Kezdetét vette az RMDSZ tisztújító kongresszusa. Lesznek eget rengető változások, vagy folytatódik a megszokott irányvonal? Vagy talán izgalmas háttéralkuk köttetnek? Folyamatosan frissülő cikkünkből kiderül.

A nem is annyira díszbe öltözött Diákművelődési Házban kezdetét vette az RMDSZ tisztújító kongresszusa (Fotó: Főtér.ro)
A nem is annyira díszbe öltözött Diákművelődési Házban kezdetét vette az RMDSZ tisztújító kongresszusa (Fotó: Főtér.ro)


Délelőtt 11.00-kor kezdődött Kolozsváron a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 12. kongresszusa. A Diákművelődési Házban megrendezett kongresszus a magyar nemzeti himnusszal kezdődött, aztán következett a román himnusz, majd az EU himnusza és végül a székely himnusz is.

A meghívottakat köszöntötte Bíró Rozália, az RMDSZ szenátora. Név szerint Laurentiu Mihai Stefan államelnöki tanácsost, Victor Ponta miniszterelnököt, Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnököt, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettest, és tulajdonképpen mindenkit, aki a listán szerepelt és el is jött.


Kelemen Hunor üdvözölte a meghívottakat és küldötteket. Rövid köszöntőjében megjegyezte, a jelenlévők ittléte is bizonyítja, hogy méltó partnernek tekintik az RMDSZ-t.


Ezután Emil Boc köszöntötte a résztvevőket, és üdvözölte őket Erdély fővárosában, Kolozsváron, ahol "minden nemzet otthon érezheti magát". A polgármester szeretné, ha Kolozsvár olyan város lenne "amire mindannyian büszkék lehetünk".


Máté András is üdvözölt mindenkit. Szerinte újra kell gondolnunk a magyarság jövőjét, és azt a tudást, amit 25 év alatt összegyűjtöttünk át kell ruházzuk a fiataljainkra.


Victor Ponta román miniszterelnök, egyben a Szociáldemokrata Párt elnöke, magyarul is köszöntötte a jelenlévőket. Megköszönte a meghívást, és reméli, hogy ezután is folytatódik az együttműködés. Végül arra kérte az RMDSZ-t, hogy az elkövetkező 25 évben is tartsa meg a párbeszédre való képességét, mert ami eddig történt az a párbeszédnek volt köszönhető. Minden változik. Klaus Johannis megválasztása után nehéz azt mondani, hogy a kisebbségeket diszkriminálják Romániában.


Semjén Zsolt tolmácsolta Orbán Victor köszöntőjét. "Szeretett honfi és nemzettársaimként" köszöntötte az egybegyűlteket. Köszönetét és nagyrabecsülését fejezi ki az RMDSZ-nek, mivel az erdélyi magyarság jobb sorsáért dolgozik. RMDSZ régi új elnöke megerősödve folytassa munkáját.

Egy ilyen kongresszuson nemcsak a tisztelet, udvariasság de az őszinteség is kötelező. Nem gondolta, hogy az EU-s csatlakozás után a szimbólumok használata, a himnusz éneklése és táblák gondot okoznak majd. Továbbá nem gondolták, hogy az autonómiatörekvések biztonsági veszélyforrásnak tekinthetőek. Az erdélyi magyarság nem kevesebb egyetlen Európában élő kisebbségnél sem.

Létfontosságú az erős magyar képviselet. Nem fogadható el semmi, ami az RMDSZ-t gyengíti, mert benne megvan az a képesség, hogy integráljon mindenkit. Minden nemzetrész felelős a többiért.

Külön örül, hogy ellenzékiek is jelen vannak Magyarországról, de örömmel mondhatja, hogy a legfontosabb kérdésekben mind egyetértenek, nem csak politikai de nemzeti vonatkozásban is (állampolgárság minden magyarnak, szavazati jog minden állampolgárnak, jár az autonómia minden magyar nemzetrésznek):


Semjén szerint az RMDSZ kapocs kell legyen Románia és Magyarország között. Az együttműködés román és magyar nemzeti érdek is egyben.


Alina Gheorghiu a nemzeti Liberális Párt társelnöke is köszöntötte a több mint 700 küldöttet. Sajnálja, hogy nem tud magyarul köszönni, de elmondta az egyetlen magyar kifejezést, amit ismer: „szeretlek”.


Vasile Blaga a Nemzeti Liberális párt másik társelnöke is felszólalt. Szerinte az RMDSZ a kompetencia és komolyság szimbóluma volt mindig is. Szeretné, ha Románia egy hajlékony, hatékony és tiszteletteljes ország lenne. Kívánsága, hogy minden párttal együtt dolgozzanak ennek a célnak az elérésében (A PNL már tegnap bejelentkezett az RMDSZ-hez együttműködési ajánlatával).


