Többen ellenzik, mint támogatják Romániában a közigazgatási régiók megalakítását - derült ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet felméréséből, amelyet szerdán ismertetett a liberális kötődésű Adevarul című lap.

Bukarest célja a magyar többségű régiók beolvasztása, vagy feldarabolása
Bukarest célja a magyar többségű régiók beolvasztása, vagy feldarabolása


Az április utolsó hetében, országos reprezentatív mintán végzett felmérés során a küszöbönálló alkotmánymódosítás témáiról kérdezték az emberek véleményét.
   
A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) egyik fő érve az alaptörvény megváltoztatására az, hogy a régiók megalakításához előbb be kell vinni a régió fogalmát, mint közigazgatási egységet az alkotmányba. A megkérdezetteknek viszont alig 32 százaléka támogatja az újabb közigazgatási szint bevezetését, miközben 40 százalékuk ellenzi.
   
Az USL másik célja az, hogy pontosítsa az államfő és a parlament viszonyát: ezt a megkérdezettek 51 százaléka helyesli, és csak 17 százaléka ellenzi. A kormánypártok szándékaival ellentétben viszont kevesebben támogatják (20 százalék), mint ahányan ellenzik (21) a parlament hatáskörének növelését, miközben az államfő szerepének növelését valamivel többen támogatnák.
   
Az alkotmánymódosítástól a megkérdezettek túlnyomó többsége (mintegy 60 százaléka) a gazdaságot segítő és a személyes szabadságjogokat erősítő rendelkezéseket vár.
   
Az USL terveivel összhangban a felmérés résztvevői közül is többen támogatják, mint ellenzik azt, hogy az államfő mandátuma ismét négyéves legyen (jelenleg ötéves), és a parlamentével egyszerre kezdődjék, illetve érjen véget.
   
A kétharmados többséggel rendelkező USL a 2013-as év két legfontosabb célkitűzéseként határozta meg az alkotmánymódosítást és a közigazgatási régiók megalakítását. Az alaptörvény megváltoztatását - a parlamenti döntés után - érvényes és eredményes népszavazásnak is meg kell erősítenie.

[Forrás: MTI]
Impresszum