Az Európai Unió luxemburgi bírósága elfogadta Románia belépési kérelmét abba a perbe, amellyel a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés bejegyzését szeretnék elérni a kezdeményezők - közölte kedden egy marosvásárhelyi sajtótájékoztatón Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.

Izsák Balázs
Izsák Balázs


Izsák Balázs a sajtótájékoztató után az MTI-nek telefonon elmondta, az elmúlt napokban kapott tájékoztatást a bíróságtól arról, hogy elfogadták Szlovákia, Görögország és Románia belépési kérelmét az Európai Bizottság oldalán, és Magyarország belépési kérését az SZNT vezetői oldalán.

Románia belépésének az elfogadása azért volt kérdéses, mert vitatható volt, hogy a román kormány időben folyamodott-e a perben való részvételért. Izsák Balázs hozzátette, a bíróság egyelőre nem tájékoztatta arról, hogy megkapta volna a Kovászna Megyei Tanács belépési kérelmét. Ennek a kérésnek is felmerült az esetleges megkésettsége.

Izsák Balázs elmondta, a perükbe belépő tagállamoknak június 25-ig kell írásban megindokolniuk, hogy miért ellenzik a polgári kezdeményezés bejegyzését. Az SZNT elnöke emlékeztetett arra, hogy április közepén nyílt levélben kérte Victor Ponta miniszterelnöktől, vonja vissza Románia luxemburgi keresetét. A Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesnek is elküldött kérést most is megismételte.

A Székely Nemzeti Tanács és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. A kezdeményezők azért perelték be az Európai Bizottságot, mert a testület úgy ítélte meg: a kezdeményezés nem tartozik a hatáskörébe. Így a kezdeményezők el sem kezdhették az egymillió aláírás összegyűjtését, amellyel jogalkotást kezdeményező lépésre késztethették volna az Európai Bizottságot.

Az SZNT elnöke az MTI kérdésére az RMDSZ műhelyében készülő székelyföldi autonómiatervezetre is kitért. Kijelentette, a kiszivárgott törvénytervezet-változat nem Székelyföldre vonatkozik, nincs köze az autonómiához, és csak afféle ötlethalmaznak tekinthető.

Arra utalt, hogy az RMDSZ nem a történelmi Székelyföldnek, hanem a Székelyföldet is magába foglaló Hargita, Kovászna és Maros megyének kér különleges státust. A Romániában jelenleg is érvényes megyerendszer 1968-as kialakításakor e három megyéhez - vélhetően az etnikai arányok rontása céljával - Székelyfölddel szomszédos román többségű területeket is csatoltak. Izsák Balázs úgy vélte, a megyéknek - az RMDSZ-tervezetben javasolt - társulása a jelenlegi törvények szerint is lehetséges.

[MTI]
Impresszum