Az elmúlt időszakban többször is rengett a föld Romániában Galac és Vrancea térségében. Az októberi Vrancea térségében történt 5,5-ös erősségű földmozgást Székelyföldön is érezték. A szakértők nem zárják ki, hogy ezek a kisebb rengések egy nagyobb földrengés előjelei.

Egyre nagyobb a valószínűsége egy nagy erejű földrengésnek
Egyre nagyobb a valószínűsége egy nagy erejű földrengésnek


Mindez az embereket aggodalommal tölti el, hisz sokakban még elevenen él az 1977-es pusztító erejű földrengés emléke.

Gheorghe Mărmureanu, az Országos Szeizmológiai Intézet tiszteletbeli igazgatója szerint vélhetően egy nagyon nagy és mély földrengés következik be az elkövetkező időszakban Vrancea térségben. A várható földmozgás inkább Moldova keleti részét veszélyezteti, Bukarestre nézve nem jelent nagy veszélyt – állítja Mărmureanu az eddigi méréseire alapozva. "Hasonló lehet az 1940-es vagy 1802-es évi földrengésekhez” – mondta az igazgató. Az említett két – 150 kilométeres mélységben történt - földmozgás a Richter skála szerint 7,7 illetve 7,9 erősségű volt.

Moldova keleti része veszélyeztetett?


A veszélyeztetett térségekként Mărmureanu Moldova keleti részét, Tulceat és az ukrajnai Odesszát nevezte meg. „Iași-t kevésbé érinti, szerintem Bukarestet még kevésbé” – mondta a szakértő. Hozzátette: 1940-ben a földmozgás erőssége például a dobrudzsai kolostorokat is lerombolta, 1977-ben pedig Bukarest egy része omlott össze a földrengés következtében.

Gheorghe Mărmureanu kijelentette: a Richter skála szerinti hetes erősségű földrengések még nem feltétlenül okoznak anyagi károkat vagy követelnek áldozatokat, ilyen pedig akár öt-hat éven belül is bekövetkezhet.

Október 6-án Vrancea térségben 5,5-ös erősségű földmozgás következett be. A rengések Bukarestben, de Bulgáriában és Moldova Köztársaságban is érezhetőek voltak.

Ezzel egyidőben a Vranceával szomszédos Galaţi megyei Izvoarele településen két héten keresztül földrengések sorozata tartotta rettegésben a lakosságot. A földtani intézet műszerei két hét alatt itt több mint száz, 1-3 fokozatú rengést mértek.

Összeomlott tömbház az 1977-es bukaresti földrengéskor
Összeomlott tömbház az 1977-es bukaresti földrengéskor


Az 1977-es földmozgás 1570 áldozatok követelt

Az 1977-es romániai földrengés során Románia délkeleti részét 1977. március 4-én pusztító erejű földrengés rázta meg. A rengés erőssége a Richter-skálán 7,2 volt. Az epicentrum közelében nem volt akkora pusztítás, mint a kelet-északkelet és nyugat-délnyugat felé terjedő lökéshullám útjában. Erdélyben például csak jelentéktelen károk keletkeztek. Románia szerte azonban nagy volt a pusztítás és összesen 32 900 épület dőlt össze, 35 000 család maradt hajléktalan és 200 000 épület rongálódott meg. A földmozgás 1570 áldozatok követelt, 11 személy sérült meg. Az anyagi kár értéke elérte a 2 milliárd dollárt. Bukarestben 32 tömbház dőlt össze, további 130 rongálódott meg. A bulgáriai Szvistov városban három tömbház omlott össze, 100 embert temetve maga alá.

Egyre nagyobb az esélye egy erős földrengésnek

Szakács Sándor szerint nincs biztos módszer a következő nagy földrengés előrejelzésére. Nyilvánvaló módon Székelyföld jobban ki van téve egy esetleges 7-es magnitúdót meghaladó, Vrancea térségi epicentrumú földrengésnek, mint Kolozsvár. Ahogy telik az idő a legutóbbi nagy földrengés után, egyre nagyobb annak az esélye, hogy egy nagyobb földrengés kipattanjon. Egy hetes erősségű vranceai epicentrumu földrengésnek Délkelet-Erdély jobban ki van téve, mint Északnyugat-Erdély. Minél közelebb van egy település a földrengésgóchoz, ez esetben Vranceához, annál nagyobb mértékben fogja megérezni a földrengést. A nagy problémák azonban a Kárpátokon kívül vannak ilyen esetben. Ugyanakkor egy ilyen erősségű földrengést érezni lehet majd Budapesten is - véli a szakember.

