Harmadszor szenteltek egész napos előadás-sorozatot az autonómia témájának az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Borzont mellett tartott nyári táborában. A szombati előadás-sorozat Székelyföld autonómiaküzdelmének néhány állomását tekintette át, majd breton és baszk meghívottak ismertették a régiók helyzetét.

A nemzeti gondolkodású ifjak táborában Az autonómiatörekvések állomásai 2014-ben című panelben nagyszámú érdeklődő hallgatta meg az előadók, Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke előadását, majd vitáját. Ferencz Csaba, lapunk munkatársa moderátorként három nagyobb témakört javasolt.



A felvetett témák: fordulópont volt-e a székelyek nagy menetelése az autonómiaküzdelemben, kiszabadítható-e, ki kell-e szabadítani a pártpolitikai logikából az autonómiatörekvéseket, és milyen  lépéseket terveznek idén a szervezetek annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk az autonómiához. Izsák Balázs röviden összefoglalta az SZNT megalakulása óta eltelt évtized eredményeit. Az SZNT elnöke szerint a küzdelem öt szinten zajlott, elsősorban az érintett közösségben kellett és kell tudatosítani fontosságát, megfogalmazni és felmutatni az önrendelkezés iránti igényt és akaratot, de a székely közösségek számára jelenleg legmagasabb hatalmi szintet jelentő önkormányzatok felelőssége és mozgástere is jelentős. Fontos továbbá, hogy a román közvélemény és politika, a magyarországi nemzetegyesítés rendszere, illetve az európai fórumok napirendjén is szerepeljen a székelyek ügye – szögezte le Izsák Balázs, aki szerint a különböző megmozdulások, akciók több szinten is éreztetik hatásukat. Az SZNT elnöke bejelentette: mindeddig huszonhét önkormányzat fogadott el autonómiapárti határozatot, a folyamat – Tulit Attila SZNT-alelnök megfogalmazása szerint – immár a székely önkormányzatok nagy menetelésének is nevezhető. Izsák ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a már elfogadott határozatokat sorra támadják meg a prefektusok, fel kell készülni arra, hogy a közösségek, ha kell, maguk álljanak ki a határozatot felvállaló vezetőik mellett.

Bíró Zsolt hangsúlyozta, hogy a pártpolitika, annak eszközei nem elhanyagolhatóak az autonómiaküzdelemben, és ígérte, hogy ennek jegyében hamarosan Marosszéken is több településen a Magyar Polgári Párt önkormányzati képviselői kezdeményezik az autonómihatározatok elfogadását. Az MPP elnöke ugyanakkor bejelentette, az RMDSZ-szel közösen alakított autonómia-munkacsoport befejezte munkáját, hamarosan közvitára bocsátják a statútumtervezetet. Bíró úgy vélte, a székelyek nagy menetelése rendkívül fontos esemény volt, ám utólag nem sikerült teljes mértékben az abból fakadó lehetőséget kihasználni.

Toró T. Tibor mérföldkőnek nevezte az októberi megmozdulást, amely nemcsak hatásos, a hazai és európai közvélemény és politika ingerküszöbét elérő esemény volt, hanem akcióegységet teremtett a politikai és civil szervezetek, az egyházak között, és ez alkalommal maga a közösség vált politikai tényezővé. Az EMNP elnöke szerint az erdélyi magyar politikában a törésvonal nem a különböző szervezetek között, hanem az autonomista és a kollaboránsok, a román hatalomba beépülők között húzódik, ezért minél hamarabb tiszta vizet kell önteni a pohárba. (Ebből vita is támadt, hiszen Bíró Zsolt reakciójában nem a törésvonalak kijelölését, hanem a minél hatékonyabb együttműködést nevezte prioritásnak.) Toró ugyanakkor felidézte a romániai magyarság háromszintű autonómiakoncepcióját, amely ma is az egységes autonómiaküzdelem elvi alapja lehet, s amelynek szerves része Székelyföld autonómiája.

A rövid előadásokat követő kérdések során kiderült, egyetlen, Székelyföld autonómiájára vonatkozó elképzelés létezik, a Székely Nemzeti Tanácsé. Toró T. Tibor kijelentette, büszke arra, hogy egyike lehetett azoknak a képviselőknek, akik ezt a tervezetet benyújtották a román parlamentbe. Bíró Zsolt úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ-szel alkotott munkacsoport szintén az SZNT koncepcióját vette alapul. A vitára egyébként a szervezők az RMDSZ-nek is küldtek meghívót, ám a szövetség képviselője nem jött el a táborba.

Az autonómiaküzdelem nemzetközi színterének jellegzetes történéseiről számolt be egy másik beszélgetésben Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke és Márton Zoltán, Makfalva MPP-s polgármestere, akik ismertették a Regionális és Helyi Önkormányzatok Európai Kongresszusa Monitoringbizottságának kisinyovi gyűlésén történteket, és beszéltek a várható fejleményekről és feladatokról. Magyar Anna, a monitoringbizottság tagjaként vett részt a kisinyovi ülésen, és segítette, hogy az autonómiapárti önkormányzati határozatok ügye napirenden maradjon. A magyar politikus leszögezte, Brüsszel nem fog autonómiát biztosítani Székelyföldnek, ennek ellenére arra biztatta az erdélyi szervezeteket, hogy használják ki az Európa Tanács, de más nemzetközi fórumok által nyújtott lehetőségeket is. Már­ton Zoltán hangsúlyozta, rendkívül fontos, hogy legalább száz önkormányzati határozatot még a monitoringbizottság őszi ülése előtt elfogadjanak, és a dokumentumokat továbbítsák is a bukaresti hatalomnak és a különböző európai fórumoknak. Márton arra biztatta polgármester kollégáit, hogy győzzék le a „két kilométer aszfalt”-szindrómát, s akár annak árán is, hogy kevesebb pénzt kapnak, nyíltan álljanak ki az autonómia mellett.

A nap másik két előadásában Lainé Yves breton politikus beszélt a bretonok történelméről, jelenlegi helyzetéről, a franciaországi központosított igazgatásról, majd Jose Felix Merladet, a Baszk Nemzeti Párt külügyi kabinetjének tagja Baszkföld rendkívül dinamikus fejlődését mutatta be. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy mindezeket a gazdasági sikereket autonómia nélkül nem tudták volna megvalósítani.
 
[Forrás: 3szek.ro]
Impresszum