2015. március 28. / 01:30

Szávay újra Kolozsváron

Szávay István, a Jobbik alelnöke Szatmárnémeti és Nagyvárad után Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót. Magyarország második legerősebb pártjának alelnöke szerint elfogadhatatlan az erdélyi magyarság önrendelkezési küzdelmének nemzetbiztonsági kockázattá való nyilvánítása.

Szatmárnémeti és Nagyvárad után Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót Szávay István, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országos alelnöke. A nemzetpolitikai kabinet elnöki feladatait is ellátó Szávay egy éves Romániából való kitiltását követően újra Erdély földjére léphetett, és megragadva az alkalmat látogatást tett a Bihar megyei, a Szatmár megyei, illetve a Kolozsi Jobbik csoportoknál. Kolozsváron a Jobbik Kolozs megyei csoportjának szervezőjével, Erdély Bélával tartott közös sajtótájékoztatót a Jobbik alelnöke.


A kolozsvári sajtótájékoztatón Szávay újságírói kérdésre elmondta, egy éves kitiltása elsősorban lelkileg viselte meg, szakmai téren ugyanúgy tartotta a kapcsolatot a nyolc erdélyi csoporttal, mint annak előtte. Az egyéves kitiltását teljesen indokolatlannak nevezte, mint ahogy azt a lépést is, hogy a román hatóságok segédjét a mostani határátkelésnél nem engedték az országba.  Szávay jelezte, hogy úgy a maga, mint segédje kitiltásának ügyében a brüsszeli Emberi Jogok Bíróságához fog fordulni.


Szávay indokolatlan meghurcolása ellenére is kiáll a határon túli magyarság jogfosztottsága ellen
Szávay indokolatlan meghurcolása ellenére is kiáll a határon túli magyarság jogfosztottsága ellen



A jobbikos képviselő azt is nyilvánvalóvá tette, hogy személye soha semmilyen kockázatot nem jelentett Románia biztonságára nézve, ezért is döntött a román állam beperlése mellett. A Jobbik erdélyi munkáját értékelve Szávay elmondta, hogy pártja az erdélyi magyarság problémáira próbál megoldásokat találni. A párt nem valami ellen tevékenykedik, hanem valami mellett áll ki, nevezetesen a külhoni magyarság mellett. Megjegyezte, a Jobbik Erdélyben nem egy negyedik magyar párt. Nem kíván beleavatkozni az erdélyi magyar pártok életébe, ugyanakkor bármilyen jobbító kezdeményezés mögé hajlandó beállni, és partnere a kezdeményező félnek.


A politikus említést tett Emil Constantinescu volt elnök múlt heti kijelentéseiről is. Szávay meglátása szerint nem az a kétoldalú kapcsolatok kulcskérdése, hogy kevés lenne a közös ügy, hanem éppen ellenkezőleg, igenis sok közös gond van, és ezekre megoldást kell találni. Addig viszont, ameddig a román állam belügyminisztériuma közrendvédelmi és közbiztonsági kockázatnak tekinti az erdélyi magyarság önrendelkezési küzdelmét, egy sor gazdasági és egyéb természetű közös ügyet tárgyalni sem lehet. 


A jobbik alelnöke kitért egy mindkét országban közösnek tekinthető problémára, a korrupcióra, megjegyezve, hogy ez Románia esetében sokkal súlyosabb gond, mint Magyarország esetében. Meglátása szerint a magyarságot veszélyforrásként feltüntető bukaresti politika célja, hogy elterelje a lakosság figyelmét a DNA által feltárt korrupciós botrányokról.


Megjegyezte, elég sajnálatos, hogy ezekben az ügyekben rendre magyar politikusok nevei is megjelennek. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, nem lehet szó nélkül hagyni az olyan ügyeket, mint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium államosítása, vagy a gyergyószentmiklósi polgármester, Mezei János ügye. Szávay meglátása szerint bizonyos ügyeket a magyar kisebbség megfélemlítésének szándéka vezérel, ezek politikai természetűek, hiszen bizonyítékok nélkül indulnak eljárások, vagy születnek megbotránkoztató ítéletek.


A magyarországi politikus kijelentette: a Jobbik kormányra kerülésekor meg kívánják szüntetni a képviselők mentelmi jogának intézményét, valamint a korrupciós ügyekbe keveredett, törvényesen elmarasztalt politikusok büntetését is szigorítanák.


Szávay István újságírói kérdésre kijelentette, a kormányra kerülő Jobbik keményebb tárgyalópartnere lesz a román államnak a külhoni magyarság ügyében, mint az eddigi magyarországi kormányok. Kiemelte, minden okuk megvan az optimizmusra a kormányra kerülés kérdésében. A Jobbik immár nem csak Magyarország második legerősebb pártja: a legutóbbi közvélemény-kutatások alapján csupán 3 százalékra van lemaradva népszerűségben a kormányzó Fidesztől. Mi több, egyedül a Jobbik volt képes az elmúlt időszakban támogatóinak számát növelni.


A Jobbik alelnöke méltatta a külhoni szervezetek tevékenységét is. Emlékeztetett a Kolozsváron februárban megrendezésre kerülő Hunyadi Mátyás hagyományőrző napokra, valamint a március 15-i kokárdaosztásra. Az utóbbi akcióval kapcsolatban megemlítette, hogy nem csak Erdélyben, de Délvidéken, Felvidéken és Kárpátalján is kokárdaosztást folytattak a Jobbik helyi csoportjai.


[ittHON.ma]

Impresszum