Ma délelőtti nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László erdélyi európai parlamenti képviselő a negyedszázaddal ezelőtt kitört temesvári népfelkelés és az azt követő romániai rendszerváltozás évfordulója kapcsán rendezendő jubileumi eseményeket ajánlotta a média képviselőinek figyelmébe.



Előbb azonban röviden vázolta ama aktuális geopolitikai és történelmi helyzetet, amelyben az évforduló megünneplésére sor kerül, európai kontextusba helyezve azt az elvárást és törekvést, ami az akkor elindult rendszerváltozás folyamatának továbbvitelét és befejezését célozza. Ez ugyanis számos volt kommunista országban sikeresebben zajlott le, mint Romániában, ahol a legutóbbi elnökválasztás eredményét is csupán ígéretesnek lehet mondani, de attól még messze állunk, hogy elmondhassuk: 1989 hőseinek álmai beteljesedtek.

Saját küzdelmeire, egyházi és politikai pályafutására utalva Tőkés László elmondta, az istentagadó kommunizmus és a nyomorító diktatúra ellen harcolva mindig szívesen emlékezik a nemzetek, nemzetiségek és felekezetek 1989-es összefogására, szolidaritására, testvéri szeretetére, ami azokban a sorsfordító decemberi napokba megnyilvánult – sajnos, nem eléggé huzamosan. Az igazi vesztesége az eltelt 25 évnek éppen az, hogy az akkori magyar egység és előzménytelen magyar-román egymásra találás folyamatosan erodálódott, s  mára nem sok maradt belőle.

De ha 1989 után csalódnunk kellett, reményeink szerint a 2014 végén elindulni látszó folyamatokban nem kell majd csalatkoznunk – mondta Tőkés László –, kifejtve: „Jelek szerint a 2014. esztendő 1989 sorsfordító esztendejével állítható párhuzamba: az idei államelnök-választás elsöprő sikere a negyedszázada elkezdődött rendszerváltozás folytatása előtt nyitja meg az utat. A kommunista diktatúra egykori bukásához hasonlóan most a posztkommunista rezsim végleges összeomlása kezdődhet el. A 25. évfordulónak ez lehet a legnagyobb ajándéka. Ráadásul a német eredetű Klaus Johannis személye körül egy olyan román és erdélyi magyar nemzeti-országos egység alakult ki, amilyenre 1989, a Ceauşescu-ellenes népi felkelés óta nem volt példa.”

A jubileum kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy romániai forradalom 25. évfordulója alkalmából sorra kerülő, a '89-es Temesvári Emlékbizottság és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint a társszervezők által megtervezett események december 2-án Brüsszelben debütáltak egy emlékkonferenciával és kiállítással, a 15–21. közötti évfordulói emlékhét további helyszínei: Budapest, Temesvár, Nagyvárad és a szilágysági Menyő. A felsorolt helyek már önmagukban is azt jelképezik, hogy a Temesvárról útjára indult romániai rendszerváltozás egyszerre számít hazai román, közös magyar, valamint európai – nemzetközi – ügynek.

A sajtótájékoztatón a média képviselői kézhez kapták Tőkés László Memento Temesvár 1989 című nyilatkozatát, illetve a jubileumi események programtervét magyarul és románul.

Nagyvárad, 2014. december 11.
        
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

  N Y I L A T K O Z A T
Memento Temesvár 1989

„Befejezetlen forradalom?”, „Anno mirabilis 1989”, „Temesvárról Európába”, „25 év után – a múltból a jövőbe” – ezen és ezekhez hasonló címek és témák jegyében zajlanak a temesvári, illetve romániai forradalom 25. évfordulója alkalmából sorra kerülő megemlékezéseink és rendezvényeink, öt helyszínen. A kezdetet 2014. december 2-án Brüsszel jelentette. A december 15–21. közötti évfordulói emlékhét további helyszínei: Budapest, Temesvár, Nagyvárad és a szilágysági Menyő. A felsorolt helyek már önmagukban is azt jelképezik, hogy a Temesvárról útjára indult romániai rendszerváltozás egyszerre számít hazai román, közös magyar, valamint európai – nemzetközi – ügynek.

