Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) partiumi szervezete idén rendhagyó módon Szatmárnémetiben, a Kossuth-kertben tartotta az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitöréséről megemlékező központi ünnepségét.

Tőkés László
Tőkés László


Az ünnepi beszédek mellett gazdag kulturális programmal készültek a szervezők, ezeknek azonban csak egy része valósulhatott meg, mivel a Szatmár Megyei Múzeum vezetősége az utolsó pillanatban megtagadta a múzeum épületében előzetesen kibérelt terem használatát, ahol a program szerint Birinyi József népzenész, a Hungaricum Szövetség elnöke hangszerbemutatójára került volna sor. A szervezők úgy döntöttek, hogy beperlik az intézményt, mely jelentős anyagi kárt okozott számukra.

Mindezen körülményektől eltekintve méltóságteljes ünnepségen vehettek részt azok, akik a viharos időjárás ellenére eljöttek a Kossuth-kertbe.

Veres-Kupán Enikő, az EMNT Szatmár megyei vezetője által moderált ünnepi megemlékezésen elsőként Arányi Andrea kolozsvári konzul felolvasta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke üzenetét.

Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke felszólalását azzal kezdte, hogy miközben a régi idők dicsőséges harcait magasztaljuk, mi magunk visszatartjuk magunkat a küzdelem vállalásától. Nehezen tudjuk követni a kereszthalált vállaló Krisztus példáját, mint ahogy azoknak a hősöknek a példáját is, akik krisztusi módon életüket áldozták a szabadságért – mondotta. Hozzátette: a közfigyelem napjainkban Székelyföldre, és a székelyek autonómiaküzdelmére szegeződik, de mindemellett Erdély nyugati hídfőállása, a Partium is több figyelmet érdemel, ezért döntött úgy, hogy a március 15-ét a Partiumban tölti.

A forradalom idején, a Magyarországon és az Európában élő népek szabadságigényéről szólva Tőkés László kifejtette: a népek tavaszán az egységes szabadságszellem hatott át mindenkit, úgy, ahogy 1989-ben is történt, amikor láncreakciószerűen valamennyi nemzet – a balti országoktól a közép- és kelet-európai országokig terjedően – felkelt a zsarnokság ellen. Mindez azt igazolja, hogy az igazi szabadság összekapcsol, a hamis szabadság pedig elválaszt minket – mutatott rá.



„Különböző korokban különböző formát öltött a szabadságharc, de a lényeg ugyanaz. Abban az időben a jobbágyság eltörléséért és a Habsburg-uralom lerázásáért szálltak síkra, mi viszont 25 évvel ezelőtt a többségi kommunista uralom lerázásáért. Most a mi kisebbségi sorsunk jelenti a jobbágyságot, hiszen még mindig megkötözve akarnak tartani bennünket” – fogalmazott a volt temesvári lelkipásztor. Beszéde végén felhívta a figyelmet, hogy a jogfosztottságból akkor találja meg a kiutat az erdélyi magyarság, amikor eléri, hogy sorsáról saját maga döntsön. Ne hagyjuk, hogy olcsó jogokkal kifizessenek bennünket, miközben tudjuk, hogy egyedül az autonómia jelenthet megoldást – hangsúlyozta Tőkés László, aki szerint tovább kell haladnunk azon az úton, amelyiken negyedszázaddal ezelőtt elindultunk, és a szabadságharc mellett az igazságharcunkat is meg kell vívnunk.

A továbbiakban Langerné Victor Katalin, a budapesti Magyarság Háza igazgatója szólalt fel. Beszédében elmondta: március 15. szimbolikus történelmi eseményünk, amit akkor is megtartott a magyarság, amikor diktatúra volt. Huszadik századi történelmünk során is jelenvalóvá vált ’48 üzenete, hiszen az 1956-os forradalomban is március 15. a függetlenség és a magyar nép szabadságharcának jelképe volt – fogalmazott.

Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt Partiumért felelős alelnöke ünnepi beszédében rámutatott arra, hogy bár egyénileg szabadnak mondhatjuk magunkat, de a nemzet egészét tekintve nem mondható el ugyanez. „Kisebbség vagyunk, a szó legrosszabb értelmében, és állandóan kérnünk, koldulnunk kell” – tette hozzá a néppárti elöljáró. Véleménye szerint ezt a módszert már negyed évszázada erőltetjük, és itt az ideje belátni, hogy nem vezet eredményre. Helyzetünkre csakis az autonómia jelenthet megoldást, az, hogy mi magunk döntsünk a saját sorsunkról, és arról, hogyan osszuk el a helyben megtermelt javakat. A néppárti alelnök felhívta a figyelmet: csak akkor változtathatunk sorsunkon, ha erdélyi magyar közösségünk legyőzi kishitűségét, félelmét, és a saját szívére hallgat. Ez az autonómia kivívásának feltétele. „Bízzunk az erőnkben, ne hagyjuk, hogy az annyi éven át belén sulykolt »mert mi kicsik vagyunk« politikája elfásítson. Merjünk újból nagyok lenni, nagyot álmodni, és főleg merjünk tenni álmunk megvalósulása érdekében” – zárta beszédét Zatykó Gyula.

Zatykó Gyula
Zatykó Gyula


Mihály András Imre, a Néppárt városi elnöke az 1848-49-es forradalom és szabadságharc fontosabb mozzanatait elevenítette fel. Meggyőződése, hogy egy nemzet, amely nem ismeri történelmét, elfelejti hagyományait, kultúráját, az elsorvad. „A huszonnegyedik órában vagyunk, sürgősen valami változásnak kell eljönnie” – hangsúlyozta.

Veres-Kupán Enikő, a Szatmár megyei EMNT elnöke beszédében kifejtette: amiképpen 1848-ben, napjainkban is többször játszottunk főszerepet „Európa színpadán”. Orbán Viktor, a nemzet miniszterelnökének szerepét méltatva az EMNT megyei elnöke elmondta: „a mi szabadságharcaink az egész világ hajtómotorjaivá váltak, és válhatnak”.

A szatmárnémeti Néppárt és EMNT közös ünnepségén közreműködött Birinyi József népzenész, Berta Alexandra népdalénekes, Kovács László népzenész, László Zita színművésznő, István István, a Szatmárnémeti Északi Színház színművésze, a Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület kórusa Hencz József vezényletével.

A résztvevők a Kossuth-kertből átvonultak Kossuth Lajos emléksírjához, ahol az igei köszöntő után elhelyezték a kegyelet virágait az emléksíron.

[Forrás: az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája]
Impresszum