Noha tartalmilag minden elemében kedvezőtlen a kormány válasza, amelyet a Székely Nemzeti Tanács által benyújtott állampolgári petícióra küldött, mégis pozitívum, hogy végre megszületett egy hivatalos, érvekre alapozó állásfoglalás a Székelyföld különleges státuszára vonatkozóan, amelynek mentén érdemi vitát lehet kezdeni a román döntéshozókkal, politikusokkal – jelentette ki csütörtökön, Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.

Toró T. Tibor
Toró T. Tibor


Toró szerint a kormány válasza két fő megállapításra alapoz. Egyrészt tovább élteti azt a mítoszt, miszerint Románia modellértékű kisebbségvédelmi rendszert működtet és amelyet a román diplomácia az elmúlt huszonöt évben a nemzeti kisebbségekre vonatkozó diskurzusát alapozza.

Másrészt hamisan állítja, hogy Romániának semmiféle nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettsége arra, hogy területi autonómiát biztosítson a magyar közösségnek. A Néppárt elnöke szerint ez az állítás azért hamis, mivel Románia az Európa Tanácsba való felvételi kérelmében igenis vállalta a kötelezettséget, hogy tiszteletben tartja az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 1201-es ajánlását, ez a vállalás pedig a ratifikálással a román jogrend részévé vált. Az 1201-es ajánlás – amely a nemzeti kisebbségek sajátos jogálláshoz, önálló közigazgatáshoz való jogát rögzíti – az 1996-ban aláírt magyar-román kétoldalú alapszerződés függelékében is visszaköszön, hiába próbálták egy lábjegyzetben felpuhítani. Románia 1996 óta folyamatosan megszegi az alapszerződést – szögezte le Toró.

Mivel az alapszerződés tíz évvel életbe lépésétől felülvizsgálhatóvá vált, és érvényessége módosítási javaslatok nélkül újabb öt évre meghosszabbodik, a 2006-os változatlanság után 2016-ban esély mutatkozik arra, hogy a felek módosítsák előírásait. Ezért az Erdélyi Magyar Néppárt felkéri Magyarország kormányát, hogy a módosítási határidőig, azaz 2015. szeptember 16-áig vizsgálja meg az alapszerződést és tegyen olyan módosító javaslatokat a román félnek, amelyek segítik az erdélyi magyar autonómia-törekvéseket – mondta Toró. Hozzátette, az új magyar alaptörvény előírja, hogy a mindenkori kormánynak támogatnia kell a Magyarország határain kívül élő magyarok törekvéseit.

Ugyanakkor a magyar közösség képviseletét monopolizáló RMDSZ-nek el kell döntenie, hogy öncélnak tekinti-e a kormányzati szerepvállalást, vagy pedig eszköznek az autonómia megvalósításában, és hogy az autonómiát valóban stratégiai célnak tekinti-e, vagy csak szavazatszerző eszköznek, amellyel hatalomra lehet kerülni. Toró szerint eddig minden jel arra mutat, hogy az RMDSZ vezetői számára a cél a hatalomra kerülés, az autonómia ügye csak kommunikációs eszköz a hatalom megszerzésére. Ezt bizonyítja, hogy több mint egy évvel az RMDSZ tavalyi kongresszusa után, ahol döntés született a Székelyföld autonómiastatútumának kidolgozásáról és parlamenti beterjesztéséről, ma sem létezik kézzelfogható statútum, még a Magyar Polgári Párttal közösen sem sikerült azt kidolgozni, sőt, a folyamatos halasztások azt mutatják, hogy még menetrendje nincs a folyamatnak – mondta Toró. De ezt bizonyítja például az is, hogy Márton Árpád parlamenti képviselő a minap azt állította, hogy az RMDSZ korábban kétszer is benyújtotta az SZNT autonómiastatútumát a parlamentben, holott ez nem igaz: 2004-ben és 2005-ben RMDSZ-honatyák a frakció támogatása nélkül, saját kezdeményezésként nyújtották be a tervezetet. Ilyen bizonyíték az is, hogy az SZNT európai polgári kezdeményezésében, amelyet az Európai Bizottság elutasított, Korodi Attila is kezdeményező szerepet vállalt, de ő időközben a román kormány tagja lett, és így a bukaresti vezetést képviseli az ügyben.

[Forrás: az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája]
Impresszum