Tőkés László „nem érti Orbán Viktor nemzetpolitikáját”, pedig a Fidesz és a püspök által csak erdélyi MSZP-nek nevezett RMDSZ közeledése nem új jelenség. A tavalyi romániai elnökválasztáson a magyar miniszterelnök látványosan az RMDSZ mellé állt a korábban Tőkés hívei által fideszes hátszéllel létrehozott Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjével szemben.



Ám a szakítás még csak nem is ekkor következett be – a folyamat 2011-ben indult, amikor is Orbán Viktor keresni kezdte az RMDSZ vezetőivel a kapcsolatot. 

„Már én magam sem értem Orbán Viktor miniszterelnök nemzetpolitikáját” – jelentette ki május elején Budapesten Tőkés László. A Magyar Nemzet tudósítása szerint a Fidesz EP-képviselője erről Borbély Zsolt Attila Negyed évszázad erdélyi magyar politikatörténete: 1989–2014 című könyvének bemutatóján beszélt. A napilap tudósítása szerint Tőkés meglehetősen szkeptikusan nyilatkozott Budapest és a határon túl élő magyar közösségek viszonyáról, főként ami a magyar kormány szerinte követhetetlen, átláthatatlan nemzetpolitikai intézkedéseit illeti.

Kinek a jelöltje volt?

A tudósítást olvasva felmerül a kérdés, hogy ha Tőkés László nem érti Orbán Viktor határon túli magyarokkal kapcsolatos terveit, akkor kicsoda érthetné, hiszen a volt királyhágómelléki püspök 2014-ben a Fidesz listájáról került be az Európai Parlamentbe, Orbán Viktor személyes kérésére. A Heteknek név nélkül nyilatkozó egyik EP-képviselő szerint a helyzet ennél picit árnyaltabb. Ő úgy emlékszik, hogy amikor a miniszterelnök a Fidesz-vezérkarral ismertette a párt EP-listájának összetételét, Tőkéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a volt püspök kifejezetten a KDNP kérésére került a lista harmadik helyére, ami – a KDNP és Tőkés viszonyát ismerve – legalábbis meglepő kijelentés volt.  

Tőkés nem akarta észrevenni, hogy az uniós állás, és főleg az abból kapott fizetés egyféle végkielégítés a számára, és ezzel az Orbán–Tőkés politikai és személyes kapcsolatnak is vége van – így hangzik egy markáns KDNP-s álláspont a szakításról. Kétségtelen: az, hogy 2014-ben a Fidesz saját listáján indította a 2009-ben még Romániából, az RMDSZ-szel közös listáról az EP-be jutott Tőkést, nagyvonalú gesztus volt, különös tekintettel arra, hogy az újabb mandátum biztosította a volt püspöknek, hogy 63. születésnapja (azaz idén április elseje) után az Európai Parlamentből menjen nyugdíjba.

Kudarcok és kavarások

Annyi biztosnak tűnik, hogy Orbán nehezen bocsátja meg Tőkésnek és az általa alapított EMNP-nek, hogy az RMDSZ-szel szembeni erdélyi magyar alternatíva megteremtésére tett kísérletük látványosan megbukott. Rá­adásul nem ez volt az első budapesti (pontosabban fideszes) hátterű próbálkozás: korábban Szász Jenő igyekezett megtörni az RMDSZ egyeduralmát az erdélyi magyar közösségben, de kudarca, ha lehet, még súlyosabb volt, mint később Tőkéséké. (A székelyudvarhelyi polgármesterként is megbukott Szász Budapesten vigasztalódhat a nem tudni, mivel, azzal viszont elég drágán foglalkozó Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetőjeként.)



