Alternative content

Get Adobe Flash player

Viszonylag sokan voltak kíváncsiak Kulcsár-Terza József, RMDSZ színekben megválasztott parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnökének mondandójára szerda délután a sepsiszentgyörgyi Míves Házban. A honatya által meghirdetett lakossági fórumon a képviselő mandátuma főbb mozzanatairól beszélt.A román politikum bírálatán túl az RMDSZ viszonyulása kapcsán sem fukarkodott a kritikával, sőt kifogásolta saját pártja országos elnökének hozzáállását az autonómiastatútum benyújtásához.



Bevezetőként a képviselő szólt az egy órával korábban lezajlott, a volt kormányfő akasztásos nyilatkozata nyomán szervezett székelyzászlós tüntetésről, rámutatva: az RMDSZ illetékesei, más alkalmakhoz hasonlóan, most is csak ígérték a részvételt, de végül távol maradtak.
 
Kulcsár-Terza József öt történést emelt ki vetített képes előadásában, köztük a képviselőház plénuma előtti napirend előtti felszólalását az autonómia tárgyában, a képviselőház emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egyházügyi bizottságán belül működő, az ő kezdeményezésére létrehozott, a romániai magyarság ügyeivel foglalkozó albizottság eddigi tevékenységét, és végül a Székelyföld területi autonómiájának statútuma benyújtását december 22-én. Az MPP háromszéki elnöke emellett a sporteseményeken (kiemelten a Sepsi OSK futballcsapat élvonalbeli meccsein) tapasztalt magyarellenes megnyilvánulásokról is szólt, mondván, azok kívülről irányítottak és nincs helyük a sportban. Felhozta még az Új Jobboldal Párt december elsejei sepsiszentgyörgyi hőbörgését, valamint a hivatalos ünnepséget szervező prefektúra ehhez kapcsolódó viszonyulását.

A képviselőházi albizottságra vonatkozóan Kulcsár-Terza József kifejtette: már megalakítása miatt számtalan támadás érte, még az RMDSZ-frakcióban is zavart okozott. Felidézte: a sepsiszentgyörgyi kihelyezett ülés jegyzőkönyve, valamint a jelentés is csak zsarolással született meg, illetve időközben a Szociáldemokrata Párt szinte ellehetetlenítette a testület működését. A november 17-i parlamenti, napirend előtti felszólalását kivetítve hallgathatták meg a jelenlévők, a képviselő annyit fűzött hozzá: az RMDSZ-frak­cióban többen rosszallásuknak adtak hangot, mert magyarul is elhangzott az autonómiát a Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek mondat, illetve szerintük az egész állásfoglalás az elszigetelődéshez vezethet.
 

A beszámolóra sokan voltak kiváncsiak
A beszámolóra sokan voltak kiváncsiak


A Székelyföld autonómiastatútumát illetően elmondta: mint ismert, végül egyedül maradt, többen próbálták lebeszélni az RMDSZ részéről, mások mellett Kelemen Hunor elnök, valamint Korodi Attila frakcióvezető, de Biró Zsolt, az MPP országos elnöke, honatya is ebbe az irányba próbálta befolyásolni. Az általános indok az volt, hogy nem időszerű a statútum benyújtása, de olyan kritika is elhangzott, hogy miért nem a szövetség változatát választotta. Kulcsár-Terza szerint nem valószínű, hogy az RMDSZ számára valaha időszerű lesz. Biró Zsoltot illetően, a közönségből érkező kérdésre válaszolva rámutatott: indoklása szerint az RMDSZ-szel kötött megállapodás miatt nem támogathatta aláírásával a törvénykezdeményezést.  (kiemelés tőlünk)

Kulcsár-Terza József továbbá elítélte mások mellett Fejér László Ödön kézdiszéki szenátor állítását, mely szerint neki nem volt tudomása a kezdeményezésről. „Folyamatos egyeztetésben voltam a szövetség vezetőivel, minden lépésről tudtak, nem értem, hogy a honatyákhoz ez a hír hogy nem jutott el” – tette fel a kérdést. Meglátása szerint a centenárium évében be kellett nyújtani a statútumot, mert „az a gyermek aki nem kér, az nem is kap”. A folyamat ugyanakkor itt nem áll le, nem szeretnék, ha a fiókban porosodna a továbbiakban a tervezet. Sokan támadták őket, hogy 2016-ban az RMDSZ listáján indulva, a szövetséggel „összeborulva” nyertek mandátumot, de csak így vált lehetségessé például a statútum benyújtása – vélte a képviselő. Meglátását a közönség soraiból többen – így Bálint József az EMNP részéről – is megerősítették, illetve arra biztatták, tartsa napirenden a kérdést.

A hallgatóság kérdéseire válaszolva Kulcsár-Terza József kifejtette: a magyarellenesség sajnos általános jelenség a román parlamentben, de hasonló tapasztalható kormányszinten is, és ez a helyzet  ebben az évben várhatóan egyre csak romlik. Meglátása szerint mind a volt kormányfő akasztásos – román részről el nem ítélt – kijelentése, de a katalán események hozta támadássorozat, illetve a sporteseményeken tapasztaltakkal kapcsolatos teljes hatósági és kormányzati passzivitás ebbe az irányba mutat. Kulcsár-Terza József az autonómia kérdése zsigeri elutasításának egyik okát abban látja, hogy amennyiben mégis tárgyalásokba bocsátkoznának, ez egyben azt is jelentené: Romániában még sincs minden a legnagyobb rendben a kisebbségekkel. 

[Forrás: 3szek.ro]
Impresszum