Magyarország bukaresti nagykövetségének egyik hivatalossága egy olyan tervről beszélt, melynek keretében a szomszédos állam mezőgazdasági területeket és erdőket vásárolna fel Erdélyben - számol be a Ziua de Cluj.



A román nyelvű lap internetes oldalán megjelent cikkben kifejti: Magyarország bukaresti nagykövetségének sajtóattaséja, Szabó József Andor a magyar állam egyik olyan tervéről beszélt, melynek keretében földterületeket vásárolnának fel Erdélyben, főleg a magyar etnikumúak által lakott övezetekben. A jogi képzettségű politikusok többsége azt állítja, hogy az ilyenfajta tranzakciók törvényesek lennének és tagadják, hogy bármilyen veszélye lenne „Erdély felvásárlásá”-nak.

A terv célja, a magyar hivatalosság szerint, hogy segítség a térségbeli magyar etnikumúakat a szülőföldjükön maradni. Az az érdekes, hogy a Szabó által ismertetett rendszer szerint, a földterület csak a tulajdonos elhalálozása után kerülne a magyar állam tulajdonába. „Van egy ilyen jellegű programunk, mely – lényegében – azt jelenti, hogy ha valaki el akarja adni a földjét, az szerződést köthet a magyar állammal és ennek értelmében életjáradékot kapna. Sőt, ha úgy akarja, egész életében a föld tulajdonosa marad. Nyilvánvalóan felmerül a kérdés, hogy mit fog kezdeni a magyar állam egy székely falu határában lévő földdarabbal? Elvileg odaadhatja egy fiatalnak, aki nem rendelkezik földdel, de megművelné”, magyarázta a realitatea.net által idézett magyar hivatalosság.

Szabó megjegyezte, hogy a terv nem csak mezőgazdasági földterületekre terjedne ki, hanem az erdőkre és a borvízforrásokra is. „Az egyetlen különbség az, hogy ezeket a stratégiákat nem Budapesten gondolták ki, hanem éppenséggel a székelyföldi helyi hatóságok. Látva, hogy milyen gyorsan tűnnek el az erdők, a magyar államhoz fordultak segítségért. Sok polgármesteri hivatal rendelkezik saját erdővel, képtelenek azokat kezelni, de eladni sem akarják azokat. Itt akarom megemlíteni a borvizeket is, ami olyan új lehetőség, amiről kevesen tudnak. Nem a folyókról és tavakról beszélek, hanem a többé, vagy kevésbé kiaknázott borvízforrásokról. Megengedhetetlen, hogy csődbe menjen egy olyan híres ásványvíz, mint a bibarcfalvi, amikor egész Európában reneszánszukat élik az ásványvizek”, tette hozzá a magyar diplomata. Ennek ellenére Magyarország Külügyminisztériuma kijelentette, jelenleg nincs ilyen kormányzati program, az egész csak „ötlet” szintjén létezik.

A jogi végzettségű politikusok többsége azt mondja, ilyen lépés eddig is lehetséges lett volna, amikor külföldi jogi személyek földterületeket vásárolhattak Romániában, 2014-től csak annyi az újdonság, hogy ez most már a természetes személyek számára is engedélyezett, ezzel kapcsolatosan pedig már kihirdetésre az elnök asztalán van egy törvényjavaslat. „Az EU-csatlakozási szerződésünkben vállaltuk, hogy 2014. január 1-től az Unióból származó bármelyik természetes személy földeket vásárolhat Romániából. Úgy, ahogy románok is vásárolhatnak tulajdont Németországban, Ausztriában, ugyanúgy a magyarok is vásárolhatnak földterületeket Romániában. De a külföldi állampolgárok eddig is vásárolhattak nálunk földeket, jogi személyeken keresztül. A magyar államot is beleértve – nem maga az állam, amelyik egy absztrakt entitás –, mely egyes jogi személyiséggel rendelkező intézményein keresztül eddig is vásárolhatott, tehát nincs semmilyen veszély. A román állam is megteheti ugyanezt, ha egy romániai polgármesteri hivatal akar valamit csinálni Magyarországon, akkor földet vásárolhat ott. Tekintettel arra, hogy nekünk, románoknak vannak jogaink és jogosítványaink az EU többi tagállamában, normális, hogy kölcsönösség alapján az EU-ból bárki ugyanilyen jogoknak örvendhessen Romániában”, mondta Alin Tişe szenátor, a PDL alelnöke.

