Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi régióelnöke egy felmérés eredményét ismertette február 13-i délelőtti sajtótájékoztatóján a Bihar megyei magyar sajtó képviselőivel.

Közélet és kultúrafogyasztás Nagyváradon címmel 2013-ban végezte el a Bálványos Intézet az EMNP megrendelésére a közvélemény-kutatást. Az erről készült jelentésből megtudhatták az újságírók, hogy az adatfelvétel 2013. november 15. és december 15. között zajlott, a célpopuláció a bihari megyeszékhely magyar nemzetiségű, választásra jogosult (tehát 18 év fölötti) állandó lakossága volt. 604 főt sikerült kikérdezni, az eredmények 95%-os valószínűséggel, 4 százalékos hibahatárral érvényesek. A mintavétel során a településen belül véletlenszerűen választottak ki utcákat, figyelembe véve, hogy az adott utcákban hányan laknak, a magyar háztartásokat keresték, majd nemi és életkori kvóta alapján választották ki a megkérdezetteket. A kérdezőbiztosok munkáját telefonon ellenőrizték.

Zatykó Gyula
Zatykó Gyula


Zatykó felhívta a figyelmet arra, hogy a felmérés kérdéseinek nagy része azt kutatta, hogy mennyire elégedett a váradi magyar lakosság a közállapotokkal, a város fejlődésével, a pártok és politikusok működésével, de képet szerettek volna kapni arról is, hogy milyen a polgárok közérzete és melyek az elvárásaik, igényeik, opcióik. Néhány konklúzió: a megkérdezettek mindössze 31%-a elégedett a város fejlődésével; a legsúlyosabb problémának a közéletben a korrupciót ítélik; csak a polgárok 40%-a gondolja úgy, hogy romlott a magyarság helyzete 2012 nyara óta, amióta nincs magyar alpolgármester, 13 percentjük nem is hallott e kudarcról. A megkérdezettek legtöbbje úgy véli, hogy a magyar elöljáróknak munkahelyteremtéssel, a kisebbségi jogok biztosításával (pl. a hivatali magyar nyelvhasználatéval), a fiatalok itthon tartásával, a történelemhamisítás megakadályozásával, az anyanyelvű oktatás bővítésével és színvonalának emelésével kell foglalkozniuk. A válaszadók több mint fele ítélte fontosnak azt, hogy a választott képviselők magyarul beszéljenek a tanácsüléseken, és csak 4 százalékuk szerint nem lényeges ez.

A pártok működéséről kiderült, hogy a Néppárt nagyváradi szervezetének tevékenységét a megkérdezettek nyolcvan százaléka ismerte, kétharmaduk elégedett is vele. Az RMDSZ tevékenységének ismertsége valamivel nagyobb, de csak 45 százaléknyian vannak vele megelégedve. Azok körében, akik ismerik a két Váradon működő magyar párt munkáját, az RMDSZ-ével valamivel kevesebben elégedettek, mint a Néppártéval. Összességében a válaszadók fele nincs megelégedve a pártokkal. Vezetőik közül a tulipánosok ismertebbek a csillagosoknál, viszont ellenszenvesebbek is utóbbiaknál. A legkevésbé rokonszenves magyar politikus Kiss Sándor RMDSZ-elnök, a legszimpatikusabb Cseke Attila, aki vélhetően rövid miniszterségének köszönheti ismertségét, amely vetekszik a Biró Rozáliáéval. Utóbbi még Kissnél is ismertebb, viszont Csekénél valamivel kevésbé rokonszenves.

Zatykó Gyula, aki az EMNP egyik országos alelnöke, elégedetten nyugtázta, hogy a magyar lakosság szavazási hajlandósága relatíve magas, 70 százalékuk elmenne voksolni, ha most lennének az önkormányzati választások. Sajnos a fiataloknak csak 40 percentje tartaná ezt fontosnak. A biztos szavazók 47 százaléka az RMDSZ-re, 33 százaléka a Néppártra adná voksát, 15 százalékos a bizonytalanok aránya. A szövetség másfél év alatt elvesztette támogatóinak egyötödét, a néppárt pedig megduplázta számukat – mutatta egy másik grafikon.

Az alelnök mintegy következtetésként osztotta meg az újságírókkal azt a véleményét, hogy a Néppárt és annak egyes, amúgy sokat dolgozó vezetői talán nem eléggé ismertek a váradiak körében, de ez természetes, hiszen az elmúlt negyedszázad szinte csak az RMDSZ-ről szólt, amely országos, megyei és helyi szinten többször is hatalmi helyzetből politizált. A fiatal EMNP pozitív megítélése viszont annál örvendetesebb és ígéretesebb.

[Forrás: az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi sajtószolgálata]
Impresszum