A Szilágy Megyei Tanács keddi ülésén elutasította azt a polgári kezdeményezést, hogy tartsanak népszavazást a megyét is magába foglaló fejlesztési régió átalakításáról.

Szilágy vármegye a 20. század elején
Szilágy vármegye a 20. század elején


Szilágyi Róbert István megyei önkormányzati képviselő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Szilágy megyei szervezetének az ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta, a 31 tagú önkormányzati testületben csak a héttagú RMDSZ-frakció szavazott a népszavazás kiírása mellett.

A több mint 14 ezer Szilágy megyei polgár aláírásával kezdeményezett határozattervezet a jegyző és az önkormányzat jogi bizottságának a negatív véleményezésével került napirendre. Szilágyi Róbert István elmondta, mind a jegyző, mind a jogi bizottság a referendumtörvényre hivatkozott, amely szerint népszavazást csak az önkormányzat elnöke, vagy az önkormányzati képviselők harmadrésze kezdeményezhet.

Az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke szerint a kérdésről egyféleképpen rendelkezik a polgári kezdeményezéseket szabályozó törvény, és másféleképpen a referendumtörvény. Hozzátette, a jegyző és a jogi bizottság azt az értelmezési lehetőséget választotta, amely beszűkíti a lehetőséget.

Az RMDSZ szeptember 26-án kezdte gyűjteni az aláírásokat azért, hogy Erdély hat megyéjében polgári kezdeményezéssel tartsanak megyei népszavazást a fejlesztési régiók átalakításáról. A székelyföldi Kovászna, Hargita és Maros megye lakosságának azt a kérdést készültek feltenni: akarják-e hogy a három megye egyetlen fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely központtal? A partiumi Bihar Szatmár és Szilágy megyében a kérdés a Nagyvárad központú régióra vonatkozott volna.

A kezdeményezést két hét alatt 170 ezer személy támogatta aláírásával. Eddig csak Kovászna megye önkormányzata határozott a népszavazás kiírásáról, határozatát azonban a prefektus megtámadta a közigazgatási bíróságon.

[MTI]
Impresszum