A román média is beszámolt a Székelyek nagy meneteléséről, több hírtelevízió élő képeket mutatott róla, és a helyszínről tudósított. A nyomtatott sajtóban többnyire visszhangtalan maradt a Székelyek nagy menetelése az elvétve megjelent kommentárok többsége kudarcnak állította be a vasárnapi demonstrációt.

A Székelyek nagy menetelésének résztvevői egy óriási székely zászlót visznek. Fotó: MTI
A Székelyek nagy menetelésének résztvevői egy óriási székely zászlót visznek. Fotó: MTI


Az öt román hírtévé közül kettő, az Antena 3 és a Realitatea TV foglalkozott a legnagyobb terjedelemben a székelyföldi megmozdulással. Ezek a televíziók tudósítókat küldtek a helyszínre, és élő képeket sugároztak onnan.

Az Antena 3 hírtelevízió tudósítója azt emelte ki, hogy "csak 15 ezer ember vett részt a megmozduláson, vagyis 10 százaléka annak, ahányra a szervezők számítottak". A tévé szerint végül nem sikerült kialakítani a több mint ötven kilométer hosszú élő láncot, hiszen a résztvevők "hézagosan" álltak az országúton.

Valamennyi román médium kiemeli, hogy miközben a szervezők több mint 100 ezer résztvevőt jelentettek be, addig a hatóságok szerint csak 15 ezren jelentek meg.

A román online média a délutáni órákban tényszerű tudósításokban számolt be a megmozdulásról. Azt emelték ki, hogy a rendezvény békésen zajlott le. Minden tudósítás megemlíti, hogy a tüntetők egy része nem tudott a helyszínre utazni azzal a különvonattal, amelyet a Székely Nemzeti Tanács és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Csík Területi Szervezete bérelt ki. A szerelvény vasárnap reggel meghibásodott az üzemeltető kereskedelmi társaság szerint. Ezzel kapcsolatban kételyének adott hangot Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő. A törvényhozó a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy "az állambiztonsági szervek ügyködését" sejti a dolog mögött.

Az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva Crin Antonescu, a román kormánykoalíció részét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kijelentette: elfogadhatatlan egy székelyföldi enklávé létrehozása Románia területén.

A kelet-romániai Focsani városban tartózkodó politikus újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: a tüntetést bölcsen, de határozottan kell kezelniük a hatóságoknak. "Elfogadhatatlan, és remélem, mindenki számára elfogadhatatlan egy enklávé létrehozása, akárcsak színlelése is Románia területén" - mondta Antonescu, aki a román szenátus elnöke is.

Hangsúlyozta, hogy Románia "egységes állam", és a román hatóságok elsődleges kötelessége megvédeni ezt az egységet, valamint az államiságot, függetlenül attól, hogy éppen ki kormányoz, vagy ki az államfő - tette hozzá.

A liberális politikus emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hetekben állást foglalt a rendőrség központosított irányításának megszüntetése ellen. A kormány decentralizációs tervei között ugyanis felmerült, hogy a rendőrség is kerüljön át önkormányzati hatáskörbe. "Lehet, most egyesek világosabban megértik, miért ellenezte a liberális párt a rendőrség decentralizációját" - mondta Antonescu.

A PNL elnöke a héten egy televíziós műsorban is kijelentette, hogy a rendőrség decentralizációja az állam egységét veszélyeztetné.

A magyar-gyűlöletéről hírhedt Bogdan Diaconu román szociáldemokrata párti képviselő vasárnap közleményben felszólította a romániai parlamenti pártokat, hogy törvényben tiltsák be a Székelyek nagy meneteléséhez hasonló megmozdulásokat. A kormánypárti képviselő államellenesnek tartja az ilyen demonstrációkat.

A liberális kötődésű Adevarulban Lulea Marius Dorin - eltekintve attól, hogy a menetelést az SZNT kezdeményezte és valamennyi erdélyi magyar politikai szervezet felkarolta - a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szégyenletes kudarcának minősítette, hogy a "hivatalos" számok messze elmaradtak a szervezők várakozásaitól.

A szerző szerint a nacionalista jelszavak nem kendőzhetik el azt, hogy az utóbbi két évtizedben a törvényhozásban és különböző bukaresti kormányzatokban részt vevő RMDSZ nem tudta kiemelni a székelységet a szegénységből, a szövetség vezetői pedig szerinte csak akkor "hangoskodnak" az autonómia-jelszavakkal, amikor ellenzékben vannak, de "nagy csendben vannak", amikor hozzáférnek a közpénzekhez.

Ugyancsak az Adevarulban Sever Ioan Miu Európa nem létező autonómiái címmel közölt összeállítást a témát kutató újságírók írásaiból, rávilágítva, hogy bár autonómia-ügyben nincsenek kötelező érvényű európai szabványok, igenis működnek Európában etnikai alapon szervezett területi autonómiák. Egyebek mellett a dél-tiroli, a katalán, a baszk és a finnországi példát ismertetve a szerző kiemeli, hogy a különböző jogköröket biztosító területi autonómiáknak éppen az a sajátosságuk, hogy egy területre, nem pedig egy etnikai közösségre vonatkoznak, még akkor is, ha határain belül egy bizonyos etnikum többséget alkot.

A jobboldali Romania Liberaban Andrei Margaritescu arról írt, hogy a székelyek menetelése jelentős külföldi támogatásban részesült. A szerző szerint 29 autóbusz hozott magyarországi "turistákat" a demonstrációra. A cikkíró tudni véli, hogy a Székelyföldnek autonómiát követelő tüntetés Oroszország támogatását is élvezte, amely szerinte egy erődemonstrációt akart tartani a román hatóságoknak, mivel Romániában hétfőn kezdődnek az amerikai rakétapajzs kiépítésének munkálatai.

[ittHON.ma összeállítás]
Impresszum