Hipocentrum, epicentrum

A földrengés két kőzetlemez találkozásánál felhalmozódott feszültség által létrejött hirtelen mozgás, ami a földfelszín alatt néhány kilométertől akár több száz kilométerig terjedhet. A kipattanás helyét nevezik hipocentrumnak, ezt vetítik ki merőlegesen a földfelszínre, ami az epicentrum. A földrengésnek itt a legnagyobb az ereje; az epicentrumtól távolodva értelemszerűen csökken a földrengés hatása.

E hatás mérésére, jellemzésére többféle skálát vezettek be, az egyik a Richter-skála. A tudósítások Richter-skála szerinti erősségről beszélnek, ami pontatlan szóhasználat, ugyanis a Richter-skála egy logaritmikus skála, ami az ilyenkor felszabaduló energiával arányos mérőszám: egy fokozat 32-szeres energianövekedést jelent. A Richter-skála szerinti 5-ös magnitúdójú (nagyságú) rengés nem tesz kárt az épületekben, míg egy 7-es magnitúdójú már komoly pusztításokat tud okozni. Ha valaki már volt villámcsapás közelében, érezhette, hogy az ablak és a föld is beleremeg az ilyenkor felszabaduló energia erejébe, mely körülbelül 3 magnitúdójú rengésnek felel meg. Egy átlagos tornádó 5-ös magnitúdójú, a hirosimai atombombával felszabaduló energia körülbelül 6-os magnitúdójú földrengésnek felelt meg, egy vulkánkitörés pedig akár a 8-as értéket is elérheti.

Richter-skála


<2,0  csak műszerekkel érzékelhető
2,0−2,9  az emberek általában nem érzik meg
3,0−3,9  emberek által érzékelhető, de kárt nem okoz
4,0−4,9  érezhető, a csillárok kilengenek, morajlás hallatszik, csekély károk előfordulnak
5,0−5,9  a gyenge szerkezetű épületekben komoly károk keletkeznek
6,0−6,9  stabilabb szerkezetű épületek is megrongálódnak
7,0−7,9  a rengés súlyos károkat okoz, esetleg halálos áldozatokkal
8,0−8,9  a rengés több száz kilométeres körzetben is súlyos károkat okoz
9,0−9,9  a rengés rendkívüli pusztulással jár, településeket töröl el a Föld felszínéről

Előre nem jelezhető

A tudomány mai állása szerint a földrengés előre nem jelezhető, viszont sok adat van arról, hogy hol milyen nagyságú, illetve milyen gyakorisággal keletkezik. Ezeket a valószínűségi adatokat veszik figyelembe a mérnökök az épületek szerkezetének tervezése során. Az Európai Unióban egységes földrengésszabvány védi az épületeket és közvetve az életeket: a legfontosabb tervezési elv, hogy az építmények nagyobb károsodás nélkül kibírják az 50 évente 10 százalék valószínűséggel előforduló földrengéseket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a falak megrepedhetnek, de az épületek nem dőlhetnek össze.

Tanácsok földrengés esetére


Tegyük biztonságossá lakásunkat; jelöljünk ki menekülési útvonalakat, készítsünk elő 3 napra elegendő létfontosságú eszközöket, élelmiszereket, sőt, autónkban is tartsunk veszélyhelyzeti felszereléseket, próbáljuk ki a védekezési, menekülési lehetőségeket. Ismerjük meg: a veszélyhelyzeti magatartásmódokat, az elsősegély-nyújtási ismereteket, a kézi tűzoltó készülékek használatát.

Tegyük biztonságossá lakásunkat. Sétáljunk végig lakásunkon, és gondoljuk végig, hogy mi történhet a berendezési tárgyakkal erős rázkódás esetén. Kérhetünk tanácsot szakemberektől is (építész, mérnök, biztosító stb.).