Párttársa, a Kolozs megyei PDL vezetője, Daniel Buda azonban nem hiszi, hogy a magyar államnak van pénze földeket vásárolni Romániában. „Nálunk bárki vásárolhat földet, ha betartja a romániai törvényeket. De nem hiszem, hogy a jelentős gazdasági válsággal küszködő és e pillanatban nagyon rosszul álló magyar államnak van pénze földeket vásárolni Erdélyben. Azt hiszem, ez inkább csak mese, amivel az európai választások előtt fel akarják pezsdíteni egy kicsit a választási retorikát”, mondta Buda.

A Kolozs megyei RMDSZ vezetője, Máté András Levente képviselő sem lát semmi szokatlant a szomszédos állam lehetséges tervében. „Csak a sajtóból értesültem erről a tervről, de nincs ebben semmi új. Egyes jogi személyiséggel rendelkező intézményeken, vagy alapítványokon keresztül a magyar állam eddig is vásárolhatott tulajdonokat Romániában. Azt sem tudom, hogy egyáltalán szükség van-e ehhez törvényjavaslatra”, kommentálta Máté.

Az egyetlen más véleményen lévő jogász politikus a kolozsvári PSD elnöke, Mircea Jorj. „Nem eddig még nem hallottam arról, hogy bárhol a világon megtörténtek volna ilyesmik. Egy állam csak nagykövetségek és konzulátusok számára vásárolhat földterületeket egy másik állam területén. Amikor a földterületek EU-n belüli szabad kereskedelméről beszélünk, akkor természetes és jogi személyekről beszélünk, nem államokról. Ez a magyar kormány újabb provokációs, választási kampánnyal kapcsolatos ügye, amivel a kettős állampolgárságú erdélyi magyar etnikumúak érzéseit akarja megpiszkálni. Ez sokkal inkább egy politikai nyilatkozat, mint olyasmi, aminek jogi következményei lehetnének, mert nincs semmilyen jogi alapja. A magyarországi politikai osztály egy bizonyos részének totalitárius tendenciái vannak”, mondta Jorj.

Ezzel szemben a Kolozs megyei PNL ideiglenes elnöke, Horea Uioreanu nem lát abban semmi gondot, hogy a magyar állam földeket vásárolhatna Erdélyben. „Már az elejétől kezdve, az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésétől tudtuk, hogy amint bekerülünk az Unióba, bárki vásárolhat majd földeket Romániában, mint ahogy mi is vásárolhatunk földterületeket a Gibraltáron, ha akarjuk. És ha megvásárolják, akkor mi? Műanyagzacskókba teszi a földet és elszalad vele Magyarországra? Úgy tudom, bárki, aki földet vásárol azért teszi, hogy termelésre használja, mi a rossz ebben”, kommentálta Uioreanu.

