Kétszeri halasztás után, márciusban végre érdemben tárgyalta a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának Monitoring Bizottsága a romániai közigazgatási átszervezés tárgyában megfogalmazott önkormányzati határozatok ügyét.



A strasbourgi ülésre elutaztak romániai magyar pártok vezető tisztségviselői is, akik igyekeztek elősegíteni a kedvező fejleményeket. 

Mindezek ellenére az eredmény felemás lett, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Franciaországba tényfeltárókat küld a Bizottság, akik megvizsgálják a közigazgatási átszervezéssel kapcsolatos panaszokat. Fontos lenne megismerni a Monitoring Bizottság márciusi ülésének jegyzőkönyvét, de az sajnos nem elérhető. A Románia esetében hozott határozat szövegét – úgy tűnik – titokként kezelik. Az ülés utáni sajtónyilatkozatok szerint a Bizottság érdemi döntést nem hozott, az ügyet visszautalta a Kongresszus Bürójának. Ez nehezen értelmezhető, nemcsak a francia példa ismeretében, de azért is, mert Románia ratifikálta a Helyi Autonómia Európai Chartáját, a tervezett közigazgatási reform előkészítése során viszont megsértette azt. A Monitoring Bizottságnak pedig pontosan az a feladata, hogy megvizsgálja: a tagállamok tiszteletben tartják-e a Chartát?
Dicséretes, hogy a hazai magyar pártok felismerték az európai intézményekben rejlő lehetőséget, és Strasbourgban közösen léptek fel. Pozitívum, hogy a Kongresszus főtitkára - Andreas Kiefer - fogadta a székelyföldi küldöttséget, és támogatásáról biztosította. Erre építeni lehet és kell a továbbiakban. A legfontosabb azonban, hogy a székelyföldi politikusok egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy ez csak az első lépés volt, hazatérésük után azt újabbak fogják követni.

Több mint két hónap eltelte után azonban mintha megtört volna a márciusi lendület. A Kongresszus Bürójának májusi ülésén nem szerepelt napirenden a téma, és nincs jele annak, hogy szándékában állna foglalkozni vele a jövőben. Az önkormányzati határozatok elfogadása is megtorpant, március óta mindössze négy újról van tudomásunk. Hasonlóképpen arról sincs hír, hogy a Strasbourgban szereplő politikusok tettek-e további lépéseket, hogy az Európa Tanács Székelyföld javára fontos intézkedéseket hozzon. Márpedig, ha maguk az érintettek nem kellőképpen aktívak, akkor sok jóra nem lehet számítani.
Változatlanul meg vagyunk győződve arról, hogy nemzetközi téren fontos eredményeket lehet elérni, ha kellő kitartással és céltudatossággal lépünk fel. A jövő tehát döntő mértékben rajtunk múlik, azon, amit meg tudunk és meg kell tennünk az elkövetkezőkben. A teljesség igénye nélkül:

- Az összes feltüntetett nemzetközi fórumnak el kell küldeni a már elfogadott határozatokat, hiszen sajnos ez sem történt meg minden esetben. 

- Minél több új határozatot kell meghozni, hogy azok száma érje el legalább a magyar többségű képviselőtestületek számát. 

- Rendszeres tájékoztatást kell küldeni az Európa Tanács testületeinek és tisztségviselőinek arra vonatkozóan, hogy Románia miképpen tartja be vállalt kötelezettségeit. 

- Meg kell értetni az Európa Tanács illetékeseivel, hogy Székelyföld érdeke az, hogy a helyzetet békés módon, a jog és a demokrácia eszközeivel oldják meg, ehhez azonban szükség van az ő segítségükre is. 

Az események eddigi alakulása bebizonyította, hogy érdemes segítségül hívni az Európa Tanácsot annak érdekében, hogy a közigazgatási átszervezés Székelyföld számára egy sikert, az autonómia-törekvés megvalósulását eredményezze. Ez még hangsúlyosabbá teszi azok felelősségét, akik ebben a folyamatban szerepet játszhatnak. Bízunk benne, hogy ezzel mindannyian tisztában vannak és el is fogják végezni a munka rájuk eső részét.

Izsák Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke

[Forrás: közlemény]
Címkék: Izsák Balázs, SZNT
Impresszum