A korrupcióellenes ügyészség (DNA) kezdeményezésére őrizetbe vették Romániában a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) főügyészét, Alina Bicát, akit hivatali visszaéléssel és korrupcióval gyanúsítanak.

Illusztráció
Illusztráció


A bűnüldöző szervek előállítási kérelmét a Legfelsőbb Bírói Tanács ügyészi testületének kellett jóváhagyni, e nélkül Bica ellen nem léphettek fel. Ez esetben a tanács szerencsére gyorsan megvizsgálta és jóváhagyta az ifjú hölgy – aki gyanúsan gyors és könnyű pályaív befutásával lett ilyen magas rangú állami hivatalnok – őrizetbe vételére vonatkozó DNA-kérést.

Nincs ilyen könnyű dolguk a bűnüldöző szervek, amikor a gyanúsított parlamenti vagy kormánytisztséget tölt be. A mentelmi jog intézménye azért fontos, mert politikai megnyilatkozásaik büntetőjogi következményétől védi a köztisztségviselőket, vélemény- és szólásszabadságukat biztosítva. Ezzel szemben Romániában napi gyakorlat, hogy a nagyszámú választott és kinevezett állami tisztségviselő a mentelmi jog mögé bújva igyekszik a korrupciós vádakat elhárítani.  S ez gyakran sikerül is, mert a „kollégák” egy sima szavazással eldönthetik, hogy „nem adják ki” az igazságszolgáltatásnak a politikust, bármilyen alapos a vele szemben megfogalmazott gyanú. A nyájszellem és a „rám is rám kerülhet a sor” félelme működteti a cinkos összefogást. Amely az utóbbi hónapokban nemzetközi nyomásra lazulni kezdett.

Mint jeleztük (http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=5718), Markó Attila, a restitúciós bizottság volt tagja, az RMDSZ jelenlegi parlamenti képviselője ellen is bűnvádi eljárás indult hivatali visszaélés gyanújával a Bica-ügyben. Őt szintén nem lehet előállítani egyelőre, mert képviselőként védi a mentelmi jog. Markó egyelőre az interneten igyekezett tisztázni magát azzal, hogy ő nem is érti, miről van szó és kinek mi a baja vele.

Nemrég az udvarhelyszéki RMDSZ-képviselőről, Antal Istvánról derült ki, hogy köztisztség-viselőként törvénytelenül és etikátlanul üzletelt a cégein keresztül az állammal és az önkormányzatokkal, de kérdéses, hogy ezért egyáltalán büntetőjogilag felelősségre vonhatják-e. Korábban már több RMDSZ-es politikust elmarasztaltak ilyen típusú összeférhetetlenség miatt, de még egyik sem vonult vissza a politizálástól. Antal például – amikor érzékelte, hogy ebből esetleg baj lehet – lassan kivonta magát (azaz a nevét) az üzleti szférából, a hírek szerint azon dolgozik, hogy két évtized alatt felhalmozott politikai és anyagi tőkéjét a fiára testálja át, aki máris a székelyföldi RMDSZ egyik vezető aktivistája.

Frissítés:

Horațius Dumbravă bíró, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagja levélben fordult Klaus Johannis megválasztott államfőhöz, amelyben felkérte, hasson oda, hogy a parlament újratárgyalja azon honatyák, illetve volt miniszterek ügyét, akik esetében nem hagyták jóvá a bűnvádi eljárás beindítását. A bíró konkrétan Borbély László, Varujan Vosganian, Daniel Chițoiu, Vlad Cosma és Ion Stan esetét hozta fel, arra hivatkozva, hogy a parlamentnek semmilyen jogalapja nem volt ahhoz, hogy akadályozza az igazságszolgáltatás munkáját. Egyúttal javaslatot tett arra, hogy az alkotmány módosításáig új törvénnyel kellene szabályozni a mentelmi jogot, amely eltüntetné az igazságszolgáltatás útjából az akadályokat.

Az RMDSZ politikai alelnökeként a Kelemen Hunor névleges elnök mögött álló tényleges pártvezetők közé számító Borbély László ellen kétrendbeli befolyással üzérkedés és hamis vagyonnyilatkozat-tétel kapcsán vizsgálódott a korrupcióellenes ügyészség, de a vádat idén ejtette, miután a képviselőház még 2012 szeptemberében nem függesztette fel a volt környezetvédelmi miniszter képviselői mentelmi jogát, és nem járult hozzá a bűnvádi eljárás megkezdéséhez.
Impresszum