Intő és örök példa egy ciános üledéktározó átszakadása: hivatalosan 89 halott, valójában több mint 150. A kommunista vezetés eltusolta az 1971-es certeji tragédiát. Az akkori vezetők szellemi örökösei most egy még nagyobbat készítenek elő.

Ez a sors várhat Verespatakra is... (Fotó: stareanatiunii.com)
Ez a sors várhat Verespatakra is... (Fotó: stareanatiunii.com)


A Hunyad megyei Certej (Csertés) bányásztelepülés életét örökre megváltoztatta az 1971 őszén bekövetkezett katasztrófa, melynek során a ciános arany és ezüst kitermelésére használt üledék áttörte a tározó gátját, és a falura zúdulva mindent elpusztított, ami útjába került. Percek alatt romba döntött hat tömbházat és egy harminc szobás szállást több lakóházzal együtt. A hivatalosan 89, valójában 150-nél is több áldozat szörnyű halála a reggeli órákban következett be, október 30-án. A kommunista hatóságok azonnal eltusolták a történteket, kicsinyítették a tragédia hírértékét, és így még nemzeti gyásznapot sem kellett elrendelniük. Az ügyben lezajlott nyomozás egy év múlva megállapította, hogy
a katasztrófának természetesen nincs felelőse, azt nem lehetett volna megakadályozni.  

A katasztrófa reggelén semmiféle előjel nélkül bontakoztak ki a tragédia eseményei. Az alvó lakosság semmit sem hallott agátszakadás pillanatában, mégis a 300.000 tonna ciános zagy megállíthatatlanul zúdult a lakott völgy felé. A bárminemű figyelmeztető jel nélküli áradat másodpercek alatt tett mindent a földel egyenlővé, nem hagyva időt arra, hogy az áldozatok elmenekülhessenek, vagy felfogják, szörnyű halálban lesz részük. A csendet az egész faluban felhangzó segélykiáltások törték meg. A település életben maradt lakosságában csak ekkor tudatosult: átszakadt a gát.

Még aznap nekiláttak a túlélők és a halottak megkeresésének. Gyermekeket, időseket férjeket és feleségeket találtak teljesen mumifikálódott állapotban. Minden áldozatnál közös pontnak számított, hogy a gyilkos vegyület leolvasztotta a testekről a ruhát. A szerencsés túlélők életét a mai napig beárnyékolja a katasztrófa. Teljes családok pusztultak el pillantok alatt. A kommunista hatóságok igyekeztek letagadni az áldozatok számát, kezdetben hivatalosan csupán 48 ember halálát merték bevallani. A tényleges szám ennek háromszorosa-négyszerese lehet, mintegy 150-170-re tehető a halálos áldozatok száma (nem számítva a sebesülteket).

Az 1972-re elkészült jelentés megállapította, hogy a ciános sav öt kilométeres körzetben öntötte el a falut. A megtalált áldozatokat a település kulturális otthonába szállították. A jelentés szerint egyes áldozatokat csak nagy nehézségek árán sikerült azonosítani, a hadsereg bevonásával pedig 85 sérültet szállítottak kórházba. A katasztrófa tényleges mértékét elleplezték, nem neveztek meg felelősöket sem. A Ponta-kormány Verespatak esetében közvetlen elődei példáját követi.

Holdbéli táj (Fotó: stareanatiunii.com)
Holdbéli táj (Fotó: stareanatiunii.com)



Emlékezzünk: A Tiszát megmérgező bűnös román hatóságok a mai napig nem vállalnak felelősséget Magyarország vizeinek 2000-ben bekövetkezett beszennyezéséért. Nem nehéz kitalálni, hogy a kommunisták szellemi és természetes rokonai a certeji és a tiszai katasztrófa módjára egy verespataki katasztrófát is ugyanígy el fognak tusolni. A Verespatakra tervezett bánya mellett a gyilkos certeji eltörpül: ha 1971-ben több mint 150 szerencsétlen ember halt szörnyű halált a ciános bányászat következtében, akkor nem nehéz belátni, hogy egy készülődő és a hatóságok által is valószínűsíthető katasztrófa esetén Verespatakon mi történne.


[Forrás:stareanatiunii.com, ittHON.ma]


Impresszum