák kétnyelvűsége terén csak ott javult a helyzet, ahol a szülők közbeléptek. A tanintézetek kommunikációja, oklevelei, faliújságjai, továbbá a magyar gyermekek, szülők írásbeli tájékoztatása is kizárólag románul zajlik, mint ahogy a folyosókon, közös területeken található feliratok között is hiába keresnénk a magyart, állapították meg a CEMO képviselői, akik jogi lépéseket is tettek emiatt. A magyar közösség nyelvi jogainak alkalmazását vizsgálva kiderült: szinte mindenhol hiányoznak a magyar feliratok, tájékoztatások, a legtöbb helyen az adminisztrációs személyzet sem beszél magyarul. 2016. szeptember 19. 

– Bár korábban szóbeli ígéretet kaptak a háromszéki idegenforgalmi szakemberek a Romániai Idegenforgalmi Hatóságtól (ANT) a Székelyföld mint idegenforgalmi desztináció létezésének elismeréséről, az intézmény levélben épp annak az ellenkezőjét közölte. A Hargita megyei törvényszék azzal az indokkal utasította el a régió idegenforgalmi népszerűsítése érdekében létrehozott civil szervezet bejegyzését, mert szerintük Székelyföld hivatalosan nem létezik, ennek megfelelően turisztikai úti célként sem lehet népszerűsíteni. A Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség létrehozását 14 Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai és vidékfejlesztési egyesület kezdeményezte. Ezt követően májusban megalakult a Székelyföld Turisztikai Klaszter, amely szintén a régió idegenforgalmának az összehangolásán dolgozik 2016. szeptember 21. 

– Végleges és jogerős határozatban erősítette meg a marosvásárhelyi ítélőtábla, hogy Csíkszeredában, a Szabadság téren nem loboghat a székely zászló. A per tárgyát képező lobogó korábban a Márton Áron-szoborcsoport helyén állt. Az ítélőtábla döntése nyomán most a Hargita megyei törvényszék április 27-én hozott határozata vált jogerőssé, amelyben arra kötelezi Csíkszereda polgármesterét, hogy a Szabadság térre felállított, „a Székely Nemzeti Tanács zászlaját” távolítsa el. Az elsőfokú ítélet ellen a csíkszeredai polgármesteri hivatal fellebbezett, most ezt utasították el. 2016. szeptember 22. 

– A Civil Elkötelezettség Mozgalom és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége panaszt nyújtott be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz a Maros Megyei Tanfelügyelőségnek az igazgatói és aligazgatói állások versenyvizsgáját szabályozó diszkriminatív határozata miatt. Az 2011/1-es oktatási törvény szerint azokban az iskolákban, ahol az oktatás kizárólag valamely kisebbség nyelvén történik, az igazgatónak, a vegyes tannyelvű iskolákban pedig „az egyik igazgatónak” kötelessége ismerni az adott kisebbség nyelvét. Az RMPSZ és a CEMO panaszlevelének célja, hogy a Maros Megyei Tanfelügyelőség határozatának diszkriminatív és törvénytelen jellege megszűnjön, továbbá azt szeretnénk elérni, hogy az újabb iskolaigazgatói álláspályázatról szóló határozathozatal során a tanfelügyelőség kötelező módon konzultáljon az RMPSZ szakembereivel, illetve a marosvásárhelyi és Maros megyei RMDSZ oktatásért felelős személyeivel. 2016. szeptember 28. 

