Csaknem három héttel a székelyek legutóbbi tiltakozó megmozdulása után, a Die Welt német napilag bő terjedelmet szentel a Székelyföld autonómiájára vonatkozó követeléseiknek.

Fotó: ittHON.ma
Fotó: ittHON.ma


„A román állam a csendőrséget erősíti a magyarok által lakott erdélyi övezetekben. A helyi politikusok úgy vélik, hogy ez az állam legnagyobb beruházása a szegényebb térségekben”, írja a Die Welt.

„Így kapjuk vissza az adóként befizetett pénzünket. A megyében az állam hajtja be a helyi adók és járulékok 90 százalékát. 2007 óta van hatályban az a törvény, amely arra kötelezi a nagy befektetőket, hogy közvetlenül Bukarestnek fizessék be az adókat. Így óriási pénzeket vesztünk el a helyi költségvetésből. Végül az állam csak a nálunk behajtott összegek 78 százalékát osztja vissza, legnagyobb részét olyan beruházások formájában, mint a csendőrségi kaszárnya”, panaszkodik az idézett forrás számára a Kovászna Megyei Tanács elnöke, Tamás Sándor.

„A csendőrségnek nincs valódi feladata. Egyetlen célja a köznyugalom fenntartása az országban. Jelenleg pedig nyugtalanság van a magyarok által Székelyföldnek nevezett országban. A székelyek a magyarok történelmi elődjeinek tartják magukat a térségben, már a 13. század óta ők lévén a Kárpátok őrei. Évszázadokig harcoltak a szabadságukért a magyar, az oszmán, a Habsburg és most a román uralom ellen”, teszi hozzá a cikk szerzője.

„Románia a régiósítással meg akarja szüntetni a történelmi székely megyéket. Tiltakozásul 100.000 székely alkotott élő láncot 53 kilométer hosszan. Területi autonómiát kértek a három szomszédos megyének, ahol többségben vannak.

A politikailag perspektívák nélkül megosztott anyaország Magyarországon a székelyek autonómiája az egyetlen minden párt által támogatott téma, míg egy hasonló állapotú Romániában a többség elutasításába ütközik. A román állam allergiásan reagál”, vélik a német újságírók, megemlítve Erdély 1940-1944-es magyar megszállását, de az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket is, „amelyeket szekusok provokáltak ki, hogy a magyar veszéllyel legitimálják az új titkosszolgálatot”.

Bár a Die Welt felsorolja a magyar kisebbség által az utóbbi 20 évben felhalmozott előnyöket – magyar nyelvű óvodák, iskolák, középiskolák és magánegyetemek –, Tamás Sándor a „sötét oldalt” emeli ki.

„Egy magyarok által lakott térségben a bírók 98 százaléka és az ügyészek 95 százaléka román. A rendőrségi, csendőrségi, adóhatósági, titkosszolgálati köztisztviselők, az ügyészek, a bírók 90 százaléka román etnikumú. Nem véletlenül. A román állam akarja így”, mondja a kovásznai RMDSZ elnöke.

Ezzel szemben Nagyszeben polgármestere, Klaus Johannis támogatja a régiósítási tervet és elutasítja az etnikai kritériumok szerinti autonómiát.

„A régiósítás kötelező, mert a jelenlegi 41 megye túl kicsi egy hatékony gazdasági fejlődéshez. Etnikai kritériumok szerinti autonómia egy új Katalóniát jelentene és ez nem jó”, mondja Johannis.

De álláspontját a Német Fórumhoz tartozók nem támogatják. „Johannis a PNL nevében beszél”, bírálják őt.

„A régiósítás előtt Romániának népszavazással módosítania kell az alkotmányát. El fog még telni egy kis idő, de az világos, hogy a székely autonómiájára vonatkozó követelések, melyek már a forradalom óta léteznek, újabb lendületet kaptak és a románok, ezektől való félelmükben, megpróbálják kierőszakolni a területi-közigazgatási átrendezést. A két tábor a konfrontáció pályáján áll Erdélyben”, ez a Die Welt-esek következtetése.

[Forrás: eurocom.wordpress.com - ziare.com]
Impresszum