A magyar kormány románellenes propaganda-főosztályaként állították be a bukaresti médiában a magyarországi Trianon 100 nevű kutatócsoportot. A magyar reakció egyelőre inkább mentegetőző és főleg vérszegény.



A csoport a Magyar Tudományos Akadémia Lendület nevű, fiatal kutatók számára kiírt pályázatán nyert harmincmillió forintos támogatást a békeszerződéssel kapcsolatos ismeretek kiegészítését, összegzését és közzétételét célzó ötéves projektre.

 

A román sajtóban kedden is tovább gyűrűzött annak „leleplezésnek” a visszhangja, amelyet Ioan Aurel Pop történész, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tett egy múlt heti rendezvényen, amelyen a Román Akadémia újonnan létrehozott – főleg Oroszországgal foglalkozó – Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratóriuma (LARICS) mutatkozott be. A kolozsvári rektor előadásában azt állította, hogy Románia „egy másik szomszédjával, Magyarországgal is információs és kommunikációs háborút visel”, Budapest pedig „saját költségvetéssel rendelkező állami főosztályt hozott létre Trianon 100 elnevezéssel”, miközben a bukaresti kormány által létrehozott Románia Centenáriuma főosztálynak nincs elkülönített költségvetése a „nagy egyesülést” (Erdély és a Román Királyság 1918 december elsején megfogalmazott s  a trianoni diktátumban szentesített unióját) promoveálandó és megünneplendő.



 

A román lapok idézték Cozmin Gușă „politikai elemzőnek” (médiavállalkozónak, feltételezett kettős, CIA-KGB-ügynöknek) egy hétvégi tévéműsorban kifejtett értelmezését, miszerint a Trianon 100 „egy az egész térség destabilizációjához vezető, intelligens, szegregacionista bomba”, amelyet szerinte a magyar kormány a román centenáriumi ünnepségek ellensúlyozására hozott létre. „Akik mindig is Románia ellen cselekedtek, most összeálltak egy jól finanszírozott projektben” – vélekedett az aranyosgyéresi születésű, újabban egy Nagyvárad melletti villában lakó Gușă, megjegyezve, hogy Románia első számú vezetői alkalmatlanok arra, hogy „büntessék” a Trianon 100-ért Magyarországot, amely szerinte egy románellenes médiaprojekt.

 

Közben az Adevărul hasábjain a lap blogrovatának két publicistája, Mircea Morariu és Demény Péter (aki azzal a kinyilatkozásával vált hírhedté, hogy neki erdélyi magyar íróként „nem fáj Trianon”) a BBTE rektora által reflektorfénybe hozott témáról vitatkozik. Morariu Trianon 100 című írásában egyebek között hétfőn azt sérelmezte, hogy a magyar történészek Erdély 1920-as Romániának ítéléséről beszélnek, „és eltekintenek attól a ténytől, hogy a régió már 1918-ban a Román Királysághoz csatlakozott” (ami nyilvánvaló hazugság). Demény keddi válaszában leszögezte: a Trianon 100 nem kormányzati intézmény, hanem tudományos kutatókból álló munkacsoport. Szerinte Morariunak és Popnak azt kellene megértenie, hogy a trianoni évforduló kapcsán nem egy focimeccsről van szó, amely után az „igazságát” érvényesítő csapat majd győztesen vonulhat az öltözőbe, a normalitás helyreállításához tárgyilagosságra és görcsösség nélküli párbeszédre van szükség.

 

(Forrás: MTI)

Impresszum