– Sorra veszi célba a DNA a legnépszerűbb magyar önkormányzati vezetőket. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) elsők között a csíkszeredai városvezetést fejezte le. Ráduly Róbert polgármestert háromrendbeli hivatali visszaéléssel és öszszeférhetetlenséggel, Szőke Domokos alpolgármestert pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolják. Szőke alpolgármestert azzal gyanúsítják, hogy a pályázatértékelő bizottság elnökeként szabálytalanul ítélte oda a csíkszeredai Márton Áron és Segítő Mária középiskolák felújítására és korszerűsítésére vonatkozó, 18 millió lej értékű, a Regionális Operatív Programból finanszírozott szerződést. A DNA Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád ellen is vizsgálatot folytatott. A házkutatást követően az ügyészek kihallgatásra Bukarestbe vitték a városatyát. A vádhatóság szerint „bűne” az volt, hogy 12 millió eurós szerződést kötött az Európai Újjáépítési Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 38 Fejlesztési Bankkal városfejlesztésre, és az összeget nem rendeltetésszerűen használta fel. Gyergyószentmiklós polgármestere, Mezei János ellen olyan ügy miatt indult ügyészségi vizsgálat, amelyben Budapest V. kerületi önkormányzata is érintett. A DNA hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra való felbujtással vádolta az elöljárót, akit hosszú időre eltiltott hivatali gyakorlásától, és idén már nem is indult a választásokon. Horváth Anna kolozsvári alpolgármester is egyike azoknak a magyar önkormányzati vezetőknek a sorában, akiket a korrupcióellenes ügyészség meghurcolt, hoszszabb-rövidebb ideig ellehetetlenítetve a munkájukat. Szembetűnő, hogy közben a több százezer eurós károk okozásával és nagy összegű csúszópénzek elfogadásával gyanúsított erdélyi román polgármestereket (mint például Dorin Florea vagy George Scripcaru) egyetlen percig sem tiltottak el hivataluk gyakorlásától. 2016. október 13. 

– Súlyosan sérti a helyi autonómia elvét a képviselőházban a héten elfogadott törvény, amely a belügyi vagy a védelmi tárcának is beleszólási jogot ad a hivatalos ceremóniák megszervezésébe. Az új törvény értelmében minden olyan esemény hivatalos ceremóniának minősül, amelyet a megyei vagy a helyi önkormányzat szervez egy adott ünnep alkalmából. Hivatalos ceremónia lehet az is, amikor egy önkormányzat a nők napján, de akár gyermeknapon vagy március 15-én szervez eseményt. Ha az esemény koszorúzást is magában foglal, akkor azt csak úgy lehet kivitelezni, ha a szervező önkormányzat egyeztet a védelmi és a belügyminisztérium illetékes osztályaival. A jogszabály továbbá egy új központi szervezet, az Országos Protokoll Tanács létrehozását is kimondja, amely az államelnöki hivatal keretében működne, és nyilvántartást vezetne a megrendezendő hivatalos eseményekről. 2016. október 24. 

– „Kifelé a magyarokkal az országból!” rigmussal „büntették” a Nagyszebeni CSU szurkolói Török Rolandot, a Kolozsvári U-BT játékosát a férfi kosárlabda-bajnokság 4. fordulójában. Ilyen esetekben nem elég, ha a sportcsarnokban helyet foglaló közel 2000 ember hallotta a gyalázkodást, ahhoz, hogy a szakszövetség, ez esetben a Román Kosárlabda Szövetség (FRB), kivizsgálja a történteket, az is szükséges, hogy a mérkőzés megfigyelője belefoglalja jelentésébe az magyarellenes megnyilvánulást. Tekintettel arra, hogy a Nagyszebeni CSU szurkolói visszaesőknek számítanak, a szankciók elég súlyosnak ígérkeznek. Még 2014 márciusában történt, hogy a Marosvásárhelyi BC elleni, idegenbeli mérkőzésre csapatukat elkísérő nagyszebeniek nyomdafestéket nem tűrő, magyarellenes feliratot tartalmazó molinót feszítettek ki a marosvásárhelyi sportcsarnok lelátóján és magyarokat sértegető jelszavakat skandáltak. 2016. október 25. 

– Leszedette a kolozsvári rendőrség az RMDSZ heves reakciókat kiváltó óriásplakátjait, amelyekkel a szövetség még a tulajdonképpeni választási kampány előtt kívánta megszólítani az erdélyi nagyvárosok lakosságát. A Kolozsvár és Nagyvárad határába kihelyezett román nyelvű óriásplakátokon a következő szöveg áll: Megmentjük Kolozsvárt (Nagyváradot) Bukaresttől! Az adóink Erdélyt gazdagítsák. Ne a fővárost!” „Decentralizálásról és szubszidiaritásról beszélünk, amikor követeljük, hogy az adóink ne Bukarestet gazdagítsák. Azt kérjük, amit mindig is kértünk: építsük le a központosított államot, bízzunk meg a helyi és megyei önkormányzatokban, adjunk át minden lehető hatáskört és az ezzel járó forrásokat. A külügyi és védelmi területeken kívül nem indokolt Bukarestben központosítani. Úgy gondoljuk, hogy ami jó Erdélynek, az jó Romániának” – mondta Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke. 2016. október 26. 

