Illiberális államozás helyett idén főként a bevándorló-kérdést taglalta részletekbe menően Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombat délelőtti előadásán. Megtudtuk: Európa ideológiai rögeszmévé vált, a bevándorlás témájában szervezett konzultáció pedig lezárult, és hogy, hogy nem, a válaszolók elsöprő többsége a magyar kormány álláspontját támogatja. Öveket becsatolni, az Orbán-koncert összefoglalója következik!



A hagyományossá vált tusványosi Orbán Viktor—Tőkés László előadásokon nem kérdés, kire figyel a világ. Az erdélyi püspök-európai parlamenti képviselő-nemzeti tanács elnök bár hozta a tőle megszokott színvonalat, mégsem ő volt a legérdekesebb felszólaló. Orbán rendszerint haza üzen Tusványosról, s nem volt ez másként idén sem, de mielőtt belecsapott volna a közepébe, egy fél mondattal, finoman és alig észrevehetően, reagált Tőkés azon korábbi kijelentésére, miszerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nem érti a magyar kormány nemzetpolitikai elképzeléseit. 



Tőkés nem tudja követni Orbánt

A magyar miniszterelnök mindezt abba a félig humoros kiszólásába csomagolta, hogy a tavaly nagy port kavart illiberális államkép felvázolása igen csak betalált hazai és nemzetközi színtéren is, így vigyáznia kell, idén mit mond, főleg hogy lassan maga Tőkés László sem tudja követni a miniszterelnök gondolatmenetét, ami a kettejük jó viszonyára való tekintettel igen csak elgondolkodtató. Több szó aztán nem is esett a két politikus közt esetlegesen húzódó törésvonalról, pedig bizonyára lenne még miről beszélni e tekintetben is. Tőkés sajnálattal állapította meg, hogy a román fél idén is elzárkózott a párbeszédtől, s nem jelentek meg vezető politikusok a tusnádfürdői szabadegyetem. Első körben kitért még a partiumi autonómia ügyére, és az önrendelkezés kérdéskörére, majd az ukrajnai válság kapcsán hozzátette: Románia és Moldova esetleges egyesülésében nem lát kivetnivalót, és megérti az ilyen jellegű törekvéseket. 

Bevándorlás, bevándorlók, bevándorlás-politika

A rövid tőkési kedvcsináló után pedig végre megszólalt maga Orbán Viktor is, aki a tavalyihoz képest kicsivel visszafogottabb volt, a foci-poénokat is mérsékelten használta, de azért mondott néhány figyelemre méltó mondatot. Ilyen volt például az a megállapítása, hogy az Európai Unió bár nagyszerű siker, mégsem képes megvédeni határait, s a bevándorló-kérdés – mintegy újkori népvándorlás – új politikai kihívásokat is eredményez. Orbán arról beszélt: a jelenlegi menekülthullám csak a kezdet, hiszen Észak-Afrika országai már nem tudják megállítani az új hazát keresőket, s Afrikában mintegy 1 milliárd 100 ezer ember keresi boldogulása lehetőségeit, melyeknek fele 25 év alatti. Ilyen tekintetben a kérdés – a magyar miniszterelnök szerint – nem az, hogy az elkövetkező években milyen lesz Európa, hanem hogy képes lesz-e Európa egyáltalán megmaradni úgy, ahogy mi ismerjük? „Szeretnénk, hogy Európa az európaiaké legyen, és meg akarjuk őrizni a magyar Magyarországot” – jelentette ki Orbán. 



A magyar baloldal nem szereti a magyarokat

Noha a szervezők előszeretettel hangoztatják, hogy Tusványos az a hely, ahol érdemi vitákra is lehetőség van, ez mindössze annyiban merült ki az elmúlt időszakban, hogy az ugyanazon a platformon elhelyezkedő erdélyi és magyarországi politikusok elismerően hátba veregették egymást különböző panelbeszélgetések hangzatos címei alatt, s aztán közösen csápoltak a VIP-sátorban az esti koncertekre. Ezért is volt üde színfolt a néhány évvel ezelőtt először meghívott Schiffer András, LMP-társelnök, jelenléte, s neki idén is sikerült kimozdítania Gulyás Gergely fideszes politikust komfortzónájából. Ez utóbbi előadás – melynek a Magyarország újratervezése címet adták – mégis hiányérzettel ért véget: az MSZP képviselője végül nem jött el Tusnádfürdőre, a Jobbik politikusai közül pedig egyet sem sikerült meghívniuk a párbeszédet szorgalmazó szervezőknek. S bár az Orbán—Tőkés előadáson sem esett szó a legdinamikusabban fejlődő ellenzéki pártról, a magyar baloldalba azért néhány, csatárokat is megszégyenítő rúgást sikerült becsavarnia a miniszterelnöknek, persze ezt is a bevándorlás témakörére felfűzve. Orbán arra a kissé skizoid állapotra hívta fel a figyelmet, hogy míg a magyarországi szocialisták a 2004-es népszavazáskor uszítottak a határon túliak ellen, ma már tárt karokkal fogadnák a bevándorlókat. Mindennek okát Orbán nem bonyolította túl, s egyszerűen azzal magyarázta, hogy a magyar baloldal nem szereti a magyarokat és kész. Mindezek után azzal a gondolattal játszott el, hogy mi lett volna, ha 2014-ben a szocialisták kerülnek kormányra, s nekik kellene kezelniük a mostani menekültáradatot?