Adorjáni Dezső az Erdélyi Evangélikus Lutheránus egyház püspöke rendhagyóan köszöntötte az egybegyűlteket. A szövetség és a szövés hasonlatát említette példaként, hogy szemléltesse gondolatait, mert a közös érdek, közös cél és közös érték ami össze kell tartsa a szövetséget. Isteni áldást kért a szövetségre.


Mario David, az Európai Néppárt alelnöke  "Jó napot kívánok!" köszöntéssel kezdte beszédét. Reméli Alina Gheorghiu megtanítja még egy kis magyarra. Kijelentette, az RMDSZ egy fontos kisebbséget képvisel, autonómiaharca pedig fontos célkitűzés. Vigyázni kell, hogy az autonómiatörekvések európai példákat kövessenek.


Élesen bírálta a kormány nemzetbiztonsági tervezetét, és azt tanácsolta, a valós kockázatokkal foglalkozzanak, nem pedig a békés állampolgárokkal. Sokat kell még tenni, hogy a román életszínvonal növekedjen, ennek azonban a stabilitás, a kiszámíthatóság a záloga. Mario David szerint  az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának visszafordítása nem az elvárt stabilitás jele.


 Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök örül, hogy újra Kolozsváron lehet. Ugyanakkor sajnálja, hogy még mindig érezhető a kommunizmus hatása a városban. Ennek jele, hogy a város még mindig viseli a Napoca nevet. Feltette a kérdést, Konstancát miért nem hívják Tomisnak, Brassót, Kronstadt-nak, vagy Szebent Hermannstadt-nak? Szerinte azért, mert ott nem élnek magyarok.


A régiósításra a kormány adminisztratív lépésként tekint, ha ezt az utat követik továbbra is, biztosan hibázni fognak. A régiósítás nem arról kell szóljon, hogy melyik intézmény hol található, hanem hatékonyabbá kell tegye az országot. Kijelentette, sokan franciabarátnak tekintik, pedig nem az, ezért nem is támogatja a francia régiók másolását. Sokkal inkább példának tekinti a német land-okat, hiszen azok képviselik az egészséges versengést, növekedést és hatékonyságot.

 

Fontos a kulturális együvé tartozás, a megmaradás gazdasági tényezőktől is függ. Az RMDSZ-t a magyarság legállandóbb politikai szervezetének tekinti. Létét nem kötötte máshoz, a saját közösségéhez volt hűséges, megkerülhetetlen szereplője volt a román közéletnek. Minden ami megoszt legyen az a vita ami a legjobb megoldást keresi.- mondta Tóbiás József a Magyar Szocialista párt elnöke. Autonómia nélkül nincs kisebbségi jogérvényesítés. Szövetségi kapcsolatot kell kialakítson Románia és Magyarország. Közös kormányülésekre lenne szükség, mert a román és magyar kormánynak dolga van együtt. Hosszú távú nemzetpolitikai stratégiára van szükség.


Daniel Constantin, a Konzervatív Párt elnöke felszólalásában üdvözölte az RMDSZ kitartó munkáját, amelyet a romániai magyarok érdekvédelme terén végzett az elmúlt 25 évben.

„Egyeztetéseink során sokkal nagyobb megértésre találtunk a magyar politikusokban akkor, amikor a polgárok érdekeiről beszéltünk. A Szövetség partnerünk volt akkor is, amikor közösen kormányoztunk, de most is, amikor nem ugyanazon az oldalon állunk. Mindig bebizonyította, hogy korrekt és megbízható partner” – fogalmazott a Konzervatív Párt elnöke, aki arra is rámutatott: tiszteli az RMDSZ közéleti fellépését, hiszen bebizonyította, hogy fontos tényezője az ország stabilitása megőrzésének.


Schiffer András, a Lehet Más a Politika társelnöke felszólalásában gratulált az RMDSZ negyedszázados eredményeihez, elismeréssel illette az RMDSZ alapító tagjait, és kiemelte: „egy ilyen negyedszázad utáni újratervezésről az anyaországban is példát vehetnénk”.

Kós Károlyt idézve az RMDSZ autonómiatervezetének fontos szerepére is rámutatott Schiffer, majd hangsúlyozta: „a romániai magyarság összekötőkapocs az egymásra utalt Románia és Magyarország között”.


Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke köszöntőjét úgy kezdte, hogy olyan érzés itt, Kolozsváron lenni, mintha otthonról haza jöttek volna, mert a két közösség egyformán érti a magyar politikát. Azt kívánja, hogy győzzön a magyarság, úgy az erdélyi, mint a szlovákiai is.