– Kolozsvári közösségi közlekedési eszközökön szeretett volna kampányolni a többnyelvű helységnévtáblák ügyében a Musai-Muszáj akciócsoport, de a közlekedési vállalat egyelőre nem tette ezt lehetővé, sőt megfenyegették az ügyben eljáró civil aktivistát. A Musai-Muszáj akciócsoport tájékoztatási projektje a kolozsvári polgármesteri hivataltól nyert támogatást. Így a város pénzén kezdtek bele a többnyelvű helységnévtábláknak – a polgármesteri hivatal által 15 éve elutasított – kihelyezését elősegítő tájékoztatási kampányba. Olyan háromdimenziós reklámot készítettek, amelyen egyik oldalról nézve egynyelvű, másik oldalról nézve többnyelvű Kolozsvár-tábla látszik, a kép két oldalán román és magyar nyelvű szöveg válaszol a többnyelvű táblákkal szemben leggyakrabban hangoztatott kifogásokra. 2016. október 26. 

– 168 szavazattal és 10 tartózkodással a képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, melynek értelmében Avram Iancu az ún. „Román Nemzet Hőse” titulust kapja. Az alsóház ezzel elutasította az államfő kérését, amelyben a jogszabálytervezet újratárgyalását kérte. Az elfogadott törvény értelmében „az erdélyi románok legnagyobb hőse emlékének tiszteletére” Avram Iancut a „Román Nemzet Hősének nyilvánítják”. Az egykori mócvezér és hadnagyai az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc idején több magyarellenes pogromot vezényeltek le az Erdélyi-érchegységben és környékén. 2016. november 8. 

– Elutasította a bukaresti táblabíróság Tőkés László európai parlamenti képviselő keresetét, amelyben a román állami kitüntetését visszavonó elnöki rendelet megsemmisítését kérte. Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 39 A honlapján közzétett ítélet szerint a bukaresti táblabíróság megalapozatlannak találta Tőkés László keresetét, amelyben a kitüntetését visszavonó elnöki rendelet eltörlését kérte. Az ítélet nem jogerős, ellene a legfelsőbb bírósághoz lehet fellebbezni a felek kiértesítésétől és az indoklás közzétételétől számított 15 napon belül. Romániában tucatnyi olyan embernek – köztük a korrupcióért több ízben bebörtönzött Adrian Năstase volt miniszterelnöknek – van a birtokában a Románia Csillaga érdemrend, akiket köztörvényes bűnözőkként szabadságvesztésre ítéltek, és akiktől a törvény szerint vissza kellett volna vonni a kitüntetést. 2016. november 16. 

– Victor Ponta volt miniszterelnök azt nyilatkozta Csíkszeredában, hogy az új választási törvény úgy van megalkotva, miszerint előfordulhat az a helyzet, hogy Kovászna és Hargita megyéből egyetlen román képviselő se jusson be a parlamentbe. Victor Ponta – Rovana Plumb és Eugen Teodorovici volt miniszterekkel együtt – azért utazott Hargita megyébe, hogy Mircea Duşa képviselőt támogassák egy újabb mandátum elnyerésében. Ponta szerint a választók nagyszámú részvétellel jóvátehetik a törvény hibáját. Ugyanakkor biztosította a jelenlévőket arról, hogy ha nem gyűlne össze megfelelő számú szavazat, akkor a mandátumok újraosztásánál Hargita megye „az első helyen lesz”. Ilyen „előzést” csak a választási törvény kijátszásával lehetne kieszközölni. 2016. november 22. 

– Visszakerült a rejtélyes körülmények között bevakolt, a román hadsereg 1919-es budapesti bevonulására emlékeztető felirat a helyreállított bukaresti diadalívre, amelyet hétfőn avatott fel Gabriela Firea főpolgármester. Az 1922-ben emelt, 27 méter magas diadalívre azokat a településneveket vésték fel, ahol a román hadsereg úgymond dicsőséget szerzett magának az első világháborúban. A tizenkét településnév között szereplő Budapest feliratot a főpolgármesteri hivatal egy korábbi közleménye szerint 1953-ban vakolták be, vélhetően azért, mert akkor nem voltak büszkék a Magyar Tanácsköztársaság vörös hadserege felett aratott győzelemre, sem pedig a magyar főváros és Kelet-Magyarország valóságos kirablására. 2016. november 28. 