Teljesen más volt a véleménye Gheorghe Funar volt PRM-s polgármesternek és szenátornak, aki úgy gondolja, hogy már csak a papság védheti meg a román földet. „Az ősi föld eladását megengedő törvény, amelyet még nem hirdettek ki, egy nemzetárulási aktus. Bármely normális országban, ha egy ilyenfajta tartalmú törvényt megszavaztak volna az izraeli, a francia, a spanyol, a német, az osztrák, vagy a görög parlamentben, a tervezet kezdeményezőit és a megszavazóit azonnal letartóztatták volna. Rabszállító kocsik menetoszlopával szállították volna el őket egyenesen a parlamentből. Hogyan adhatnál el földet Isten Anyjának Kertjéből? Ez nemzetárulás. Románia Isten Anyjának Kertje, ezt pedig II. János Pál pápa erősítette meg 1999-ben, amikor Romániába látogatott. A géta-dákok, az elsődleges nép nyelvén Erdély neve Isten Kertjét jelentette, hogyan adhatnál el földet Isten Kertjéből? Persze, hogy a magyar állam most felvásárolhatja egész Erdélyt, a talaj és az altalaj minden gazdagságával. Csak a verespataki lelőhely értékét 10.000 milliárd euróra becsülik. A magyar állam letesz 10 milliárd eurót, felvásárolja egész Erdélyt és csak Verespataknál ennek az ezerszeresét nyeri rajta. Az Isten által örökül hagyott legjobb föld a világon Romániában található. Az alkotmányban az áll, hogy az ország területe elidegeníthetetlen. Az őseink életük árán védték meg, hogy adhatod el az ősök vérével megöntözött földet? Az EU nem kér tőlünk ilyesmit, az EU egyetlen országa sem ad el. Ha jóhiszeműek lettek volna, a törvényben feltételeket szabtak volna a vásárlóknak: mezőgazdasági szakképzettség, legalább 200 millió eurós tőke a gépekhez, e szakterületen eltöltött legalább 20 év és főleg azt, hogy törvényben tiltsák meg a négyzetméterenkénti 10.000 euró alatti áron történő eladást. Ki lenne olyan őrült, hogy 100 millió eurót adjon egy hektárért? Így már nem adnák el. Ezt tette Lengyelország és senki sem vásárolja fel a földjüket. Ez az a pillanat, amikor az egyháznak, a papoknak újra át kellene venniük a szerepüket és fel kellene világosítaniuk a híveiket, a vallásosokat, hogy ne adjanak el egy talpalatnyi földet sem”, mondta Funar.

Előzmények: a magyar állam Erdélyben történő földvásárlási szándéka egy interjút követően került nyilvánosságra

Mint ismeretes: futótűzként járta be az erdélyi magyar sajtót a hír, hogy a magyar állam földvásárlásra készül Erdélyben az európai uniós moratórium január elsejei lejártával. Erről Magyarország bukaresti nagykövetségének mezőgazdasági attaséja beszélt a Kolozsvárott megjelenő Krónika című Fidesz-közeli lapnak. A Külügyminisztérium szóvivője a tervet máris támadó Népszabadságnak "cáfolta" a hírt, Zákonyi Botond bukaresti nagykövet pedig azt is tagadta, hogy a beosztottja interjút adott volna a témában.

A napilap megkereste a bukaresti nagykövetség mezőgazdasági attaséját, hogy részleteket kérjen a kormány erdélyi földvásárlási programjáról, de Szabó József Andor azt mondta, nem nyilatkozhat, és a nagykövethez irányította a lap munkatársait. Zákonyi Botond közölte: nem kommentálja a cikket, már csak azért sem, mert "az attasé nem adott interjút a Krónikának". A nagykövetség ezért helyreigazítást kér a napilaptól. Zákonyi szerint egy zárt körű marosvásárhelyi rendezvényen, még decemberben ötletként felmerült a földvásárlás, de ilyen kormányprogram nincs. A Krónika-interjút aláíró Szucher Ervin azonban ragaszkodik ahhoz, hogy volt interjú, és a lapnak le is játszotta telefonon a beszélgetés felvételét.

Egy neve elhallgatását kérő, befolyásos erdélyi politikus lapunknak nyilatkozva rámutatott: folyamatosan zajlanak egyeztetések a magyarországi és az erdélyi magyar politikusok között a földek és erdők magyar kézben tartásáról, de erről nem kell nyíltan beszélni. "Egy ilyen nyilatkozat után szó sem lehet semmiféle állami földvásárlásról" – magyarázta.

Romániában egy hektár termőföld ára kétezer euró körül mozog, míg a nyugat-európai ár ennek akár a tízszerese is lehet. Becslések szerint 700 ezer hektár romániai termőföld van külföldi befektetők birtokában, a teljes szántóterület nyolc százaléka - írja a Nol.hu.

[Forrás: eurocom.wordpress.com, ziuadecj.realitatea.net, kuruc.info]
Impresszum