„Számunkra a párbeszédnek nem csak arról kell szólnia, hogy mit mond, és mit akar a többség. Az is szempont kell hogy legyen, amit mi, kisebbségként szeretnénk. 25 évvel a rendszerváltás után azt látjuk, hogy a párbeszédek súlypontja egyre inkább az irányba tolódik el, hogy mit vár el tőlünk a többség, és hogy nekünk mit kell teljesítenünk. De bízom abban, hogy közös erővel át tudjuk törni ezt a falat" – mondta Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke kongresszusi felszólalásában.


Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke az RMDSZ Kongresszusán azt hangsúlyozta: Romániában a kisebbségi nemzeti szimbólumok használatát megkérdőjelezik, és nemzetbiztonsági veszélyként tüntetik fel az autonómiai-törekvéseket. „Ezek elfogadhatatlan kijelentések egy európai demokráciában. A többségnek meg kell értenie, hogy az autonómia-törekvések egyensúlyt jelentenek egy társadalomban, hiszen biztosítják azt, hogy az országban minden egyes közösség a saját ütemében fejlődjön, és ezáltal hatékonyan járul hozzá az ország gazdaságához” - fogalmazott Hansen, hozzátéve: az RMDSZ-nek az elmúlt 25 év alatt bejárt útja tökéletes példa erre a fejlődésre és társadalmi hozzájárulásra.


Dr. Dézsi Zoltán köszöntőjében megjegyezte, hogy megszerzett javaink veszélyben vannak, Románia káoszban van, s ezt nem nézhetjük passuivan, mert mi szenvedtük mindig kárát. Tükröt kell mutatni a román társadalomnak, hogy mit vettek el, de mi magyarok tudatában kell elnnünk azzal, hogy közöttük is vannak akikkel értelmes párbeszédet lehet rfolytatni, s a velük való együttműködést, párbeszédet soha nem szabad feladnunk. Hanhgsúlyozta, hogy amit elődeink megszereztek soha nem szabad feladnunk. Végül sok sikert kívánt a kongresszushoz.


Gyerő Dávid, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője szerint az ember szülőföldjén való boldogulásához sokmindenre van szükség, ezeket csak partnerségben s együttműködésben lehet elérni.


„A testvérharcnak vége!” -e gondolat jegyében írtak alá együttműködési szerződést- kezdte köszöntőjét Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke. El kell fogadni, h sokan sokfélék vagyunk, vitázni lehet, de lényeges dolgokban az egységnek van a helye, ezt őseink is tudták. Ma már más helyzet van mint amikor Románia az EU-hoz csatlakozott, megtanulhattuk, hogy keményen, közös erővel kell dolgozzunk azért amiről úgy gondoljuk, hogy jár nekünk. Politikájuknak akkor van értelme, ha annak a nép a haszonélvezője. Kiemelte, a Magyar Polgári Párt nem egységbontó, elfogadják, hogy az RMDSZ a magyarság vezetője s számíthatnak az MPP közreműködésére


Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke köszöntötte utolsóként a kongresszus résztvevőit. Álomországnak nevezte Ukrajnát, de most rémálom. A kárpát-medencei magyarság szülőföldjén való megmaradása veszélyben van, de egy erős nemzeti összefogással sikerül jobb körülményeket teremteni. Nagy érdeklődéssel figyelik a kongresszus munkáját, amelyhez eredményes munkát kíván.

 

A meghívottak felszólalásait követően Kelemen Hunor Szövetségi elnök beszámolója következett.  A román kormányok megbízható partnernek tartják az RMDSZ-t, akkor is, ha az országban gondok vannak, ezentúl igyekeztek a magyar kormánypártokkal is jó viszonyt kialakítani.2012-ben az önkormányzati választásokra ellenzékként készültek, de jobb eredményeket értek el mint az előző években. Tavaly a Magyar Polgári Párttal szövetséget kötöttek, mert a magyar emberek összefogást várnak tőlük. A pártvezetőknek és a népnek is össze kell fognia. Egy reális jövőképet kell felmutatni, ilyen a regionális és kulturális autonómia, amely az országot erősebbé teszi. De nagyon fontos megtörténnie a bizalom kialakulásának. Sajnos a félelmek miatt a román közösség nem tudja elfogadni ezeket a szándékokat, ezért meg kell győznünk a román társadalmat, hogy nekik semmi rossz nem származik ebből. Fontos ez, mert nélkülük ezt nem tudjuk elérni. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a mi közösségünk jogos követeléseit veszélyforrásnak tartják, pedig a követelések egyidősek a modern Romániával, 1918-ban megígérték nekünk. Az RMDSZ dolga, hogy megszólítsák a fiatalokat is, mert ők képviselik a magyarság 85 %-át. Mi magyarok meg kell tanulnunk harcolni az igazunkért, mindig szolidárisnak kell lennünk azokkal akiket jogtalanul, hurcolnak meg, úgy látszik, hogy ez a társadalom belefáradta  jogállamiság és a demokrácia kiépítésének törekvéseiben.