– A bukaresti magyar nagykövet kiutasítását és a budapesti román nagykövet hazahívását javasolja Traian Băsescu volt román államfő „egyedüli méltó válaszként arra a sértésre”, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter eltiltotta a magyar diplomatákat a román nemzeti ünnepen való részvételtől. Szijjártó Péter csütörtökön a közmédiának nyilatkozva hangsúlyozta: a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december 1-jén, furcsa lenne, ha a Magyarországot képviselő diplomaták, külügyminisztériumi alkalmazottak román nemzeti fogadásokra járkálnának ezen a napon. A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette: megtiltotta minden külképviseleten dolgozó magyar diplomatának és mindenkinek, aki a minisztériumban dolgozik Budapesten, hogy részt vegyen akár Magyarországon, akár külföldön rendezendő román nemzeti ünnepi alkalmakon. 2016. december 5. 

– Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Etiópiában ülésező közgyűlése nem vette fel a védett szellemi kulturális örökségek listájára a csíksomlyói búcsút. A román kulturális minisztérium jelenlévő képviselői nemcsak, hogy nem tartották fenn a kezdeményezést, hanem még meg is köszönték az elutasítást, semmibe véve közel száz szakember munkáját és az erdélyi magyarság óhaját, hogy a csíksomlyói búcsú a világörökség részévé váljon. A kezdeményező romániai magyar közösség részéről senki nem lehetett jelen Addis Abebában a jelölés fenntartásakor. 2016. december 1. 

– Ismeretlen tettesek feketére mázolták a búzásbesenyői helységnévtábla magyar feliratát, a Nyárádszeredához tartozó Székelymoson névtábláját pedig piros festékkel kenték le. Évente legalább kétszer lefestik a magyar feliratokat a búzásbesenyői, kerelőszentpáli, marosugrai és székelymosoni helységnévtáblákon a magyar elnevezéseket, ezekről rendre hírt ad a Maros megyei magyar nyelvű sajtó. 2016. december 1. 

– Az erdélyi magyarságot mocskolta egy ortodox pap Sepsiszentgyörgyön a román nemzeti ünnepen. Az ostoba rasszizmussal megspékelt, egykori kommunista tanokat szajkózó ortodox pap arra szólította fel az erdélyi magyarokat, hogy ébredjenek fel, vegyék észre, hogy hova is tartoznak. A gyalázkodó, uszító és rasszista kijelentéseket használó szónok szerint a székelyek inkább arra legyenek büszkék, hogy „a legbátrabb, legvallásosabb és igazságosabb nemzet” leszármazottai, lévén románok. 2016. december 2. 

– Sorozatban harmadszor veszített pert jogerősen a csíkszeredai városvezetőség a Dan Tanasă vezette egyesülettel szemben – ezúttal a városháza homlokzatára kitűzött székely és városzászló levételéről szóló határozat vált jogerőssé, miután a fellebbezést elutasították. Nemcsak a székely zászlót kell levenni, a város két fehér és egy piros sávot, valamint három nefelejcset megjelenítő lobogója sem maradhat a polgármesteri hivatal épületének homlokzatán, miután a Marosvásárhelyi Monitor transylvanian KISEBBSÉGIÉS EMBERI JOGI FIGYELŐ SZOLGÁLAT 40 Ítélőtábla megerősítette a Hargita Megyei Törvényszék idén áprilisban hozott elsőfokú ítéletét. Az ítélőtábla alaptalannak minősítette a megyeszékhely polgármestere által benyújtott fellebbezést, ezzel a törvényszéki döntés jogerőre emelkedett. 2016. december 16. 

– Átkeresztelné az 1989-es forradalom egyik hőséről, Takács László Szilárdról elnevezett koronkai utcát Andrei Coman marosvásárhelyi ügyvéd, aki másfél évvel ezelőtt költözött a Maros megye székhelye melletti községbe. Andrei Coman kezdeményezése nem egyedi a ’89 utáni Romániában. Az elmúlt években Kolozsváron és Nagyváradon a Dsida Jenő, illetve Bajor Andor utca román lakói már sikerrel jártak. Nagyváradon az önkormányzat, engedve a lakók kérésének, a városban nevelkedett író, költő és humorista Bajor Andorról elnevezett utcát nevezte át. 2016. december 16. 

