A székelyföldi erdőkért gyújtottak gyertyát számos erdélyi településen, így tiltakozva a háromszéki Rétyre tervezett osztrák fafeldolgozó ellen, ami évente 800 ezer köbméter fát fog feldolgozni, nagymértékben veszélyeztetve Székelyföld ökológiáját.

Mécsesekből rakták ki "A székelyföldi erdőkért" feliratot. Fotó: Itthon.ma
Mécsesekből rakták ki "A székelyföldi erdőkért" feliratot. Fotó: Itthon.ma


Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és ifjúsági partnerszervezete, a Minta szervezésében kedd este összesen tizenöt településen lobbantak lángra a mécsesek, így kívánva felhívni a társadalom és az illetékesek figyelmét a felelőtlen erdőirtás ellen. Égtek a mécsesek Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Baróton, Kovásznán, Eresztevényben (Maksán), Ozsdolán, Rétyen, Székelyudvarhelyen, Szentegyházán, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen, Tasnádon (Szatmár megye), Székelykeresztúron, Tusnádfürdőn és Csíkszeredában.

Utóbbi helyen a Szabadság téren szervezték a protestálást. Ezer gyertyából rakták ki a Székelyföldi erdőkért feliratot a szervezők, akiknek a gyertyagyújtással kissé meggyűlt a bajuk a fel-fel élénkülő szél miatt, de mindez nem szegte kedvét a szervezőknek és a hozzájuk csatlakozó civileknek, akik közül sokan a gyertyagyújtásban is segédkeztek. A tapasztalat azt mutatta, hogy bár a szél miatt a különálló mécsesek elaludtak, a szorosan egymás mellé téve, összefonódva, erődítve egymást, ragyogó fényben világítottak a lassan leereszkedő sötétségbe. Az összefogás ereje megmutatkozott és a tiltakozás hangja messze elhallatszott.

A csíkszeredai Szabadság téren összesereglett tömegnek Jakab Tamás, a Minta csíkszéki elnöke elmondta: „a környezetvédelem elhatározás kérdése. Nem mindegy, hogy hol laksz, mit eszel, milyen levegőt lélegzel be. Érdekel a Rétyi Nyír sorsa, ahogy érdekel Verespatak sorsa is. Senki sem kéri, hogy a fákhoz láncold magad, sokszor egy aláírás is sokat segít, ennyit megtehetsz, hallasd a hangodat!”

Tőke Ervin és Sorbán Attila. Fotó: Itthon.ma
Tőke Ervin és Sorbán Attila. Fotó: Itthon.ma


Molnár Rajmond beszédében a beruházással kapcsolatban kifejtette: Nagypénteken került nyilvánosságra, hogy az osztrák tulajdonú Holzindustrie Schweighofer évi 800 ezer köbméternyi farönk feldolgozására képes üzem létesítését tervezi a székelyföldi Rétyen. Ez a helyi vállalkozók szerint hatalmas csapás lenne a székelyföldi fafeldolgozó iparra, aminek egyenes következménye lesz a munkaerő elvándorlása. Az osztrákoknak már négy gyáruk van az országban, amelyek éves forgalma tavaly összesen 500 millió euró volt, a feldolgozott fa 80 százalékaa exportra megy, az ázsiai piacra, elsősorban Japánba. Ez azt jelenti: Rétyre, az üzembe évente 37.500 rönkszállító teherautónyi nyersanyagot visznek, ami naponta 148 nehéz járművet jelent, azaz hatpercenként egy megy majd be az üzem kapuján. El lehet képzelni, milyen hatása lesz majd ennek az utakra. Aggódunk az állatvilágért is, nem lesz felépülés azután a rombolás után, ami be fog következni, és ez az egyedi ökoszisztéma, amely nagyszámú medvének, farkasnak és hiúznak ad otthont, mindörökre elvész. Amióta Szászsebesen elindították a hasonló fafeldolgozót, a térségben megnőtt a légúti, asztmás és allergiás megbetegedések száma, ködös időben a lakosságot jobban megviseli a rossz levegő, fulladozási tünetekre panaszkodnak. A sebesiek az illetékes hatóságoknál is tiltakoztak, ennek a közegészségügyi intézményekben, médiában nyoma van, de hiába, a „gyármonstrum" tovább működött. Székelyföldön eddig sikerült megőrizni a tiszta levegőt és környezetet. Nemcsak a természetvédelmi terület, a Rétyi Nyír, hanem más idegenforgalmi célpontok értéke, látogatottsága is csökkenne, a maksai Óriáspince-tető, a Székely Vágta helyszíne is ott van a tervezett gyár szomszédságában. Nincs az az érv, amellyel megmagyarázható lenne, hogy egy ilyen jellegű beruházás miért hoz fejlődést Székelyföldnek, hiszen egy országos monopolhelyzetre pályázó, kíméletlen nyersanyag-kiaknázó óriáscégről van szó, aminek nem számít a helyi közösség hagyománya, jövője. Nem támogatjuk egy ilyen gyár felépülését és a továbbiakban is minden erőnkkel tiltakozni fogunk – nyomatékosította Molnár.



Végezetül Tőke Ervin csíkszeredai önkormányzati képviselő, a Minta országos elnöke szólt a megjelentekhez. Hangsúlyozta: „a Maksa községhez tartozó Eresztevény közelebb esik a tervezett gyár helyszínéhez, mint maga Réty. Az ott lakókat mégsem kérdezte meg senki a gyárral kapcsolatosan, így a falu lakossága is csatlakozott a megmozduláshoz. Az akció legfontosabb üzente: védjük természeti értékeinket, ne engedjük, hogy kevés ígéretért cserébe megfosszanak természeti erőforrásainktól, melyek évszázadokig kellene még biztosítsák gyermekeinknek az élethez szükséges feltételeket”.

A tiltakozási akción a többi között jelen volt Papp Előd Székelyföldért felelős országos alelnök, Sándor Krisztinát, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Soós Szabó Klára, az EMNP csíkszeredai önkormányzati képviselője, valamint Sorbán Attila, az EMNP Hargita megyei elnöke.

[L. T.]
Impresszum