A kongresszus igazi tétje, megújítani politizálásuk módját. Sajnos a politika intézményében egyre kevesebb a bizalom, s ezen változtatni kell, mert a politika szolgálat, a közösség szolgálatában folytatott munkát kell, jelentse, s erről szól az „újratervezés”. A mi politikánk központja nem Bukarest, s nem is Budapest, hanem az a hely ahol az erdélyi magyar emberek élnek. Ott kell lenni minden olyan helyen ahol döntések születnek, s el kell érni, hogy minden egyes régió kisebb vagy nagyobb közössége bízhasson bennük.


Markó Béla szerint nehéz meggyőzni az értelmes embereket, hogy jelöltessék magukat. Sajnos Románia egyre nagyobb politikai válságban van.

„Mint ahogy ezután is nagy szükség lesz az RMDSZ-re, talán még nagyobb, mint eddig. Ismét magunk mellé kell állítanunk azokat, akik megcsömöröltek a politikától, és közösen tényleg újra kell terveznünk ezt az országot, mert ez a mi szülőföldünk is." – mondta Markó Béla

 

Következett az RMDSZ országos testületi vezetőinek felszólalása

Borbély László politikai alelnök, a hitelesség, megbízhatóság, építés, jövőbelátás pozitív értékeket fűzte hozzá a mai kongresszushoz, de sajnos negatívakat is szükséges, mint a félelem, gyanakvás, bizalmatlanság, amatörizmus, hazugság, megalkuvás, rombolás. a múltat nem szabad elfelejteni, abból tanulni kell. Az eddigi kongresszusokon kitűzött célok között voltak, amelyeket megvalósították. A törvénykezésben például az anyanyelvhasználatot, a tanügyben és a tulajdonjogban sok mindent elértek. Néha a kiharcolt jogokat sem tudjuk érvényesíteni. Továbbra is folytatni kel a dialógust a többségi társadalomban az autonómia ügyéről. A 2014-es államelnöki választások részvételi arányából következik, hogy a magyar kisebbség érezte, hogy szava van. Saját maga számára komolyan vette az újratervezést, mert ez az utolsó felszólalása politikai alelnökként.

 

Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára beszédét azzal kezdte, hogy soha nem voltunk még ilyen nehéz időszakban. Közösségépítés a legfontosabb cél, új prioritásokat kell felállítani, több alázattal kell dolgozni és odafigyelést kell adni a közösségnek. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szak- és közpolitikára. Fel kell ismerni a regionális célokat, mert nem egyformák a problémák s ezért a megoldások is testreszabottak kell, legyenek.


Képviselőházi frakcióvezető, Máté András, az RMDSZ-t a családjának tekinti. Sok román párt dicsérte őket, de nem azért, mert annyira szeretnek, hanem inkább szükségből.


Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője felszólalásában fontosnak tekintette, hogy az RMDSZ a következő 25 évben is erős legyen, ott legyen a törvényhozásban.
A parlamenti képviselő beszámolt a Szövetség alsóházi tevékenységekről, azokról a jogszabályokról, amelyek célja az életminőség javítása volt, a sajátságos kisebbségi ügyekre vonatkozó törvénykezdeményezések mellett. „Remélem, hogy a következő időszakban a munkánkat a választók bizalmának köszönhetően folytatni tudjuk” – összegzett a frakcióvezető. 

 

Székely István a kulturális autonómiatanács elnöke szerint a parlamenti elfogadása az autonómiának nagyon fontos. Azt mondták eddig, h azért van szükség autonómiára, hogy saját magunk döntsünk a minket érintő kérdésekben, de ki kell dolgozni a különböző szakpolitikákat is. Meg kell tervezi a klb. szakterületek célkitűzéseit. Ha tudjuk, hogy hova szeretnénk elérni, minden nap tehetünk valamit  ezekért. a Jövőkép már a fiatalokról kell, szóljon, nekik kell megfelelő legyen, ehhez kívánt eredményes újratervezést.


Péter Ferenc, Borboly Csaba gondolatait közvetíti. ”A közösség szolgálata kell, legyen a fő feladatunk”- kezdte beszédét, idézve Kelemen Hunor szövetségi elnök beszédét. Pillanatnyilag szenvedő alanyok, mert a választópolgárok őket kérik számon.


Hegedűs Csilla RMDSZ Nőszervezetének alelnöke, felszólalását azzal a kérdéssel kezdte, hogy mire kell nekünk a Nőszervezet, mert már nem az a kérdés, hogy kell-e nekünk Nőszervezet. Az is kérdés, hogy mit szeretnének a nők, a válasz a közösségépítés, amelyen 20 hónapja dolgoznak. Saját képző csoportot hoztak létre, hogy mindenki megtalálja a helyét, s ott méltón meg is állja. Olyan programokat szerveznek, amely a családi együttlét örömét, a közösség pozitívumait hangsúlyozza ki. Az Európai Néppárt Nőszervezetének lettek a tagjai, mert nekik több évtizedes gyakorlatuk van ebben. Negatív dolgokról is szót kell ejteni, mint például a kvótáról, mert az északi államokban természetes, hogy sokkal több női politikus van, ez fontos, mert a nők nélkül sem élni, sem építeni nem lehet.

