Közel kétszáz rendellenességet jelentettek a központi választási irodának a vasárnapi elnökválasztás nyomán Romániában, s noha ez vélhetően csak töredéke a valós eseteknek, nem valószínű, hogy az első forduló végeredményét bármiképp is befolyásolnák ezek a demokratikus jogállamhoz méltatlan esetek.

A román külügyminiszter vagy inkompetens, vagy…
A román külügyminiszter vagy inkompetens, vagy…


Változatos volt a kihágások skálája: a kampánycsendsértéstől a tettenéréses választási megvesztegetésig terjedően. De a leghangzatosabb, mondhatni: világraszóló botrányt a külföldi szavazókörzetekben tapasztalt szervezés okozta. A hatóságok inkompetenciáját már előre jelezte, hogy 18 millió szavazásra jogosult román állampolgárról beszéltek előzetesen, de Bukarestnek fogalma sincs, hogy ez a pusztán statisztikai – a nagy nemzet képét sugározni óhajtott – adat részleteiben mit is fed: hány felnőtt polgár él az ország határain belül, hány külföldön, hánynak van állampolgársága és hányan szerepelnek a választói névjegyzékekben. A szavazás előestéjén már csupán 15 millió potenciális választóval számoltak, de még ezzel is alábecsülték a külföldön tartózkodó és szavazni akarók számát. Ráadásul az utóbbi években „repülőről szórták” a román állampolgárságot a moldovaiaknak, becslések szerint mintegy 400 ezer moldovai rendelkezik külhoni polgárként szavazati joggal. Ott még hétfőn, az urnák vasárnap esti zárása után egy nappal is abban reménykedtek a boldog tudatlanok, hogy leadhatják voksaikat…

Az államfőválasztás rossz megszervezése és lebonyolítása miatt a romániai külképviseleteken hosszú sorok alakultak ki, órákon át vártak a szavazók arra, hogy voksolhassanak. Tüntetések alakultak ki, az elégedetlenkedők azt állították, hogy a kormánypártiak ellehetetlenítették a szavazást a külföldön élők számára. Több városban feszültté vált a hangulat, Párizsban például a francia rendőrségnek is közbe kellett lépnie. „Le a kommunistákkal” – kiabálták a tiltakozók. Bukarestben és Kolozsváron szimpátiatüntetések voltak, többen is azt kiáltották: „Nem tudtok ti annyit lopni, amennyit mi tudunk szavazni”, majd Victor Ponta miniszterelnök és Titus Corlățean külügyminiszter lemondását követelték.
Szemtanúk és tudósítók szerint akár több tíz- vagy százezerre is tehető azon külföldi románok száma, akik végül nem szavazhattak, mert orruk előtt zárták be a szavazóhelyiségeket, illetve eltántorodtak az órákon át való sorban állástól.

Az arrogáns megnyilvánulásairól ismert szocialista külügyminisztertől csak kínos magyarázatokra és ígérgetésekre tellett, ám Corlățean fejében meg sem fordult a beismerés és lemondás gondolata.
Impresszum