2013. december 12. / 10:50

Hogyan nő napról napra Magyarország

Az utóbbi három évben 500.000 fővel nőtt Magyarország polgárainak a száma – csak azokról beszélünk, akik más országokban élnek, de bebizonyították, hogy vannak magyar felmenőik - írja az Adevarul nevű román napilap a honosítással kapcsolatos, napokban megjelent cikkében. A folytatás alább olvasható.

Fotó: adevarul.ro
Fotó: adevarul.ro


Közülük sokan romániaiak – az állampolgárságot megszerző ötszázezredik személy dévai (itt Böjte Csaba atyára utalnak, a nevét csak a cikk végén említik, szerk.). Félmillió új állampolgárról van szó, akik szociális segélyeket vehetnek igénybe a szomszédos államban, vízum nélkül utazhatnak az AEÁ-ba és szavazhatnak Magyarországon.

Magyarország Székelyföldi (a Secuime megnevezést használják a cikkírók, szerk.) konzulátusain (Magyarországnak egyetlen székelyföldi városban, Csíkszeredában van konzulátusa, szerk) minden munkanapon néhány száz szem könnyezik, miközben az „Isten, áldd meg a magyart”, a szomszédos állam nemzeti himnuszának kezdetét hallgatják. Aztán mindazok, akik befejezték a Magyarországnak tett hűségesküjüket egy pohár pezsgővel koccintanak, megcsókolják egymás arcát és egy sárga mappával lépnek ki a konzulátus ajtóján, amire egy nemzeti jelkép, a „szabadság szellemé”-nek képmása van nyomtatva.

Székelyföldön minden nap, három éven át, néhány száz magyar Magyarország állampolgárává válik. Ez azután, hogy a 2010-ben hatalomra került FIDESZ teljesítette választási ígéretét és nagyszabású folyamatokat indított annak érdekében, hogy megadják a kettős állampolgárságot minden magyar etnikumúnak a szomszédos államokban és azokon kívül is.

Most mi is elbeszélgettünk néhány csíkszeredai magyarral Magyarország konzulátusa előtt, akik a sárga mappával és az állampolgárságukkal a kezükben éppen távoztak az épületből. Október 24-e volt, Magyarország egyik fontos ünnepének másnapján és minden emlékmű és az intézmények bejáratai kicsi és nagy, piros, fehér és zöld színű szalagokkal átkötött virágokkal voltak feldíszítve. A konzulátussal szemben egy üzlet található, ahol festéket, meszelőket, tapétákat, vödröket és magyar népviseletet árulnak.

„Talán te”


„Azért kértem most az állampolgárságot, mert a lányom az Egyesült Államokban él és ha magyar útlevelem van, nincs szükségem amerikai vízumra, meglátogathatom”, mondja egy 70 éves hölgy, aki a férjébe karolva jön ki a konzulátus ajtóján. „Nem másért, csak a vízum miatt”, mondja. „Talán te”, vág a szavába szárazon a férje és szorítja meg ennek megfelelően a karját, hogy véget vessen a beszélgetésnek.

Az intézmény előtti járdán a rokonok és a barátok virágokkal várják és átölelik őket. Egy család teljesen népviseletbe van öltözve, még a nagykabátjaik is ugyanilyen stílusúak.

„Jobban”, válaszolja röviden egy ősz hajú férfi, a sárga mappával a kezében, akitől azt kérdezzük, hogyan érzi magát most, hogy megkapta a magyar állampolgárságot. Nem akar többet mondani, hátat fordít és távozik. A konzulátus ajtaján kilépők közül szinte senki sem akar erről beszélni, egyesek nem érnek rá, mások nem tudnak románul, megint mások nyíltan megmondják, hogy nem akarnak és mosolyognak, vagy sem. Végül két őr szólított fel bennünket, hogy távozzunk, mert ott, a járdán nem szabad filmeznünk. A hangvétel és a nyelv azonnal megváltozott, amikor megjelent bentről egy tisztviselő, aki csak angolul beszélt velünk és elmagyarázta, hogy „barátságosabb” lenne, ha az utca másik oldaláról filmeznénk.

„Mindazok hazatérhetnek, akiket bozgoroknak neveztek Erdélyben”


Magyarország e hónap elején adta meg az 500.000-dik állampolgárságot egy olyan etnikumúnak, aki más államban él, de bizonyítani tudja, hogy magyar ősei voltak. Ennek megfelelően 2011. január 3-a óta, amikor a törvény hatályba lépett, Magyarország félmillió polgárral gyarapodott, akik szociális segélyekért folyamodhatnak a szomszédos államban, vízum nélkül utazhatnak az AEÁ-ba és szavazhatnak Magyarországon.

Egyáltalán nem meglepő, hogy az 500.000-dik állampolgárságot megszerző személy romániai: a dévai Böjte Csaba ferences rendi pap. Ennek átadásának napja, december 5-e sem véletlenül volt kiválasztva. A magyarok 2004. december 5-én a távolmaradásukkal utasították el a kettős állampolgárságról szóló törvény kihirdetéséről szóló népszavazást (a szerzők meglehetősen felszínes tájékozottságot mutatnak. Ebben az esetben a népszavazás nem egy törvény kihirdetéséről szólt, hanem a kettős állampolgárság kérdésének parlament elé kerüléséről, szerk).

„Ez egy szimbolikus nap, mert ma lemoshatjuk a 2004. december 5-i nemzetárulás szégyenét és begyógyíthatjuk a sebeket. Ezeknél a számoknál fontosabb azoknak az erdélyi embereknek a sorsa, akiket bozgoroknak, hazátlan embereknek neveztek, akik harcoltak a magyar identitásukért és akiknek most, a megadott állampolgársággal állampolgári joguk van hazatérni ide”, mondja Semjén Zsolt, Magyarország kormányfő-helyettese.

Orbán Viktor (az eredeti szövegben a magyarországi politikusok neve a következőképpen szerepel: „Semjen Zsolt” és „Viktor Orban”, szerk.) kormányfő pedig azt mondta, hogy „a 2010-ben elfogadott törvény letörte a lakatokat a kapukról, megnyitva azokat mindazok előtt, akik magyarnak vallják magukat. A XX. század viharai az egész világba szétszórták a magyarokat, most a világ minden sarkában vannak magyarok. Mi úgy hisszük, hogy lakóhelyüktől függetlenül, ők mindnyájan a nemzetünk tagjai”.

Ki képviseli politikailag a romániai magyarokat


A Romániai Magyar Demokratikus Szövetség a romániai magyar közösség legrégibb és legerősebb politikai pártja, amelyet 1989. december 25-én hoztak létre és Domokos Géza volt az első elnöke. De Markó Béla volt az a személy, akinek a neve ennek a pártnak a szinonimája volt és aki 1993 és 2011 között vezette a csoportosulást. A kisebb csoportosulások közül kitűnik az Erdélyi Magyar Néppárt, melynek Tőkés László euroképviselő a mentora (a szerzők az erdélyi magyar politikusok nevével is hadilábon állnak, melyek az eredeti szövegben a következő formátumokban szerepelnek: „Géza Domokos”, „Marko Bela”, „Laszlo Tokes”, szerk.).

[Forrás: adevarul.ro, heurocom.wordpress.com]
Impresszum