A román média is felfigyelt a Jobbik erősödésére, az Adevărul román lap Szávay Istvánnal, a Jobbik alelnökével készített interjút tett közzé. Arra voltak kíváncsiak, mi a Jobbik álláspontja egy sor, mindkét országot érintő kérdésben.

Szávay István, a Jobbik alelnöke az Adevărul román lapnak beszélt pártja víziójáról
Szávay István, a Jobbik alelnöke az Adevărul román lapnak beszélt pártja víziójáról


Az Adevărul, Románia egyik legolvasottabb lapja, Szávay Istvánnal, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnökével készített interjút. A teljes interjú magyar fordítását az alábbiakban közöljük:

Egy nemrég közzétett, a magyarországi Ipsos közvélemény kutató cég által készített felmérés szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom párt a második helyet foglalja el a magyar választók népszerűségi listáján. Az első helyen a Fidesz található, a maga 21 százalékával, a másodikon pedig a Jobbik áll 18 százalékkal. Három százalékos különbség törékeny előnynek számít, főleg választás esetén.

Azt követően, hogy egy évig ki volt tiltva Románia területéről, Szávay István, a Jobbik alelnöke körutat tett a jelentős magyar lakossággal rendelkező térségekben. A Jobbik víziója lényegesen eltér a többi magyarországi pártétól. A párt terveiben nagy hangsúlyt fektet a Magyarország határain kívül élő magyarságra, éppen ezért is fontos megértenünk, hogyan viszonyulna a Jobbik Romániához, valamint tevékenysége hogyan befolyásolná a romániai magyar kisebbséget. Az interjút Dragoș Tîrnoveanu készítette.

DT: Ön egy, a weboldalán fellelhető nyilatkozat szerint legutóbbi észak-erdélyi tartózkodása során kijelentette, ha a Jobbik hatalomra kerül, a magyarországi vállalatokat az erdélyi munkahelyteremtésre biztatnák. Ezeket az új munkahelyeket csak magyarok tölthetnék be, vagy mások is?

SzI: Álláspontunk szerint a határon túl befektető magyar és egyébként nem magyar vállalatoknak is két dologra kellene figyelemmel lenniük: legalább a magyarlakta régiókban részesítsék előnyben emberi erőforrás (HR) politikájukban azokat, akik magyarul is tudnak és ügyeljenek a teljeskörű két- vagy többnyelvűségre. Magyarországon mi is természetesnek vesszük, ha egy német cég megköveteli dolgozóitól a német nyelv tudását, hisz a vállalat működtetése szempontjából ez fontos lehet.

A kérdés tehát nem úgy vetődik fel, hogy magyaroknak kell-e állást adniuk a magyar cégeknek, hanem úgy, hogy legalább a magyarlakta erdélyi területeken legalább a magyar cégek alkalmazottai, dolgozói tudjanak magyarul, hisz ez a helyben lakók igénye is. Az erdélyi magyarok fejében az OTP magyar bank. Sokan pontosan ezért nyitnak ott számlát, így eléggé visszatetsző, ha egy marosvásárhelyi vagy kolozsvári OTP-fiók egyetlen dolgozója sem beszél magyarul. És erre egyébként számos példa van még a Kárpát-medencében Magyarország határain kívül működő magyar vállalatok esetében, a többiekről nem is beszélve.

Meggyőződésem, hogy ha legalább a magyar cégek jobban odafigyelnének arra, hogy magyar nyelven (is) tudó munkatársaik legyenek, növekedhetne a helyi lakosság komfortérzete. Emellett előnnyé válhatna a magyar nyelv ismerete, ami gyengítené például a magyarul tudó erdélyiek elvándorlási hajlamát, csökkentené a külhoni magyarok asszimilációjának gyorsaságát és adott esetben elősegíthetné a szülőföldön magyarnak való megmaradást is.

