Az Adevarul országos napilap az elmúlt évben többször szólaltatta meg Szávay Istvánt, a Jobbik alelnökét. A román lap visszatérően azt taglalja, hogy milyen esélye van a Jobbiknak a 2018-as választásokon, valóban kormányváltó párt lett? Hétfőn újabb interjút közöltek, amelyben többek között a román-magyar kapcsolatról és a migránskérdésről is faggatták Szávayt.



Adevarul: A legutóbbi interjúban (május) azt mondta, hogy a Jobbik csak 3%-kal van a Fidesz mögött. Ebben a cikkben azonban (júniusi MTI által publikált pártpreferenciák a Daily Newson) a Fidesz 30%-on, a Jobbik azonban 16%-on áll. Egy másik IPSOS felmérés azt mutatja, hogy minden párt támogatottsága csökkent az utóbbi időben, a Fideszé 21%-ról 20%-ra, a Jobbiké azonban 17%-ról 15%-ra. Mit gondol ezekről a számokról? Ön szerint tükrözik a Jobbik magyarországi támogatottságát?

Szávay: Egyfelől a választások közötti közvélemény-kutatásokból inkább trendek szűrhetőek le, semmint az egyes pártok valós támogatottsága. A konkrét adatok némileg eltérhetnek ugyan, legutóbb 3%-nyi különbséget mért egyik cég, most egy másik éppen kicsit többet, a Jobbik mögött mindazonáltal stabil szavazótábor áll, néhány százezer szavazóval vagyunk csupán lemaradva a Fidesz mögött, ez így egész bizonyosan kijelenthető. Másfelől teljesen természetes, hogy ennyire távol 2018-tól, azaz az újabb magyarországi választásoktól szavazópolgárok tömegei fordulnak el a politikától, ez látszik az Ön által említett felmérésekben is. 

Adevarul: Vona Gábor az EMI-táborban arról beszélt, hogy a Jobbik többé már nem pusztán parlamenti párt, hanem készen áll arra, hogy kormányozzon. Kötnének ennek érdekében koalíciót? Ha igen, akkor mely párttal? 

Szávay: A Jobbik nemhogy készen áll a kormányzásra, hanem a Jobbik ma Magyarországon az egyedüli kormányképes alternatíva. Teljesen nyilvánvaló azonban, hogy koalíció nem merülhet fel, nincs ugyanis olyan párt, amellyel ez elképzelhető lenne. A XX. század pártjainak, a Fidesznek és az MSZP-nek ugyanis sokkal inkább a történelem szemétdombján – politikusaik jelentős részének pedig a börtönben – a helye, mint kormányon. Ha különböző felelősséggel is, de mindketten aktív részesei voltak a rendszerváltás elszabotálásának, és annak, hogy ott tart ma ország, ahol. A Jobbik ezért egyértelműen arra készül, hogy legkésőbb 2018-ban megnyeri a választásokat, egyedül alakít kormányt, és új magyar jövő építésébe fog kezdeni!

Adevarul: A Jobbik erős az önkormányzatokban. Azonban a jobbikos polgármestereket megjelenítő térkép szerint Magyarország közepén kevés a jobbikos vagy Jobbik által támogatott független polgármester. Ez összefüggésben van azzal, hogy a párt a határmenti magyar közösségeket szeretné erősíteni, mint például az Ukrajnával, Romániával vagy Szlovákiával határos településeken elő magyarokat? Vagy inkább a migrációval kapcsolatos politikájuk hatása? 

Szávay: Egyáltalán nincs ilyen összefüggés, Monorierdő vagy Törökszentmiklós például kifejezetten nem a magyar államterület szélein, hanem azok központi részén találhatóak és mindkét település jobbikos vezetésű. Ha pedig önkormányzati képviselőinket nézi, akkor azt láthatja, hogy - kormányra készülő politikai közösségként - az ország minden részén egyenletesen jelen vagyunk, közel 500 jobbikos önkormányzati képviselő végzi a munkáját a magyar települések és a megyék tanácsaiban

Adevarul: A 2011-es gyöngyöspatai események vagy a 2015-ös debreceni lázadások mennyiben befolyásolják a választási preferenciákat? Gondolja, hogy ezek a Jobbiknak hoznak plusz szavazatokat azért, mert keményebb a kormányzatnál a migráns- és a cigánykérdésben?

