Zord, szeles időben emlékeztek meg Csíkszeredában pénteken a Gál Sándor-szobornál az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 165. évfordulójára.

Középen kokárdákkal Tőke Ervin önkormányzati képviselő és Tiboldi László, az EMNT csíkszéki elnöke a szeredai ünnepségen
Középen kokárdákkal Tőke Ervin önkormányzati képviselő és Tiboldi László, az EMNT csíkszéki elnöke a szeredai ünnepségen


A megemlékező sokaság a székely és a magyar nemzeti lobogókkal, valamint a kabátok gallérjain ragyogó piros, fehér, zöld kokárdákkal hirdették a magyar szabadság halhatatlanságát és a márciusi ifjak dicsőségét.

„Békét akarunk e honban és szabadságot, melynek édes gyümölcsét veletek együtt élvezhessük. Mi tiszteljük nemzetiségtöket, nyelvtöket és vallástokat, s készek vagyunk azt fegyverünk élével oltalmazni” – kezdte szónoklatát a pulpitusra elsőként lépő Ráduly Róbert Kálmán. Csíkszereda polgármestere kijelentette: „Nekünk megnyugvásunk nem lesz addig, amíg el nem érjük a végső célt, a közösségi autonómiát. Egyetlen felelős magyar állampolgár sem nyugodhat, amíg a székely szabadság nem kerül kivívásra”.



Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja ünnepi beszédében kifejtette: „Március 15. az egész nemzet ünnepe, ezért érezzük úgy, hogy ki kell mozdulnunk otthonainkból és kokárdát a szívünk fölé tűzve közösen kell emlékezzünk hőseinkre. Szinte mindenkinek a híres, tragikus honfitársak jutnak eszükbe, de a csatákat nem csak a rivaldafényben álló hősök vívják, ott áll mögöttük a láthatatlan tömeg. 1848 az együttműködés szimbóluma, a kulcsszó pedig a közös ügy. A szabadságharcban nem csak a magyarok, hanem más nemzetek is együtt küzdöttek a szabadságért. Már akkor is felismerhető volt, hogy a Kárpát-medence felemelkedése csak akkor lehet valóság, ha az itt élő népek kölcsönösen tisztelik és elismerik egymást”.

Darvas-Kozma József címzetes esperes felhívta a figyelmet arra, hogy Székelyföldet nem lehet feldarabolni, mert a székelyföldiek egy családot egy közösséget alkotnak, amit a hatalomnak tudomásul kell vennie.

Szatmári Szilárd csíkszeredai református lelkész áldását követően a megemlékezés koszorúzással, valamint a székely és a magyar himnuszok eléneklésével zárult.

A Gál Sándor büsztjénél helyezte el a megemlékezés koszorúját többek közt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) csíkszeredai szervezetei is. Az EMNP csíkszeredai önkormányzati képviselője, Tőke Ervin a jeles nap alkalmából kifejtette: „március idusáról a nemzetünkért életüket áldozó hősök jutnak eszembe. A szabadságért ma már nem kell az életünket veszélyeztetnünk, elég, ha nap, mint nap bátran kiállunk jogainkért, anyanyelvünkért”.
Impresszum