Az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű. Erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn, a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén tartott előadásában.



A kormányfő egyúttal bírálta azokat "a fizetett politikai aktivistákat", akik civileknek tüntetve fel magukat külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon.

Az erdélyi szabadegyetem visszatérő előadójaként Orbán Viktor a szabadtéri színpad előtt összegyűlt több ezres hallgatóságnak beszámolt arról, hogy legutóbbi tusványosi beszéde óta a kormányzó polgári keresztény és nemzeti erők megnyerték a választásokat. Hozzátette, a "morális egyensúly" megnyilvánulásának tekinti a kétharmados győzelmet, hiszen 2004 decemberében az államhatárokon kívül élő magyarok visszafogadása ellen szavazó erők "úgy nyerték el méltó büntetésüket", hogy a határon túli magyarok voksaival jött össze a Fidesz-KDNP kétharmada.

Orbán Viktor elmondta: a 25. kiadásához érkezett, az elmúlt negyedszázadot kiértékelő szabadegyetemre 1989-es rendszerváltóként kapott felkérést. Erre reagálva rámutatott: 1989 óta felnőtt egy olyan nemzedék, amely - személyes élmények híján - már nem tud referenciapontként tekinteni a rendszerváltásra. Ma már - ezt az értékes történelmi tapasztalatot hasznosítva - hasznosabb a világban most zajló változásról gondolkodni, a 2008-ban nyilvánvalóvá vált világgazdasági, világhatalmi átrendeződést tekintve kiindulópontnak - magyarázta.



Szerinte a 2008-as nyugati pénzügyi válság ugyanolyan jelentőségű változást indított el, mint ami az első és második világháború után, illetve 1990-ben zajlott le, csak nem annyira volt egyértelmű az emberek számára, hogy másnaptól gyökeresen megváltozott világban fognak élni.

A miniszterelnök kijelentette: a világban versenyfutás van annak az államnak a kitalálásáért, amely leginkább képes egy nemzetet sikeressé tenni. Ma a világ azokat a rendszereket próbálja megérteni, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek, az elemzések "sztárjai" pedig Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország - mondta.

"Megpróbáljuk megtalálni a Nyugat-Európában elfogadott dogmáktól és ideológiáktól elszakadva azt a közösségszervezési formát, azt az új magyar államot, amely képes arra, hogy a mi közösségünket évtizedes távlatban versenyképessé tegye a nagy világ-versenyfutásban" - fogalmazott Orbán Viktor.

A liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell - foglalt állást a kormányfő, aki szerint a korábbi liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont, nem kötelezte a mindenkori kormányt, hogy ismerje el a világban élő magyaroknak a magyar nemzethez való tartozását, nem védte meg az országot az eladósodottságtól, a családokat pedig az "adósrabszolgaságtól".

Arra a kérdésre, hogy a nemzetállam, liberális állam, és jóléti állam után mi következhet, Orbán Viktor szerint a magyar válasz az, hogy egy munkaalapú állam korszaka következhet el.

Mint mondta, azt várják el a polgárok a magyar vezetőktől, hogy dolgozzák ki azt az új államszerveződést, amely a liberális államszerveződés korszaka után - a kereszténységet, szabadságot, az emberi jogokat tiszteletben tartva - ismét versenyképessé teszi a magyar közösséget.

A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell - fogalmazott Orbán Viktor, kijelentve, hogy ilyen értelemben a Magyarországon épített új állam egy nem liberális állam.

A miniszterelnök kitért arra, hogy ezt a fajta építkezést egy sajátos magyar civil szféra próbálja akadályozni.

A kormányfő szerint a norvég alappal kapcsolatos ügy is felszínre hozta azt, hogy egyes, a nyilvánosságban rendszeresen szereplő magyarországi civilek esetében "külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk", akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon. Ezt világossá kell tenni a magyar állam újjászervezése során - hangsúlyozta a miniszterelnök a bálványosi szabadegyetemen.

Hozzátette: "ezért nagyon helyes, hogy megalakult a magyar parlamentben egy olyan bizottság, amely a külföldi befolyásszerzésnek a folyamatos figyelésével, nyilvántartásával és nyilvánosságra hozatalával foglalkozik".

Az MKB Bank megvásárlásával a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya meghaladta az 50 százalékot - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Az MKB-t egyébként soha nem kellett volna külföldieknek eladni - tette hozzá.

A devizahitelesekre utalva megjegyezte: "olyan világban élünk, amikor bármi megtörténhet, még az is megtörténhet például, hogy ha a bírósági eljárások végigfutnak, akkor magyarok több száz milliárd forint értékben visszakapnak olyan pénzeket a bankoktól, amelyeket nem szabadott volna tőlük elvenni".

Előadása végén Orbán Viktor rámutatott: mivel bármi megtörténhet, a bizonytalan jövőtől félni is lehet, de ez sok esélyt és lehetőséget is tartogat a magyar nemzet számára.

"Félelem, begubózás és visszahúzódás helyett bátorságot, előretekintő gondolkodást, ésszerű, de bátor cselekvést javaslok a Kárpát-medencei magyar közösségnek, sőt a világon szétszóródott teljes magyar nemzeti közösségnek. Könnyen lehet, mivel bármi megtörténhet, hogy eljön a mi időnk" - zárta tusnádfürdői előadását Orbán Viktor miniszterelnök, a szabadegyetem tavalyi jelmondatára (A mi időnk) utalva.

Orbán Viktor megköszönte a demokrácia-központok munkáját



Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke tusványosi előadását követően látogatást tett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt Kós Károlyról elnevezett előadói sátrában, ahol személyesen is köszönetet mondott a könnyített honosítási eljárásban kiemelkedő munkát végző két szervezetnek, a demokrácia-központok megfeszített munkájáért. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy ezt a munkát folytatni kell. Tőkés László EMNT-elnök tárgyalást kezdeményezett a honosításban nyújtott segítség zavartalan folytatásának mikéntjéről. A miniszterelnök közös fényképpel zárta a rövid látogatást.

[MTI - Néppárt Press]
Impresszum