– Nem hazudtolta meg önmagát Ioan Lăcătușu, a Románok Kovászna, Hargita és Maros Megyei Civil Fórumának vezetőségi tagja a Román Akadémia által az ország nemzeti ünnepe alkalmából szervezett tudományos ülésszakon. Felszólalásában reményét fejezte ki, hogy két év múlva, a nagy egyesülés százéves évfordulóján „Románia a szívében levő nemzetiségi enklávék nélküli egységes államként fog megjelenni, mert ha az ország szíve beteg, az egész ország beteg lesz.” A tévedések elkerülése végett arra is rámutatott, hogy országa szívének az általa következetesen Délkelet-Erdélyként emlegetett Székelyföldet tekinti. 2016. december 17. 

– Számos kedvező ítélet után úgy tűnik, végleg elveszítette a nagyváradi római katolikus püspökség a város egyik legimpozánsabb épületét, a többéves pereskedés során pusztulásnak indult egykori pénzügyi palotát. A Legfelsőbb Ítélőés Semmítőszék 2016. december 15-én kelt 3645-ös számú jogerős határozatával semmisnek nyilvánította a Piteşti Táblabíróság áprilisban hozott döntését, mely a palotát felépíttető irgalmas (mizerikordiánus) rendet képviselő katolikus püspökségnek ítélte a belvárosi patinás ingatlant. Böcskei László megyéspüspök szerint minden, a tulajdonjogot bizonyító dokumentumot figyelmen kívül hagytak, egyértelműen politikai döntés született, nem pedig jogi. Az épületet a Bihar Megyei Tanács nézte ki magának székház gyanánt, bár eddig semmit nem törődött az állagmegóvással. 2016. december 19. – A brassói ítélőtábla alapfokon visszautasította az Erdélyi Református Egyházkerületnek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatására vonatkozó kérését. A per során az egyház több mint negyven bizonyítékot terjesztett elő, amelyek egyértelműen és meggyőzően tanúsítják, hogy a tulajdonjog alanya és a visszaszolgáltatáshoz való jog jogosultja az Erdélyi Református Egyházkerület. Az egyházkerület szerint a döntésnek súlyos következményei vannak: utat nyit a magyarellenes vagy rosszindulatú állami szerveknek arra, hogy hasonló módon visszaállamosítsanak bármilyen más egyházi ingatlant is. 2016. december 23. – Nemcsak a középületek feliratai és a zászlók miatt perelt sikerrel Dan Tanasă egyesülete, Csíkszeredában a forgalmi táblákon levő feliratok sorrendjét is kifogásolta. Azért indítottak pert, hogy mindenütt a román nyelv legyen elöl. A Hargita Megyei Törvényszék helyt adott a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) kérésének, és arra kötelezte Csíkszereda helyi önkormányzati képviselő-testületét, illetve polgármesterét, hogy a megyeszékhely területén található összes olyan forgalmi táblát, amelyeken elöl szerepel a magyar nyelvű felirat, cseréljék le olyanokra, amelyeken a román nyelvű szöveg szerepel az első helyen. A december 21-én kihirdetett elsőfokú ítélet megfellebbezhető a Marosvásárhelyi Ítélőtáblánál. 2016. december 27. 

– Negatívan véleményezte a bukaresti törvényhozási tanács az állampolgársági kezdeményezésként a testület elé terjesztett autonómiatervezetet, melyet a Gyergyószéki Székely Tanács által megalakított kezdeményező bizottság nyújtott be. A „szakértőkből” álló, a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló törvényhozási tanács 15 oldalas indoklása szerint a törvényjavaslat gyakorlatilag az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását irányozza elő, ami alkotmányellenes. A bukaresti tanács véleménye a törvényhozásra nem kötelező, az állásfoglalást a tervezettel együtt 30 napon belül megjelentetik a Hivatalos Közlönyben. Ezt követően elkezdődhet a parlament elé terjesztéshez szükséges legalább százezer, felnőtt román állampolgártól származó aláírás összegyűjtése Románia összes megyéjének egynegyedében, azaz legalább 11 megyében. (A tágabban értelmezett Erdély 16 megyéből áll, de számottevő magyar népesség már csak ötben-hatban található.) Liviu Dragnea, a decemberi választásokon győztes, új kormányt alakított párt vezetője, a román képviselőház elnöke már többször kinyilvánította az elmúlt években, hogy nem látja esélyét annak, hogy a székelyföldi autonómia valaha is megvalósuljon. 2016. december 30.

[Forrás: Transylvanian Monitor]
Címkék: magyarellenes
Impresszum