"Arkhimédész nem találta meg azt a fix pontot, ahonnan sarkaiból kifordíthatná a Földet. Nekünk viszont a kongresszuson, és majd a Szövetségi Képviselők Tanácsában meg kell határoznunk annak az új stratégiának az elemeit, amelyek lehetővé teszik választóink bizalmának megőrzését és erősítését, a közöny, a közügyektől való elfordulás visszaszorítását. Célkitűzéseink változatlanok, de szervezeti életünket frissíteni és pezsdíteni kell. Nemcsak választások előtt, hanem állandó jelleggel, hogy minden romániai magyar ember érdekeit képviselve, közösségünk elvárásait valóra váltva elősegítsük a szülőföldön maradásunkat és boldogulásunkat" – mondta felszólalásában Biró Rozália, az Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke.


Antal Lóránt MIÉRT elnöke folytatta a vezetői felszólalásokat. Erdélyben sok értékes fiatal dolgozik, de róluk alig tudtunk valamit, hangjukat is alig lehetett hallani. Az új generáció problémái gazdasági jellegűek, munkahelyhiánya, oktatás, kivándorlás. Ezekre nagy figyelmet kell fordítani.

"Ma a szövetségi elnök világosan meghatározta az irányt, a tennivalókat. Nekünk is változtatnunk kell, jobban oda kell figyelnünk az emberekre, meg kell hallgatnunk panaszaikat és vágyaikat. Ez a munka sokszorosan fontos a fiatalok esetében, akik elfordultak ugyan a politikától, de érdekli őket a saját sorsuk, nem implikálódnak ugyan a közösségi szervezetek munkájába, de egy jó ügy érdekében könnyen mozgósíthatók, és akiket nem a múlt eredményeivel, hanem jövőre vonatkozó tervekkel kell megszólítanunk" - hangsúlyozta Antal Lóránt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet Elnöke Nagy Zsolt gondolatait, Porcsalmai Bálint közvetítette. Újra kell építeni a bizalmat, s újra kell építeni a szövetséget az RMDSZ-ben, főleg az állandó és közvetlen kapcsolatot az emberekkel. Fel kell álni, tervezni és dolgozni kell, a sopánkodás nem megoldás. „Én veletek vagyok, Zsolt” mondattal fejezte be az üzenetet.


Politikai vita következett.


Brassai Zsombor szerint revízió, felülvizsgálat nem megfelelő, s nem elegendő, újratervezés kell. Jó hír, hogy főtitkárság helyett ügyvezető elnökség lesz, remélhetőleg a szervezeti életet is vezetni fogja. Felülvizsgálat kell és felelet a változásra, mert változat van a prérin és ezzel is szembe kell nézni- hangsúlyozta Brassais Zsombor. Tudomásul kell venni, hogy a magyar közösség gyorsítást igényel, s ez az újratervezés ehhez is hozzásegíthet. A közösség többet akar abból, amit már jó ideje kér, nincs már türelme várni és csak várni.


Lőrincz Csilla szerint a nőszervezetnek mozgalmi jelleget sikerült adni, teret adtak az önmegvalósításnak, s megmutatták, hogy képesek tanulni egymástól s szervezetet építeni szinte a nulláról.


Simon István szerint könnyed az újratervezés, mert van mire alapozni, fontos alap az elmúlt 25 év, amire mindnyájan büszkék lehetünk. Ha nem lett volna meg a kitartó munka a parlamentben s az önkormányzatokban nehéz lenne most újratervezni. Egy olyan kisközösségben ahol 30%-os a magyarság ’90 után sikerült mindig nekik magyaroknak vezetni.


Seres Dénes szerint a minőségi oktatás kialakítása kell, legyen a legfontosabb része az újratervezésnek. Lehet, hogy ma nincsenek munkahelyek, de holnap lesznek, s akkor képesek leszünk betölteni ezeket? – tette fel a kérdést


Sófalvi Szabolcs szerint az RMDSZ alázatáról tesz bizonyságot, hogy egy ilyen célt tűzött ki, mint az újratervezés. A nehézségért, s akár a támadásért is utólag hálával tartozunk az életnek, mert megtanít másként gondolkodni. Ezt üzeni a határon túli magyaroknak is, kitartást, s előrehaladást kívánva.