Tőkés nem tanult Szász drámai kudarcából – mondta a Heteknek az RMDSZ egyik vezetője, aki szerint az EMNP bukása borítékolható volt, mert az erdélyi magyarok (ez 1990 után világosan kiderült) nem konfliktuskereső virtuskodást várnak a politikától, hanem saját, mindennapi boldogulásuk elősegítését. Ezt RMDSZ-es források szerint állandó konfrontációval nem lehet elérni. Tőkés hitelességét komolyan kikezdte, hogy a román bulvárlapok rengeteget foglakoztak magánéleti válságával. Ezeket a lapokat természetesen a magyar közösség tagjai is olvassák, és a hatás nem maradt el.

A fordulatot az RMDSZ élén bekövetkezett Markó–Kelemen váltás is siettette – a szövetséget 18 éven át vezető Markó Bélát 2011 elején váltotta az elnöki székben Kelemen Hunor. Ekkortól érzékelhetően megindult az olvadás a Fidesz és az RMDSZ között, ami rohamosan növelte az Orbánék és Tőkés közötti feszültséget. Az újabb fordulópont a tavalyi romániai államfőválasztás kampánya volt, amikor a Fidesz látványosan az RMDSZ jelöltjét, Kelemen Hunort támogatta az EMNP-s Szilágyi Zsolttal szemben.  



Nagy Árpád kolozsvári politológus szerint négy éve nyilvánvaló, hogy a Fidesz és az EMNP másképp látja az erdélyi magyar közösség jelenét, ám a néppártnak nem volt érdeke a látványos szakítás, ahogy a Szász Jenő-féle felsülés után a Fidesz sem szívesen ismert volna el egy újabb kudarcot.

„A Fidesz nehezen viselte az erdélyi magyar politikai erők közötti csatározásokat, amelyben több szálon bonyolódtak az események, hiszen Tőkésék mellett Szász Jenő és Kövér László is igyekezett magához ragadni a kezdeményezést, gondoljunk csak a Nyírő József újratemetését célzó akcióra vagy a »Székelyek nagy menetelésére«” – emlékeztet a politológus a közelmúlt hatalmi harcaira.

A Jobbik és a surranópálya

Új elemmel bővült a konfliktus tavalyelőtt, amikor az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevű szervezet nyári táborában az EMNP elnöke, Toró T. Tibor volt az egyik meghívott, aki a Jobbik elnökével, Vona Gáborral beszélgetett a pódiumon. Akkor a Magyar Hírlapban Bayer Zsolt keményen odacsapott Tőkésnek és Torónak, mondván: „Tusnád nem Borzont, és a tusványosi nyári szabadegyetem sem EMI-tábor. A kettő közötti kontinuitást legfeljebb a már minden skkget megjárt Toró T. Tibor személye jelentheti.” A Fideszt láthatólag kifejezetten zavarja a Jobbik és az EMNP közeledése – főként, hogy a Jobbik anyaországi előretörése kiszámíthatatlan hatással lehet a határon túli magyar közösségeken belüli folyamatokra.

A sértett néppárti vezérkar a radikalizálódás katalizátora lehet – véli Nagy Árpád, aki szerint bár Tőkés László távol tartotta magát a Jobbik erdélyi nyomulásától, köztudott, hogy az EMNP alapszervezetei rendre együttműködnek a Jobbik erdélyi szövetségeseivel.

A Fidesz–Jobbik versenyfutás elsődleges oka nyilvánvalóan a határon túli magyarok magyarországi szavazati joga. Ez kényszerítette arra a Fideszt, hogy békejobbot nyújtson az erdélyi magyar közösség túlnyomó többségének támogatását élvező RMDSZ-nek, a Jobbikot pedig arra, hogy szövetségest keressen az Orbánék által hanyagolt EMNP vezérkarában. Ferenczi Zsolt háromszéki újságíró szerint a Fidesz pálfordulása középtávon a Jobbik malmára hajthatja a vizet, hiszen ők – Orbánékkal ellentétben – nem váltogatták szövetségeseiket az erdélyi magyar közösségen belül.

[Forrás: atv.hu]
Impresszum