Több százan vettek részt a székely zászló ünnepélyes felvonásán hétfőn Csíkszeredában. A történelmi esemény – amivel a székelység autonómiaigényére kívánták felhívni a figyelmet – az Erdélyi Magyar Néppárt kezdeményezésére jött létre.



A megyeházával átellenben egy 7,5 méteres vasrúdra vonták fel hétfő délután a hatalmas méretű székely lobogót. A ceremónia alatt a Csíkszéki Mátyás-huszárok Egyesületének tagjai álltak díszőrséget. A zászlófelvonás alatt pedig a tömeg a székely himnuszt énekelte. A rendkívül nagy érdeklődésnek örvendő rendezvényen a város polgárainak körében jelen voltak a történelmi egyházak, az erdélyi magyar pártok és civil szervezetek képviselői.

Köszöntőbeszédében Tőke Ervin, a rendhagyó esemény kezdeményezője, az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszeredai önkormányzati képviselője elmondta: nem véletlen, hogy éppen február 25-én vonták fel a székely zászlót Csíkszereda főterén, ugyanis az említett napon van a kommunizmus áldozatainak az emléknapja, így a zászlófelvonással azt is jelezni kívánták, hogy nemet mondunk az elnyomásra, nem kérünk a kommunistákból, sem azok utódjaiból. Kifejtette: „nem leszünk rabszolgák saját szülőföldünkön. A székely zászló a szabadság jelképe. Meg kell, értse végre mindenki, hogy a területi autonómia számunkra létkérdés. Ha nem lesz Autonómiánk, akkor megy tovább az a folyamat, aminek mi mindannyian tanúi vagyunk és apró lépésekkel haladunk egy szakadék felé, ahová majd egyszer belezuhanunk.  Amennyiben lesz önrendelkezésünk akkor esélyünk lesz arra, hogy megerősödjünk és hazahívjuk fiataljainkat: lesz ahová és lesz amiért! A harcot nem fogja senki helyettünk megvívni. Szerte a világban mindenhol a népakarat által teljesült a szabadságra vágyó népek álma. Másoknak sikerült, nekünk is sikerülhet, sikerülnie kell, csak vegyük végre saját kezünkbe sorsunk!”

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere beszédében kijelentette: „világosan el kell mondanunk, hogy a magyar nyelv ismerete itt Csíkszeredában kötelező”. Ezzel utalva arra, hogy a polgármesteri hivatalt megbírságolták, mert a városi főépítészi állás versenyvizsgájánál a magyar nyelv ismeretét is kötelezővé tették a jelentkezők számára.
 „A székely zászló az önállóságra való törekvésünk jelképe” – mutatott rá felszólalásában György László, az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei elnöke. Megjegyezte: tűzzük ki a lobogót intézményeinkre, hadd hirdesse a székelység szabadságvágyát és e zászló alatt vegyünk részt minél többen a március 10-én, Marosvásárhelyen megtartandó autonómiatüntetésen.

A történelmi magyar egyházak részéről Csapai Árpád római katolikus pap és Solymosi Alpár unitárius lelkész szentelték és áldották meg a székely lobogót. Beszédeikben felhívták a figyelmet, hogy a székelység elkezdte kezébe venni a sorsát, ugyanakkor e megpróbáltatások nem gyengítik e népcsoportot, hanem megerősítik

Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Nemzeti Tanács elnöke kijelentette: a székely zászló használata erősít minket hitünkben, miszerint Székelyföldet nem lehet letörölni a térképről. Beszédében bírálta az RMDSZ távolmaradását a marosvásárhelyi autonómiatüntetésről. „A nemzetárulást a magyarok többsége nem támogatja. Minden nemzet egyszer le kell, számoljon saját árulóival. A kék-arany lobogó mindig hirdeti, hogy Székelyföld örök és senki nem tudja azt elvenni. Lobogása arra biztat, hogy nem szabad lapulni, behódolni, hanem cselekedni kell megmaradásunkért” – fogalmazott Gazda Zoltán.
Impresszum