A '89-es Temesvári Emlékbizottság és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint társszervezőik által létrehozott, gazdag eseménysorozat a következőkből áll: emlékülés, kiállítások, jubileumi gálaműsor, konferencia, ökumenikus templomi ünnepély, emléktábla-avatás, könyvbemutatók, maratonfutás és más alkalmi események.

Célunk mindezek által nem csupán a hiteles múltidézés – a gyakori elhallgatás és történelemhamisítás ellenében –, hanem legalább ennyire az 1989-ben elkezdődött, de idő- és menetközben eltérített vagy visszafordított és azóta is „befejezetlen” rendszerváltozás folytatása, ügyének előbbre vitele.

Ebből a szempontból jelképes értékkel bír az egykori rendszerváltoztatók és szabadságharcosok egész sorának a megszólalása – élükön Orbán Viktor miniszterelnökkel és Áder János államelnökkel. Román és külföldi vendégeink szintén ebbe a sorba illeszkednek bele.

Román–magyar viszonylatban mély sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az 1989-béli nemzeti egymásra találás, a „Temesvár szellemeként” aposztrofált nemzeti összefogás ma már a múlté. Temesváron a többségi románok és a háttérbe szoruló magyarok külön ünnepelnek. Példának okáért míg Budapesten az Országgyűlés égisze alatt a Magyar Tudományos Akadémia ad helyt évfordulói rendezvényünknek – ezzel szemben idehaza a temesvári Román Opera utóbb nem volt hajlandó rendelkezésünkre bocsátani épületét. A kialakult viszonyok láttán, meglévő román barátainkkal együtt még inkább arra kell törekednünk, hogy megmentsük és tovább vigyük az 1989-es nemzeti összefogás, tolerancia és szolidaritás, valamint az egyházi ökuménia hagyományát, melyek a temesvári népfelkelés legfontosabb vívmányai közé számítanak.

Jelek szerint a 2014. esztendő 1989 sorsfordító esztendejével állítható párhuzamba: az idei államelnök-választás elsöprő sikere a negyedszázada elkezdődött rendszerváltozás folytatása előtt nyitja meg az utat. A kommunista diktatúra egykori bukásához hasonlóan most a posztkommunista rezsim végleges összeomlása kezdődhet el. A 25. évfordulónak ez lehet a legnagyobb ajándéka. Ráadásul a német eredetű Klaus Johannis személye körül egy olyan román és erdélyi magyar nemzeti-országos egység alakult ki, amilyenre 1989, a Ceauşescu-ellenes népi felkelés óta nem volt példa.

Most, az „ellopott forradalom” 25. évfordulóján remélnünk lehet – de tennünk is kell érte –, hogy miként Magyarországon 2010-ben, azonképpen nálunk is útjára induljon a második rendszerváltozás.
Erdélyi magyar nemzeti közösségünknek viszont arra kell törekednie, hogy megőrizze azt a páratlan – mintegy 85%-os – akcióegységet, melyet az államfőválasztáskor tanúsított.

Az idei jeles évfordulón vissza kell szereznünk a változásokba, a szabadságba, az igazságba és a demokráciába vetett hitünket. 1989-ben bíztunk, reménykedtünk, lelkesedtünk és cselekedtünk – de utóbb keserűen csalódnunk kellett. 2014 után nem volna szabad megismétlődnie ugyanennek.
Isten után elsősorban rajtunk, Románia népén áll, hogy milyen lesz a folytatás. Új államelnökünknek kiváltképpen nagy a felelőssége ebben. Saját szavai szerint: „fogadjuk meg, hogy mindazt, amit 1989 decemberében megnyertünk, sohasem fogjuk veszendőbe hagyni”. Úgy legyen!

Nagyvárad, 2014. december 11.
 Tőkés László 
Impresszum