Szávay: A Jobbik egyszerűen a magyar nemzeti érdeket nézte és nézi mindkét ügyben, se nem kemény, se nem puha. A magyarságnak, de megjegyzem, hogy például a románságnak sem érdeke az, hogy gyökeresen eltérő kultúrájú, integrálódni nem is akaró, több százezres tömegek árasszák el országainkat. Ez ellen nemzeti érdek a fellépés - ehhez azonban kevés a Fidesz által épített kerítés, az már most megbukott, pedig még el sem készült teljesen. A kerítést ugyanis őrizni is kell, ezért kell például a Jobbik által javasolt határőrség visszaállítása. Az érkezőket vissza kell fordítani hazájukba, ehhez azonban az kell, hogy az utóbbi években az Amerikai Egyesült Államok rövidlátó és a következményekkel mit sem törődő politikája által vérbe és tűzbe borított észak-afrikai és közel-keleti államokban (Líbia, Egyiptom, Szíria, Irak, Afganisztán) újra béke legyen. Újjá kellene őket építeni, gazdasági segítséget kellene nekik nyújtani, hogy az elüldözöttek és elmenekültek hazatérhessenek. E megoldáshoz kellene nemzetközi összefogás és az Egyesült Államok segítsége, nem pedig az embertelen és céltalan harc további élezéséhez. De a cigánykérdés humánus és kielégítő megoldásához is legalább közép-európai szintű és a problémákat őszintén kimondó összefogás kellene, hisz milliós, integrálódni és felzárkózni képtelen közösségekről beszélünk, akik súlyos terheket rónak az amúgy is döcögősen fejlődő egykori szocialista országokra (pl. szociális ellátások, egészségügy). Ezt a távoli Brüsszel technokratái nem érthetik - nekünk, közép-kelet európai polgároknak azonban sajnos a mindennapjainkhoz tartozik a cigányság által gerjesztett problémakomplexum, ezért egymást segítve és a cigányság legitim vezetőit bevonva kellene megoldást találnunk rá mihamarabb. Arról nem is beszélve, hogy ha a cigányok – a kik legalább keresztények – 600 év alatt sem tudtak normálisan beilleszkedni, akkor miért gondolja bárki is, hogy fekete és muzulmán bevándorlóknak ez majd sikerülni. fog?

Adevarul: Hogyan értékelné a mostani román-magyar kapcsolatokat? Zákonyi Botond egy nemrég publikált interjújában vitákról beszélt, ezt azonban a román külügyminisztérium elfogadhatatlannak és a román belügyekbe való beavatkozásnak nevezte. Mit gondol erről?

Szávay: A magyar politika részéről az ominózus Zákonyi-interjú óta számos megerősítés elhangzott azzal kapcsolatban, amit a Jobbik már körülbelül egy éve folyamatosan mond (http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=7212), nevezetesen, hogy a román-magyar kapcsolatok mélyponton vannak, egyáltalán nincs már semmiféle párbeszéd a két állam között, ami nagyon nem jó, hisz két, szinte minden szempontból egymásra utalt országról beszélünk. Ugyanakkor egyetértek Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel abban, hogy most a román kormány térfelén pattog a labda, hisz e mélypont oka a Ponta-kormány elzárkózó és a magyar nemzeti közösségeket minden téren támadó politikája.
 
Persze a román kormány számára a jelen geostratégiai helyzetben, különösen a Moldovai Köztársasággal való olthatatlan egyesülési vágyának fényében jó választásnak tűnhet az Egyesült Államokkal való feltétlen együttműködés, hisz így nemcsak az USA-val vitázó magyar kormányt, hanem a romániai magyar közösségeket is gond nélkül támadhatja. Ugyanakkor viszont fel kellett adnia például az USA-barát kijevi kormány által a kárpátaljai magyarokhoz hasonlóan diszkriminált ukrajnai románok érdekeinek védelmét, ami román nemzeti szempontból szerintem egyáltalán nem védhető. Ha román lennék, mélyen fel lennék háborodva emiatt! Egyébként pedig gondolom, hogy a román külpolitikának hosszabb távon és kiegyensúlyozottabban kellene működnie, az egyoldalú atlantista leköteleződés Bukarest számára sem biztos, hogy célravezető, az Egyesült Államok ugyanis – érdekei vagy világpolitikai preferenciái változásával – bármikor magára hagyhatja. Mi azonban itt maradunk egymásnak, közös és megoldandó ügyeinkkel – mint fiataljaink elvándorlása, a mérhetetlen korrupció vagy demográfiai problémák – együtt. Már csak az a kérdés, hogy ellenségeskedő szomszédokként vagy kölcsönösségi alapon együttműködő országokként? 

Adevarul: A Jobbik azért küzd, hogy leépítse azt a képzetet, hogy szélsőséges párt. Ezt Vona Gábor nyíltan is kimondta augusztus 7-én az EMI-táborban. Ez hogyan fogja befolyásolni a Romániával való kapcsolatokat és tágabban az EU-s kapcsolatokat? Egy Jobbik-kormányozta Magyarország EU-tag marad majd csak másképp fog Brüsszellel együttműködni vagy ki szeretne majd lépni az EU-ból?

