Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Magyarország és a magyar nemzet szolidaritásáról biztosította a székelységet, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 165. évfordulója alkalmából pénteken rendezett sepsiszentgyörgyi ünnepségen.

Semjén Zsolt ünnepi beszédet mond Sepsiszentgyörgy főterén. Fotó: MTI
Semjén Zsolt ünnepi beszédet mond Sepsiszentgyörgy főterén. Fotó: MTI


A város főterén, több ezres ünneplő tömeg előtt elmondott beszédében Semjén Zsolt kifejtette: március 15-e a magyar megmaradás, a nemzeti elkötelezettség ünnepe. Mint mondta, hibás az a felfogás, amely nem tartja értéknek a nemzeti létet, ugyanakkor a sovinizmust is elfogadhatatlannak nevezte.

„Azt akarjuk, hogy azt a csodálatos gazdagságot, amit magyarságnak nevezünk és őseinktől kaptunk, átadhassuk az utódainknak is” - jelentette ki a szónok.

„Akkor járunk el 1848-hoz méltóan, ha továbbvisszük az örökségét. Ez itt és most azt jelenti, hogy nem vagyunk alábbvalóak egyetlen más népnél sem, nem vagyunk másodrendű polgárok” - hangoztatta a kereszténydemokrata politikus.
   
Rámutatott, hogy a székely zászló ott lobog már a magyar parlamenten, számos magyarországi önkormányzati épületen és sok helyütt a nagyvilágban, ahol magyarok élnek.
   
„Ott áll önök mögött Magyarország és a magyar nemzet egésze, éljen a Kárpát-medencében, vagy a nagyvilágban” - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

Semjén és Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja koszorúz Sepsiszentgyörgyön. Fotó: MTI
Semjén és Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja koszorúz Sepsiszentgyörgyön. Fotó: MTI


Sepsiszentgyörgyön több éves hagyománnyá vált, hogy az egymással egyébként rivalizáló magyar pártok március 15-én együtt ünnepelnek: pártpolitikai szónoklatoktól mentes közös rendezvényük díszvendége volt idén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
    
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere arról beszélt, hogy a székelység szülőföldjén akar maradni, és maga akar dönteni sorsáról.
   
„Autonómiát akarunk, mert ez a mi szülőföldünk és jogunk van kitűzni a zászlónkat, jogunk van használni anyanyelvünket” - hangoztatta a szónok. Hozzátette, ma 1848 példájából ahhoz kell bátorságot meríteni, hogy a bukaresti kétharmados kormánytöbbséggel szemben is megakadályozza a székelység azt, hogy a Székelyföldet román többségű régiókba olvasszák, vagy azok közt felszabdalják.
   
Romániában nem munkaszüneti nap a magyar nemzeti ünnep, ez alól csak a Kovászna megyei közgyűlés alkalmazottai képeznek kivételt, akiknek a kollektív munkaszerződésébe 2011-ben belefoglalták, hogy március 15-e szabadnap.
Impresszum