Horváth Anna, Kolozsvár Alpolgármestere szerint a helyzet valóban változott, de 25 év óta először nyílik felszólalási lehetőség a női képviselőtársakkal együtt ebben a testületben. Nem véletlen a nők közéleti szerepvállalása, mert olyan időket élünk, amikor jövőnket illetően mindennél inkább szükség van az újratervezésre s a magyar közösség újraértésére, ahol elkötelezetten és alázattal kell dolgozni céljaink megvalósításáért. Brazília első női elnökének szavaival búcsúzott miszerint: „Igen, a nők képesek erre”.


Király András szerint is szükség van az újratervezésre. Jelenleg 1416 oktatási intézményben folyik valamilyen szintű magyar nyelvű oktatás, de nem mellékes, hogy az milyen minőségű. Ezért nagyon fontos mindenhol jó minőségű oktatást biztosítani a diákoknak. Nagyon kevés az a bruttó 3 % ami az oktatásnak jut. Jelentős szerepe van az újratervezésben az anyaországnak is, mert át kellene, gondolnia a támogatási rendszerét, amelyet a romániai magyar diákoknak biztosít.


Pethő András szerint Marosvásárhelyen már nemcsak a székely zászlót, de a kétnyelvű helységnévtáblákat is reklámtáblának minősíti, ez már-már vicces annyira abszurd.


Kereskényi Gábor szerint az eddigi negyed évszázadban rögös utat tett meg a szervezet, de a legfontosabb, hogy mindig mellettük állt a romániai magyar közösség, még ha volt, aki elpártolt, s volt, aki kiábrándult is. Jogainkért újra és újra meg kell küzdenünk, mert a törékeny hazai jogállamiságban nem nehéz bizonyos dolgokat visszafolyatni. Ennek megakadályozásáért kell megerősíteni a szervezetet és újragondolni a célokat.


Moldován József szerint visza kell tekinteni, s meg kell nézni az alapértékrendre, a keresztyén értékrendre, s ezek után tud megfelelően működni ezért tartható s partnerséget kell kiépíteni külföldön is.


Antal István szerint az újratervezésben újraszervezésre is szükség van. Amikor autonómiáról beszélünk decentralizációra van szükség.


Máté András elmondta, hogy volt egy olyan kiadvány, amiben leírták, hogy az autonómiatörekvés nemzetbiztonsági probléma. Jó lenne, ha már nem azért kellene harcolni, hogy ne váltsák le Horváth Annát vagy Vákár Istvánt. Ha ez megtörténne, akkor lenne értelme a kormányba belépésre.


Benner Sándor szerin t a román politikusoktól olyan dicsérő szavak hangzottak el amelyek következtében úgy érezte, hogy van autonómiának, s van magyar orvosi egyetemünk Marosvásárhelyen.  De innen elmenve Bukarestbe az élet sajnos más, talán ha itt lenne, a parlament minden más lenne, mert mintha ennek a teremnek mágikus ereje lenne. Sajnos az erdélyi magyarság fogy, s csakis szakszerű politikával lehet ezt megállítani.


Béres István a bizalomról beszélt felszólalásában, elmondta, hogy a legjobb döntés a közösségi döntés. Kis szervezet az RMDSZ, de nagy a lelke, talán bele sem fér ebbe a világba.


Gál Éva, beszédét kellemetlennek ítélte. Az RMDSZ-nek bizonyos értelemben az is vesztes csata lesz, ha nem készítette jól elő a jelöltjét. Újratervezni kell, de sajnos aki a régi fundamentumot lerombolta, újat nem tud építeni.


Vass Levente megköszönte Kelemen Hunornak, hogy ellenzéki hangot üthessenek meg, mert mindig elmondhatták a véleményüket. A „Frundamentumot” újra kell tervezni, csak azután kezdődhet a ház belakása. Jó lenne tudni kivel kell egyeztetni, s ki az ellenzéki mérnök.

 

Szabó Ödön szerint sokan a másiknak, sokan Magyarországnak üzentek, de kevesen nekik. Vajon akkor is elhangzik, a szeretlek a parlamentben, amikor a kisebbségi törvényről lesz szó, vagy az autonómiáról. Be kellene fejezni, hogy itt egyet s a román parlamentben mást mondanak. Örülhetünk, hogy gratulálnak, hogy az RMDSZ tartja a szavát, de vissza kell kérdeznünk, hogy a románság miért nem tartja be például azt, amit Gyulafehérváron ígért.” Az nem lehet, hogy nekünk keveset nem engedtek, s ti magatoknak nagyokat álmodtok.” – hangsúlyozta Szabó Ödön.


„Akkor van a baj, ha a lovas is vak, de a ló is, az EMNP-ben ez így van, de az MPP legalább a lovas tisztán lát. A döglött ló legalább arra jó, hogy az árkokat be lehet temetni. De ebbe még az EMNP is belefér, s simább lesz az út.”- emelte ki Szabó.