Európa ideológiai rögeszme, a multikulturalizmus probléma

Azért néhány fajsúlyosabb kijelentésre is tellett a magyar miniszterelnöktől, aki elmondta: az EU-nak ugyan vannak elvei, de szuverenitása – például határőrsége – nincs, s valódi megoldások helyett ideológiákat gyárt, ebből eredően pedig ideológiai rögeszmévé vált. „A magyar nemzeti szuverenitás a magyaroknak jó, az EU-nak viszont nem tetszik. Vannak, akik az Európai Egyesült Államokat szeretnék létrehozni, de nem veszik figyelemben, hogy – szemben az Amerikai Egyesült Államokkal – itt különálló nemzetekkel kell számolni” – mondta Orbán Viktor. Mindezek fényében a magyar miniszterelnök négy fő problémát határozott meg: első ilyennek a multikulturalizmust jelölte meg, mely a nemzeti önazonosságot veszélyezteti, másodikként fel kell ismerni a bevándorlás és a terrorizmus térnyerése közötti összefüggéseket, harmadszorra a munkanélküliség problémáját kell orvosolni, melyre a még több bevándorló nem lehet gyógyír, végezetül pedig fel kell ismerni, hogy a bevándorlók jelenléte és a bűnözési ráta emelkedése kapcsolatban áll egymással Európa számos pontján. 



Megvannak a konzultáció eredményei

Az előadás végéhez közeledve az Orbán-beszéd újdonság-faktora emelkedni kezdett, hiszen bejelentette a bevándorlás és terrorizmus tárgykörében meghirdetett nemzeti konzultáció eredményeit. Július 21-ig több mint 1 millió visszaküldött válaszadói ívet dolgoztak fel, s kiderült: a konzultációban résztvevők kétharmada fontosnak tartja a terrorizmus elleni harcot, háromnegyede veszélyesnek ítéli meg a bevándorlók érkezésétől kialakult helyzetet, négyötöde Brüsszel politikáját bukásnak értékeli, négyötöde szigorúbb szabályokat akar a bevándorlókkal szemben, és azt szeretnék, ha az illegálisan Magyarországra érkezőket őrizetbe lehetne venni, és visszatoloncolhatnák hazájukba. A válaszadók 80%-a azt szeretné, ha a bevándorlók saját maguk finanszíroznák magyarországi ellátásukat, 95%-uk pedig a bevándorlók helyett a családok és a gyermekvállalás ügyét támogatná szívesebben. Mindezt Orbán úgy értékelte, hogy a magyar lakosság egyértelmű választ adott, vagyis a magyarok nem kérnek a bevándorlókból, és nem kérnek az európai baloldal szellemi ámokfutásából. Ezután újból taps következett, mely a tűző napon ülő-álló Orbán-rajongók felől szállt a tusványosi nagyszínpad irányába minden egyes határozottabb kijelentés után. 

A jelképhasználat ügyében a népi ellenállás segíthet

Idén is lehetett kérdezni – írásban – az előadóktól, s a panel ezen részében végre néhány specifikusan erdélyi téma is felmerült. Orbán kijelentette: 2011-ig – az új alkotmány elfogadásáig – csak személyes elkötelezettség kérdése volt a határon túli magyarság képviselete, 2011 után azonban mindez alkotmányos kötelezettséggé vált.  A magyar és székely szimbólumok román üldöztetésére kitérve Tőkés László elmondta: a partiumi jelképek elfogadásával új frontot nyitottak e téren, és nem mondanak le a szabad szimbólumhasználat jogáról. Orbán mindehhez úgy csatlakozott, mint az okos lány: hozott is meg nem is, adott is meg nem is. A magyar miniszterelnök elmondta: a jelképhasználat kérdésében a kitartás a kulcsszó, s bátran kell használni a különböző szimbólumokat, akár a népi ellenállás eszközeit is bevetve, mindez azonban nem a magyar kormány feladata, de ha esedékes, lesz erő, mely megvédje az arra rászorulókat. 

Kórház-ügyben Orbán behúzta a kéziféket

Az elmúlt időszakban sok szó esett egy esetleges erdélyi magyar kórház és magyar orvosi egyetem megalapításáról, melyben a zászlóvivő szerepét a magyar kormány töltené be. Erről szólva Orbán elmondta: lassan mindenki más többet tud és beszél erről a kérdésről, mint ő maga, s ezzel mintha kicsit csillapítani próbálta volna a találgatások gerjesztette zűrzavart. A magyar miniszterelnök kijelentette: jelenleg a nemzetpolitikai építkezés és erőgyűjtés időszakát éljük, de eljön majd az idő, amikor a magyarországi ágazati politikákat kiterjesztve, a teljes Kárpát-medencében is meg kell valósítani azokat. Orbán szerint egy esetleges orvosi egyetem vagy kórház megvalósításából Marosvásárhely semmi esetre sem maradhat ki, a kérdés csak az, hogy a magyar kormány milyen egészségügyi politikát fog folytatni az elkövetkezőkben. 

A román-magyar viszony elemzésével zártak

Amit Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke többször is elmondott a 26. Tusványos alatt, nevezetesen, hogy 2012 óta lényegében megszűnt a román és magyar fél közti párbeszéd, azt Orbán Viktor csak megismételni tudta. A miniszterelnök annyiban egészítette ki mindezt, hogy felhívta a figyelmet: az utóbbi időszakban divattá vált román részről Magyarországba rúgni, amit soha nem viszonoztak. Orbán arról is beszélt, hogy nem nagyon érteni, mi is történik a román politikában, de azt érzi, van lehetőség a kapcsolat normalizálására és az újrakezdésre, a kérdés csak az, hogy mi is a román szándék? 

[ittHON.ma, tudósítónktól]
Impresszum