Szávay: A Jobbik soha nem volt szélsőséges párt, csak kimondta a problémákat és legjobb képessége szerint igyekezett azokra megoldásokkal szolgálni – néhányat ezek közül az eddigi kormányok már meg is valósítottak, bizonyítva azok szakmaiságát és realitását. Ha mi kerülünk kormányra, akkor az összes súlyos és fejlődésünket akadályozó problémát igyekszünk majd megoldani, a hajdani kommunista vezérek megbüntetésétől a korrupció felszámolásáig és a külhonban valamint külföldön élő nemzetrészek helyzetének rendezéséig, azaz befejezzük az 1989-1990-ben elszabotált rendszerváltást. Európai uniós tagságunkról – mint azt korábban már többször elmondtuk – népszavazáson kell megkérdezni a magyar lakosságot. A román-magyar kapcsolatok alakulása pedig véleményem szerint nem elsősorban rajtunk fog múlni. Csak ismételni tudom magamat: mi őszintén nyitottak leszünk minden együttműködésre, de csak akkor, ha a mindenkori román kormányok is hajlandók egyenjogú állampolgárokként kezelni az őshonos erdélyi magyarságot, nem pedig beolvasztandó, vagy őseik földjéről elüldözendő ellenségként tekintenek rájuk.

Adevarul: Hogyan vélekedik a mostani migránsválságról és az Orbán-kormány arra adott válaszáról? Helyénvalónak tartja Szijjártó Péter külügyminiszter Victor Pontával kapcsolatos kijelentéseit?

Szávay: Az Orbán-kormány intézkedéseit elégtelennek és kapkodónak tartom. A Jobbik már hónapokkal ezelőtt figyelmeztetett: százezrek állnak készenlétben Európa határainál, hogy Magyarországon keresztül Európába jussanak. Ezért javasoltuk többek között a határőrség visszaállítását is, melynek érdekében több mint százezer támogató aláírást is összegyűjtöttünk. Figyelmeztetésünk azonban akkor süket fülekre talált, a kormánynak több százezer agresszív migráns érkezése és randalírozása kellett ahhoz, hogy - egyébként a nemzetközi és uniós egyezményeknek megfelelően - legalább a szerb-magyar határon a rendkívüli helyzetnek megfelelő határvédelmi intézkedéseket vezessen be. Persze most a horvát-magyar határon keresztül jönnek naponta tízezrek és úgy tűnik, hogy a kormányt ez is teljesen felkészületlenül érte, sajnos csak fut az események után.

Pedig minél hamarabb meg kellene szüntetni azt a lehetetlen helyzetet, hogy magukat menekülteknek nevező emberek tízezrei lépjenek át mindenféle ellenőrzés nélkül akár egy tucat határt is, majd pedig agresszíven követeljék, hogy ott telepedhessenek le, ahol épp a legtöbb szociális ellátást kapják. Ki kell mondani végre, hogy azoknak a zömmel fiatal (és hadköteles) férfiaknak a nagy része, akiknek már Ausztria és Németország sem elég jó és inkább Svédországig vagy Finnországig mennek csak nehogy ujjlenyomatot kelljen adniuk (tényleg, onnan hová tovább, Oroszországba?) nem menekültek, hanem egy akár a teljes európai civilizációt alapjaiban megrengető népvándorlás előfutárai. Ezek a csoportok ugyanis - elenyésző számú kivételtől eltekintve - nem akarnak integrálódni, hanem saját képükre akarják formálni Európát, ezt pedig véleményünk szerint meg kell akadályozni.

Persze a történelemben voltak már népvándorlások, a mostaniban azonban az a példátlan, hogy az őshonos civilizáció egyes országainak felelőtlen politikusai megfelelési kényszerből vagy pusztán dilettantizmusból versenyt futnak egymással az új honfoglalók befogadásával kapcsolatban. Bár sokan (köztük maga a német kancellár is) visszakoznak már, önsorsrontó tetteiknek és az európai országok első világháború előtti állapotokat idéző széthúzásának és egymásra fenekedésének még súlyos következményei lehetnek akár már középtávon is.

A bűnvádi eljárás alatt álló Victor Ponta hisztérikus és a román belpolitikának szóló kijelentéseivel pedig kár foglalkozni. Személyes véleményem az, hogy előbb a székely autonómia vagy a székely zászló ügyében kellene körbenéznie prefektusainál és kormányában, mielőtt "Európa-ellenesnek" és "Európa szégyenének" nevezi az egyébként hosszabb távon a román nemzetet és Románia nemzetbiztonságát is védő magyar határvédelmi intézkedéseket.



Az interjút Dragoş Tîrnoveanu készítette és október 19-én jelent meg az adevarul.ro portálon. 
Előző anyagok hasonló témában: 
Adevărul: Mi fog történni, ha a Jobbik kormányozza majd Magyarországot? (adevarul.ro)Román lap a Fidesz és Jobbik „maszkcseréjéről” (adevarul.ro)

[Forrás: adevarul.ro]
Impresszum