Az elmúlt tíz évben bő 8 milliárd euró külföldi tőke áramlott Erdélybe befektetések formájában, közel harmadával több, mint a Regátba.

Nagyszebenben a japán Takata az egyik legnagyobb munkaadó
Nagyszebenben a japán Takata az egyik legnagyobb munkaadó


Megduplázódtak tíz év alatt a közvetlen külföldi tőkebefektetések Erdélyben, derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) legfrissebb, befektetésekre vonatkozó jelentéséből. A legnagyobb arányú fejlődés a három bánsági megyét, valamint Hunyadot magába foglaló Nyugati Fejlesztési Régióban játszódott le. Itt 2007. december 31-én még csak 2,35 milliárd eurót tettek ki a közvetlen külföldi befektetések, a tavalyi év végére azonban ez az érték 5,6 milliárdra nőtt, ami 138 százalékos többletet jelent.

 Az Észak-nyugati Régió is vonzó volt a határon túli beruházók számára, a befektetések volumene 1,9 milliárdról 4,1 milliárd euróra nőtt. Szintén látványos, bár az előbbieknél kisebb arányú fejlődést produkált a Központi Régió, melynek része a Székelyföld is: itt a külföldi tőke 3,54 milliárd euróról 6,37 milliárd euróra nőtt.

A három régiónak megnőtt a súlya az országon belül a külföldi befektetések tekintetében, hiszen egy évtizeddel korábban ezek értékének csupán 18,3 százaléka működött ide, jelenleg azonban már 23 százaléka. Ezzel párhuzamosan csökkent Bukarest és Ilfov megye jelentősége, ugyanis 2007-ben a külföldi tőke 64,3 százaléka összpontosult a fővárosba és környékére, tíz év alatt azonban ez az arány 59,9 százalékra csökkent. Bukarest valós súlya ennél valamivel alacsonyabb, ugyanis vannak olyan, ott bejegyzett cégek, melyek máshol termelnek.

A fejlett infrastruktúra feltétel

Mugur Isărescu, a BNR elnöke szerint egyértelmű, hogy a külföldi tőke azokat a régiókat preferálja, ahol fejlettebb az infrastruktúra. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy egy sor autóipari vállalat, mint például a Hella, a Takata, a Continental és a Coficab Arad és Temes megyékben telepedett meg, melyeknek közvetlen autópálya összeköttetésük van Nyugat-Európával.

Az infrastruktúra hiánya elriasztja a befektetőket
Az infrastruktúra hiánya elriasztja a befektetőket


Erdélybe a külföldi tőke 23 százaléka áramlott, míg Moldvába és Havasalföldre, Bukarestet és Ilfovot nem számolva, csupán 17,1 százaléka, annak ellenére, hogy a Kárpátoktól délre található az ország mindkát autógyára, a Dacia és a Ford.

A külföldi befektetők számára a Bukovinából és Moldva északi részéből álló Észak-Keleti Fejlesztési Régió a legkevésbé vonzó, ahova mindössze 1,6 milliárd eurónyi tőke áramlott. Ez negyede annak az összegnek, ami a Központi Fejlesztési Régióba áramlott.

Székelyföld kissé kilóg a képből

Aránytalanságok ugyanakkor nem csak a fejlesztési régiók között vannak, hanem a régiókon belül is. A Központi Régióban például a külföldi tőkét sokkal inkább vonzza Brassó, Szeben, újabban pedig, a dél-erdélyi autópályának köszönhetően Fehér megye, mint a viszonylag nehezen megközelíthető Székelyföld.

Tavaly 4,5 milliárd euró külföldi tőke áramlott Romániába befektetések formájában, ami a legmagasabb éves érték a gazdasági világválság kitörése óta. Ezzel külföldi beruházások összértéke meghaladta a 70 milliárd eurót.

[Forrás: maszol.ro]

Impresszum