A demokrácia alapköveit azok verik ma itt szét, akiknek őrizniük kellene. Nem valamiféle úri bolondéria a szabadság. Azok akik úgy gondolják, hogy egy népellenségi listára nem kerülnek fel, nagyon tévednek.- fejezte be gondolatát.


Takács Aranka, úrhölgy Takács Csabáról, apjáról, az RMDSZ szürke eminenciásáról beszélt, aki sok éven keresztüli ügyvezető elnöke volt. Megköszönte, hogy van nekünk és ő is köszöni, hogy van az RMDSZ.

 

Elnöki beszámoló következett amelyben Kelemen Hunor szövetségi elnökjelölt politikai programjának ismertetésében hangsúlyozta, hogy nem arra kell koncentrálni, hogy mikor lesz kormányzásra újra lehetőség, hanem a közösség építésre. Az autonómia formáinak elfogadtatásán, s a demokratikus jogállam létrehozásán kell dolgozni. Az újratervezésben a klb. testületek közötti együttműködésen kell dolgozni. Továbbá a kommunikációt is újra kell gondolni, több hangon kell ezután megszólalni. Meg kell hallhatni a bizalmatlanokat is, mert a szövetségnek nincs más alternatívája. Vonzónak kell lenni politikai téren. A sikerhez kitartás kell. Alázatos munkát és szolgálatot ígér, de ebben együttműködést kér.


Kelemen Hunort megszavazták a szövetség elnökének 585 érvényes, 575 igen, 10 nem szavazattal

 


 

A kongresszus második napja az „RMDSZ – 25 éve együtt” című dokumentumfilm vetítésével kezdődött reggel 9 órától. Ezt követően Ezüsttulipán-díjátadásra került sor az RMDSZ jelenlegi és egykori országos testületi vezetőinek, ahol 65 személy részesült kitüntetésben.

Ezek után nap egyik fő momentuma a programmódosítás következett, Hegedűs Csilla elmondta, hogy a gazdaságnál történtek a legfontosabb módosítások. Az RMDSZ országos szervezetei a civil szférával, a kulturális autonómia tanács tagjaival együtt a következő elveket követte a módosítások során: a szülőföldön való megmaradás elősegítése, a gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése és az európai életszínvonal, az anyanyelvi oktatás biztosítása, a kultúrához való hozzáférés biztosítása, szociális biztonság megteremtése, a kirekesztettek védelme.

Jelentős módosítások továbbá, a kisebb kultúrák hozzáadása az egyetemes kultúrához, közművelődési szakemberek képzése, az előadóművészetek támogatása, ahol a színházművészeteket is bevették programjukba, illetve módosítottak a tennivalóink a saját civil intézményrendszer fejezetben is, ahol az országos szerepet betöltő és a regionális jelentőségű civil szervezeteket is hozzáadták programjukhoz.

1-Magyari Tivadar mutatta be a Versenyképes és minőségi anyanyelvű oktatás című kongresszusi dokumentumot, amelyben kifejtik, hogy az RMDSZ legfontosabb célkitűzése, hogy a magyar fiatalok versenyképes tudást sajátítsanak el, hogy a szülők bátran írassák magyar iskolába gyerekeiket s, hogy a pedagógusok megfeleljenek az új kihívásoknak. Az elmúlt 25 évben megteremtették a magyar anyanyelvű oktatás törvényi és intézményi kereteit, a következő időszakban az oktatás minőségét és versenyképességét, az oktatási intézmények fenntarthatóságát, az államnak a kisebbségi intézményrendszerrel szembeni méltányos viszonyulását tekintik prioritásnak. A kongresszusi küldöttek a dokumentumot elfogadták.

2-A romániai gazdasági és monetáris és adópolitikai folyamatokról szóló dokumentumban, amelyet Winkler Gyula mutatott be, többek között szorgalmazzák az átláthatóság, tervezhetőség és hosszú távú stabilitás elveinek alkalmazását az új törvénykönyvekben, az adóterhek csökkentést, az online kifizetési rendszerek és a törvényerejű országos energetikai stratégia bevezetését, az uniós pályázati rendszerek debürökratizálását és persze új munkahelyek teremtését illetve a kis- és közepes vállalkozások hatékony támogatását.

3-A Nemzetpolitikai törekvéseink című dokumentumot Székely István mutatta be. A dokumentumban többek között kifejtik, hogy fontosnak tartják az elemi oktatás lakóhelyen való megtartását, a nyelvi jogok kiteljesedését, a kortárs művészeti alkotások létrejöttének támogatását.  A népességfogyást vagy a mélyszegénységet mérséklő családtámogatási javaslataiknak nehezen tudnak érvényt szerezni a központi kormányzatnál, ezért elsősorban önkormányzati keretben kell megvalósítaniuk erre irányuló elképzeléseinket.