DT: Említette, hogy több közös ügy is megoldásra vár Románia és Magyarország között, de ezeket az autonómia ügyének a román belügyminisztérium által közzétett nemzetbiztonsági megítélése késlelteti. Meg tudja mondani, melyek ezek a közös ügyek, és hogyan lehetne megoldani ezeket? A Jobbik milyen lépéseket tenne a román belügyminisztérium által nemrég közzétett közrendvédelmi és közbiztonsági stratégiával szemben?

SzI: Fontosnak tartom leszögezni, hogy az egyébként szerte Nyugat-Európában létező és működő, őshonos nemzeti közösségek számára biztosított területi autonómia soha nem lehet közbiztonsági veszélyforrás. Éppen ellenkezőleg, meggyőződésem, hogy erősítené az országot, mely biztosítja azt valamelyik őshonos nemzeti közössége számára. Hozzáteszem, egy székelyföldi autonómia az ottani románság gazdasági fejlődését is segítené. Ha azonban a szóban forgó közrendvédelmi és közbiztonsági stratégia mégis elfogadásra kerülne, ami remélem nem fog megtörténni, akkor minden bilaterális, illetve nemzetközi fórumon küzdenünk kell és küzdeni is fogunk az eltörléséért. Az autonómia ugyanis nem szeparatista veszélyforrás, az autonómiaküzdelmek kriminalizálása pedig Európai Uniós tagállamként nem tekinthető Románia belügyének!

Ugyanakkor véleményem szerint ez is csupán szándékos figyelemelterelés Románia egyre sűrűsödő problémáiról, a román politikai elit korrupciós ügyeiről, a mentelmi joggal való durva visszaélésekről, a társadalmi, gazdasági és pénzügyi problémákról. Ezért mondtam azt Kolozsváron, hogy ha tisztább lenne a román közélet, akkor román politikusok is ritkábban folyamodnának a nemzetiségi kártya kijátszásához.

És ez át is vezet minket ahhoz, hogy bár Emil Constantinescu volt román államfő szerint hiányzik "a közös nagy cél,  mely egymás mellé állíthatná a románokat és a magyarokat", véleményem szerint igenis nagyon sok ilyen közös cél van. Ilyen cél például az, hogy megállítsuk a fiatal és kevésbé fiatal generációk elvándorlását, biztosítsuk számukra azt, hogy végzettségüknek, tudásuknak, képességeiknek megfelelő munkát kaphassanak és szülőföldjükön boldogulhassanak, ezzel elkerülve egy vészesen közeledő demográfiai-szociális-társadalmi katasztrófát. Ilyen cél az, hogy megakadályozzuk Közép-Kelet Európa újonnan csatlakozott országainak, nemzeteinek az Európai Unió fejlettebb nyugati államai által történő gazdasági kizsákmányolását, gyarmatosítását. De ugyanilyen nagy közös cél lehetne a korrupció megszüntetése, a cigányság helyzetének megoldása, vagy a globalista Brüsszel által lenézett, ódivatúnak tartott nemzeti kultúrák erősítése, támogatása.

Bízom benne, hogy az előbbiek fontosságát Románia felelősen gondolkodó közéleti szereplői is belátják, és végre örökre befejezik a szeparatizmussal való alaptalan, a román-magyar kapcsolatokat az egyén szintjén is értelmetlenül mérgező ijesztgetést. És remélem, hogy ennek jegyében a román politikum elutasítja majd a közrendvédelmi és közbiztonsági stratégia jelenlegi tervezetét!

DT: Mi az álláspontja az RMDSZ-el való együttműködéssel kapcsolatban? A román sajtó beszámolója szerint Szatmárnémetiben kijelentette, a Jobbik kész szorosabb együttműködésre az EMNP-vel.

SzI: Azt látjuk, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt az a politikai formáció, amelyik határozottabban áll ki az erdélyi magyarság nemzeti érdekei mellett. Azt azonban mindenképp fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a Jobbik minden olyan szervezettel, mely magyar embereket képvisel együttműködésre törekszik. Ezeknek a mélysége és milyensége azonban legtöbbször nem rajtunk múlik.

DT: A Jobbik és az RMDSZ együtt tudna működni egy közös álláspont kialakítása érdekében, már ami a belügyminisztérium által közzétett közrendvédelmi és közbiztonsági stratégiát illeti?