A felújításra váró munkákat végezzük/végeztessük el (pl. megrepedezett falak, gyenge kémény, laza vagy hiányos tetőcserepek). Falra rögzített illetve nehezebb tárgyakat (pl. tükör, festmény, polc) erősítsük meg, az ágyakat ne ezek közelébe helyezzük. A törött ablaküvegszilánkoktól függönnyel védekezhetünk. Az éghető anyagokat, házi vegyszereket fűtőtestektől, nyílt lángtól tartsuk távol. A fontos iratokat tűzbiztos dobozban tároljuk. A menekülési útvonalakat minden családtag ismerje, mindig hagyjuk szabadon, próbáljuk is ki, hogy felidézhető legyen vészhelyzetben. Legyen készenlétben vastag ruha, cipő, kesztyű (ezek megvédhetnek meneküléskor az éles törmelékektől, szilánkoktól, hideg időjárástól), elsősegély doboz, tűzoltó készülék, a családtagok és a segélykérő telefonszámok (pl. a telefonkönyv borítóján), generátor a létfontosságú elektromos eszközök (pl. kerekesszék) működtetéséhez.

Készítsünk veszélyhelyzeti csomagot


A 3 napos önellátást biztosító családi csomag előre legyen elkészítve, biztonságos helyen tárolva (élelmiszer, 12 liter víz/fő, váltóruha, fényképek a családtagokról, barátokról). Kitelepítési csomag, amit induláskor állítunk össze (gyógyszerek, iratok, pénz, a gyerekek kedvenc játékai). Az autóban legyen túlélőcsomag az utazás biztosításához a család és a jármű részére (rendkívüli időjárás - hideg, hőség, vihar-, illetve rossz útviszonyok esetére). Munkahelyünkön is állítsunk össze túlélőcsomagot: vastag ruhanemű, takaró, elemlámpa, rádió, elemek, síp, nem romlandó, magas energia tartalmú élelmiszerek (szárított gyümölcs, mogyoró, csokoládé), személyes irataink.

Legyen megfelelő biztosításunk! A szomszédokkal is egyeztessünk (pl. egymás segítése, háziállatok elhelyezése). Ismerjük meg, mit kell tennünk földrengés bekövetkeztekor, és készítsük fel gyermekeinket is. Ha az iskolában éri őket földrengés, kövessék a pedagógusok útmutatásait, semmiképp se maradjanak egyedül!

Amíg tart a rengés ne hagyjuk el az épületet, illetve ne próbáljunk meg bejutni, ugyanis a legtöbb sérülés ilyenkor történik (Pl. ledőlő kémény, lehulló vakolat, üvegcserép miatt). Az épületen belül igyekezzünk minél távolabb kerülni ablakoktól, üvegektől, könyvespolcoktól és olyan tárgyaktól, amelyek leesve sérülést okozhatnak. A konyhából biztonságosabb helyre (pl. nappaliba) meneküljünk. Keressünk menedéket az asztalok alatt, ajtókeretben, a szoba sarkában.

A rengést követően ellenőrizzük, hogy mi magunk vagy a többiek megsérültek-e, szükség van-e elsősegély-nyújtásra. Elemlámpával ellenőrizzük, majd zárjuk el a gáz- és elektromos készülékeket, az elektromos főkapcsolót. A gázvezeték főkapcsolóját csak szivárgás gyanújakor szabad elzárni, visszakapcsolni pedig csak szakembernek lehet! Ha feltételezhetően sérült a vízvezeték, ne használjuk a WC-t. Kisebb kezdeti tüzet elolthatunk kézi tűzoltó készülékkel vagy letakarással. Elemes rádión, televízión keresztül tájékozódjunk a kinti helyzetről, a veszélyelhárítók utasításairól. Készüljünk fel az esetleg bekövetkező utórengésekre. Az erősen megsérült épületeket minél hamarabb el kell hagyni. Vegyünk fel vastag ruhát, cipőt, kesztyűt, hogy védjük magunkat. Vegyük fel a kapcsolatot a szomszédokkal, lehet, hogy segítségre szorulnak vagy segítséget nyújthatnak. Nyugtassuk meg a riadt állatokat. Ha lehet, őket is menekítsük ki. Vigyük magunkkal a kitelepítési és veszélyhelyzeti csomagunkat. Biztosítsuk lakásunkat a betolakodók ellen. Liftet használni tilos! A szabadban kerüljünk minél messzebb az építményektől, fáktól, elektromos vezetékektől. Gázok és füst ellen védjük arcunkat, szemünket, a szabad bőrfelületet nedves ruhával. Ha vízparton vagyunk, igyekezzünk minél távolabb kerülni a víztől cunami veszély miatt.

[ittHON.ma összeállítás]

Impresszum