4-A magyar családok segítése: elsőrendű prioritásunk című dokumentumot Szabó Ödön, Bihar megyei parlamenti képviselő mutatta be. A dokumentumban kiemelten szerepel, hogy az RMDSZ prioritása a családok, a nyugdíjasok, az ifjúság, a halmozottan hátrányos helyzetben lévő egyének, csoportok helyzetének javítása. Fontos nagyobb gondot fordítani a gyermeket vállaló fiatalok anyagi és társadalmi megbecsülésére, a munkahely teremetésre, a lakásépítés állami támogatására, a vállalkozások segítésére. Továbbá kiemelten támogatják azt, hogy a jelenlegi 24 százalékról 20 százalékra csökkenjen a hozzá-adottérték-adó (TVA).

5-Az Európai szintű jogbiztonságot közösségünknek című dokumentumot Vincze Lóránt mutatta be.

Az RMDSZ stratégiai céljának tekinti, hogy az Európai Unió fogadja el az őshonos nemzeti közösséget megillető jogok keretét, és legyen őrzője az európai etnikai és nyelvi sokszínűségnek.

„Ragaszkodunk a romániai törvényekben foglalt kisebbségi jogok, valamint a Románia által ratifikált kisebbségvédelmi határozatok maradéktalan és szigorú alkalmazásához. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Románia kormánya nem nyújtott tájékoztatást az Európa Tanács által elfogadott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának alkalmazásáról. Úgy véljük, hogy a Chartában foglalt egyes vállalásait Románia egyáltalán nem vagy csak részlegesen teljesítette, ezért hatékonyabb ellenőrzést és szigorúbb monitoring rendszert sürgetünk az Európai Tanács részéről.” – áll a dokumentumban

6-Nők a pályán – az RMDSZ nőszervezetének feladatai című dokumentumban megtalálhatóak a Nőszervezet elkövetkező évekre vonatkozó programja, többek között a nők közéleti szerepvállalásának és a döntéshozatalban való részvételének erősítését, anyanyelvünk széles körű használatát, hagyományaink őrzését, közösségünk gyarapítását.

7-Új nemzedék: építő és alkotó erőnk című dokumentumot Antal Lóránt mutatta be melyben kiemelt feladatukként szerepel, hogy jobban megértsék a romániai magyar fiatalokat. Továbbá leírják, hogy munkájukkal segítséget szeretnének nyújtani a fiataloknak, hogy megfelelőképpen felkészülhessenek a közéleti és szakmai pályájukra, ugyanakkor támogassák foglalkoztatásuk javítását. Fontosnak tartják a fiatalok versenyképességét elősegítő szakkollégiumi rendszer fejlesztését, az interdiszciplináris szakkollégiumok létrehozását, az esélyegyenlőség megteremtésének érdekében a kis településeken, vidéki környezetben élő fiatalok számára mobil információs¬konzultációs szolgáltatások létrehozását, a különböző régiók fiataljai közötti csereprogramok lehetőségének a megteremtését is célul tűzték ki.


 

Kelemen Hunor, szövetségi elnök a kongresszus után tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a mai napon már csak apróbb módosítást fogadtak el a programjukra vonatkozólag, továbbá hét dokumentummal egészítették ki politikai programjukat, amely a cselekvés irányát is megadja.

A régi-új szövetségi elnök szerint a kongresszuson egyetértettek, hogy szolgálatra, alázatra, több odafigyelésre, ember központibb politikára van szükség. Mert ha ezek nincsenek meg bizalomvesztés következik be és ez politika végét jelentené. Tehát fontos céljuk a bizalom megszerzése és visszaszerzésére ahol azt elvesztették.

A ’90 után született generációnak az a normális, amiért ők – régi tagok – eddig harcoltak, ezért új, nekik fontos dolgokat kell elérni, ráadásul gyorsabban, mert a világ felgyorsult. Továbbá az újratervezésnek a sajtóval való kapcsolatukat is érintenie kell, több román nyelvű sajtótájékoztatóra lenne szükség, ami meg is valósul – zárta a sajtótájékoztatót Kelemen Hunor

A szövetség elnöke a sajtósok kérdéseire válaszolva elmondta, nem kívánnak sem házasságot kötni a Liberális párttal, sem kosarat adni neki. Egyébként semmilyen párttal nem kívánnak politikai házasságot kötni, csakis az erdélyi magyarokkal. Ha együttműködnek valakivel az csakis azért lesz mert a nép azt akarja.

Egy másik kérdésre válaszolva megjegyezte: ” Nem rajtam múlt, hogy nem volt ellenjelölt, sőt kifejezetten örültem volna, mert szeretem a kihívást”, de ez nem először történt – tette hozzá.


Kelemen E. Eszter

 

Impresszum