SzI: A közrendvédelmi és közbiztonsági stratégia olyan, mint a székelyföldi területi autonómia ügye. Előbbi ellen mindenkinek fel kell lépnie, utóbbiért azonban mindenkinek a lehető leghatározottabban ki kell állnia. Minden olyan politikai formáció, mely ezen az alapon áll, azzal a Jobbik együtt tud és együtt is fog működni.

DT: Melyek azok a lépések, amiket a Jobbik, Magyarország második legerősebb pártja foganatosítana a romániai magyarság érdekében? Ha a párt kerülne kormányra Magyarországon, hogyan módosulnának ezek célok?

SzI: jelenleg a Jobbik a második legerősebb politikai párt Magyarországon, a jelenleg kormányzó, ám egyre fogyatkozó népszerűségű Fidesz egyedüli kormányképes kihívója, a felmérések szerint 1,5 millió biztos szavazó támogat minket. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint immár csupán 3% választ el minket a Fidesztől, így teljesen reális, hogy 2018-ban, vagy akár már hamarabb is a Jobbik kormányozza Magyarországot.

Tudom, hogy ez ügyben vannak félelmek, de hadd szögezzek le három tényt. A Jobbik nem a Noua Dreaptă. Mi nem akarunk senkit sem elűzni, mi nem a románok ellen, hanem a magyarokért politizálunk. A román közélet szereplői által kevéssé tudott, ám mégis tény, hogy a most érvényben lévő magyarországi  nemzetiségi törvénybe éppen a Jobbik javaslatára kerültek be olyan passzusok, melyek könnyítik a hazai nemzetiségek, köztük a románok nyelvhasználatát is. Ezt bárki leellenőrizheti a Magyar Országgyűlés honlapján. Jogkiterjesztő nemzetiségi politikánkon kormányra kerülve sem fogunk változtatni, mivel ez ügyben alapvetésünk, hogy Magyarországnak példamutató nemzetiségpolitikát kell folytatnia.

Sajnálatos, ám köztudott tény, hogy a román-magyar kapcsolatok jelenleg mélyponton vannak. A Jobbik kormányra kerülve a legmagasabb szinteken is helyre fogja állítani a román-magyar párbeszédet és együttműködést, a közös kormányülésektől az infrastrukturális és határon átnyúló gazdaságfejlesztési fórumokig. Meggyőződésünk, hogy kizárólag a problémák őszinte kimondásával tudunk mindenki számára gyümölcsöző megoldásokat találni. Ugyanakkor határozottabban ki fogunk állni a külhoni magyar közösségek jogos igényei mellett, fel fogunk lépni a lehető legszélesebb körű területi autonómia, a külhoni magyarság lét- és jogbiztonsága, a határon túli magyarok nyelvi, kulturális és oktatási jogainak biztosítása érdekében. Véleményünk szerint véget kell vetni annak az erdélyi románság gazdasági gyarapodását is gátló tendenciának, miszerint Erdély abszolút befizetője, míg Moldva és Havasalföld abszolút haszonélvezője a bukaresti költségvetési politikának. Ezért szeretnénk azt is elérni, hogy az erdélyi cégek Erdélyben tarthassák központjukat, ottani települések fejlődését, gyarapodását támogatva adójukkal. Meggyőződésünk, hogy ez az erdélyi románok és magyarok érdekét egyaránt szolgálná.

A Jobbik kormányzati ciklusa végéig ötszörösére fogja emelni a külhoni magyarság részére juttatott magyar állami támogatás nagyságát. Ezzel a külhoni magyar oktatást, kultúrát, gazdaságot, egyszóval a külhoni magyarok szülőföldjükön való megmaradását szeretnénk elősegíteni, ami egyébként a szomszédos országok érdeke is, hisz így adófizető polgáraik kisebb arányban költöznek majd külföldre és otthon érezhetik majd magukat szülőföldjükön.

[Adevărul.ro - fordította: Erdély Béla]
Impresszum